Szügyi Éva:
Vajdaság regionális gazdasága
Vajdaság regionális fejlődése Szerbia regionalizmusának és decentralizációjának függvényében vizsgálható. Geostratégiai és politikai szempontból az országnak kulcsszerepe van a térségben. Szerbia regionális fejlődése igen specifkus, fgyelembe véve azt, hogy a balkáni térség történelmét az integrációra, illetve a fragmentációra való törekvés periodikus ismétlődése jellemzi. A történelem folyamán a nyugat-balkáni országokban egy észak–déli irányú fejlettségi tengely rajzolódott ki, a területén fekvő államok politikai, etnikai, területi és regionális fejlettségbeli különbségei mindig is jelentősek voltak. A területén élő lakosságot nemzeti, vallási és kulturális ellentétek feszítették. A Jugoszlávia széthullásával újraértelmezett határok kiélezték a fejlettségbeli ellentéteket az egyes országokon belül és az országok között egyaránt. Az újonnan létrejött államok belső szerkezeti struktúrája megváltozott, továbbá a háborús károk mély nyomot hagytak a fejletlen és nem különben a fejlett területeken. A 2000-es évektől a nyugat-balkáni országokban megnőtt az Európai Unió felé történő irányultság mint egyedüli alternatíva a fejlődés megvalósulására (Ördögh 2012a).
A nyugat-balkáni régió többi országához hasonlóan Szerbia is elindult az Európai Unióhoz való csatlakozás útján. Hosszú idő után a 2013-as évben kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások Szerbia és az Európai Unió között, ezáltal a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítását serkentő előcsatlakozási források elérhetősége megnőtt. Az ehhez vezető út csaknem tizenöt évet vett igénybe, amely során Szerbia eleget tett az Európai Unió alapvető elvárásainak.
Szerbia és az Európai Unió viszonyára a tárgyalások kezdete óta jellemző volt az európai irányultság és Koszovó kérdésének kettőssége, hiszen az ország igyekezett megfelelni az Európai Unió követelményeinek, ugyanakkor a vitatott jogállású terület (Koszovó) körüli viták esetében élvezte Oroszország támogatását. Északi autonóm tartománya, Vajdaság tekintetében szintén sajátos helyzet alakult ki az ország regionális fejlesztése során, esetében ugyanis kettős rendszer uralkodik: Vajdaság önálló NUTS 2 régiót alkot, ugyanakkor politikai-közjogi régió, helyzetét statútum rögzíti. A regionális fejlesztési törvény értelmében a régiókban delegált politikai testületeket hoznak létre, Vajdaság vizsgálata a szerb regionális fejlesztés szempontjából azért is lényeges, mert a régió a történelem folyamán mindig fejlett területnek számított. Jelenleg a második helyen áll fejlettség tekintetében Belgrád régió után. Vajdaság régiót három uniós ország határolja, melyekkel határon átívelő fejlesztési projektek megvalósítására pályázhat az Európai Uniónál.
A tanulmány célja, hogy bemutassa Szerbia regionális fejlődését, annak jogi hátterét, intézmény- és NUTS-rendszerét, valamint részletesen bemutassa Vajdaság régióit és azok gazdasági helyzetét a szerb regionális fejlesztésben. A tanulmány megírása során módszertanilag szakirodalmi feldolgozásra és statisztikai adatok elemzésére támaszkodtam.
