A média- és kultúrpolitika alakulása a Vajdaságban

Gruber Enikő

A média- és kultúrpolitika alakulása a Vajdaságban

Bevezetés

A társadalmi identitás kategóriája „az egyik legfontosabb pszichikus közvetítő konstrukció az egyén és a társadalom között” (Pataki 1982, 248), ezért az ezt befolyásoló tényezők szerepe hatványozottan fontos. Maga az identitás önazonosságot jelent, amit a társadalomra csak metaforikus értelemben vonatkoztathatunk, ám az állandóság egyik nélkülözhetetlen alkotóelemének tekinthető. Az én saját személyére vonatkozó és a környezetében lévők azonosságának feltételezése nélkül képtelen volna a társadalmi viszonyok újratermelésére, megújítására. A társadalmi identitás által kialakult hovatartozás ugyanis megszabadít a bizonytalanságtól, és az azonosulás, illetve az azonosulással szembeni ellenállás kölcsönhatásából alakul ki az önmeghatározás. A nemi, nemzeti, vallási és világnézeti beállítottságot az ember a szocializációs folyamatok során sajátítja el és később ezt alkalmazza összehasonlító alapként önmaga és mások társadalmi pozicionálására (Csepeli 2001). Az egyénnek annyi viszonyítási, azonosulási kerete van, ahány szerepet betölt. Pszichológiailag az a természetes állapot, ha a kategóriák közül mindig az a vonatkoztatási rendszer kerül előtérbe, amelyik valamiért fontosabb lesz a többinél. Ha bármelyik identitás uralkodóvá válik, annak már frusztrációs okai vannak. A kultúra feladata a kialakulófélben lévő azonosságtudat kereteinek tágítása, majd azok elmélyítése, hiszen az egyik legalapvetőbb eszköznek tekinthető. „Tudást és valóságot teremt az egyén számára az élet élhetőségéhez” (Gruber 2008, 71). Ez az értékközvetítés a társadalmi csoportok segítségével megy végbe, ezért az egyén azonosul környezetével, annak szokásaival és világnézetével, így nincs szükség arra, hogy saját szemléletmódot alakítson ki, illetve tevékenységét és álláspontját folyamatosan ellenőrizze. Azokat a dolgokat pedig, melyek ellentétesek az általa (és a közösség által) képviselt normáktól, figyelmen kívül hagyja. A tények csak a kollektív tudat szűrőjén keresztül nyernek értelmet számára. Ezért fontos, hogy milyen kollektív önazonossággal rendelkezik egy adott közösség, kik formálják és milyen kultúrát közvetítenek számukra.

A közös identitás formálásában sokáig jelentős szerepe volt a vallásnak. A szocialista államokban teljesen háttérbe szorították, szerepét minimálisra csökkentették, így közösségépítő és befolyásoló funkciót csak korlátoltan tölthetett be. Jugoszláviában is elnyomták az egyházakat, ugyanakkor az etnikai identitásnak, melyet sokáig az előző szerves részének tekintettek, továbbra is jelentős szerepe volt, attól függetlenül, hogy a politikai önazonosság kérdése számított a legfontosabbnak. Az oktatási és művelődési intézmények, illetve a sajtó szerepe viszont megnövekedett. Ismeretes ugyanis, hogy a médiának közösségformáló szerepe van, hatása alól szinte lehetetlen kibújni, így a tömegkommunikáció gyakran a manipulálás eszközeként is szolgált. A tanulmányban e négy kategória vajdasági alakulástörténetét szeretném áttekinteni, melyek azért is nagyon fontosak, mert hatással voltak az itt élő magyarság világnézetének alakulására.

A tanulmány letöltése

Hozzászólások lezárva.