Vajdaság demográfiai és migrációs jellemzői

Palusek Erik – Trombitás Tímea:

Vajdaság demográfiai és migrációs jellemzői

 

Vajdaság történelmét az intenzív népmozgások, a nemzetiségi arányok folyamatos változásai jellemzik. Szerbia északi tartományában, Vajdaságban – a történelem folyamán és napjainkban is – különböző származású, anyanyelvű és vallású közösségek tagjai élnek. Az államalkotó nemzet tagjain (szerb) kívül e régió több mint húsz nemzeti kisebbségnek jelenti az otthonát jelenleg is, amelyek közül a legnépesebb a magyar közösség.

A tanulmány célja, hogy 1990-től napjainkig átfogóan ismertesse Vajdaság Autonóm Tartomány demográfai és migrációs jellemzőit, különös fgyelmet fordítva a régióban élő magyar kisebbség helyzetére. Munkánk során a feldolgozott időszakon kívül a távolabbi múltra is visszautalunk, amely hozzájárul a folyamatossághoz, és elősegíti az általunk vizsgált negyedszázados időszak adatainak könnyebb értelmezhetőségét. 

A tanulmány négy nagyobb részre tagolható. Az első fejezetben rövid áttekintést adunk Vajdaság földrajzi jellemzőiről, közigazgatási rendszerének felépítéséről, továbbá néhány mondatban összefoglaljuk a térség gazdaságának főbb sajátosságait. A második fejezetet további két alfejezetre „bontottuk”: az első alfejezetben elemezzük Vajdaság népességének etnikai összetételét és lakosságának alakulását 1920 és 1990 között, majd a második alfejezetben ismertetjük az utolsó két népszámlálás adatait (2002. évi és 2011. évi). A harmadik fejezetben részletesen taglaljuk a vajdasági magyarság demográfai és társadalomföldrajzi jellemzőit, ahol külön alfejezetekben foglalkozunk a tömb-, illetve szórványterületen élő magyar nemzetiségűek helyzetével. Az utolsó fejezetben a tartomány történelmében és a jelen korban is igen aktuális migráció kérdéskörét tárgyaljuk. Munkánk ezen részében is a magyarság körében tapasztalható migrációs folyamatokra helyezzük a hangsúlyt.

Módszertanilag a tanulmány szakirodalmi feldolgozáson és statisztikai adatok elemzésén alapul. A szakirodalom feldolgozásán túl nagy hangsúlyt fektettünk a stratégiai és egyéb fejlesztési dokumentumok és akciótervek elemzésére is. A tanulmány a népszámlálások hivatalos adataira támaszkodik, az adatok a Szerbiai Statisztikai Hivatal (Rebulički Zavod za Statistiku–RZS) adatbázisából származnak.

A tanulmány letöltése

Hozzászólások lezárva.