ZÉLITY ATTILA

zelity1985-ben született Verbászon, jelenleg Szenttamáson él. 2011-től az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karán dolgozik a Gépszerkezetek, Anyagmozgató Rendszerek és Logisztika Tanszék tanársegédjeként. Gépészmérnöki diplomát ugyanitt szerzett 2010-ben, majd a doktori képzés hallgatója lett. Főbb kutatási területei: emelőgépek tervezése, méretezése és üzemtana, szakaszos működésű anyagmozgató gépek biztonságtechnikája és az elektromechanikus hajtástechnika. Kutatási témája: a síneken futó emelőgépek mozgása közben fellépő erőhatások vizsgálata, valamint az emelőgépek állapotfelügyelete. Az egyetemi oktatás mellett aktív résztvevője a szerbiai Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Minisztérium által támogatott nemzetközi jelentőségű TR 35036 projektumnak (Primena informacionih tehnologija u lukama Srbije – od monitoringa mašina do umreženog sistema sa EU okruženjem). A tanszék több munkatársával képzéseket tart vállalatok felkérésére darukezelőknek, illetve az anyagmozgató gépek karbantartásával foglalkozó szakembereknek.

Tudományterület: műszaki tudományok; gépészeti tudományok
E-mail: zelic@uns.ac.rs

A doktori értekezés témája:
Európai viszonylatban a vízi áruszállítás jelentős helyet foglal el a logisztikai hálózatokban. A legforgalmasabb folyami kikötőkben általában ömlesztett áruval vagy nagyméretű egységrakománnyal teli hajók veszteglése a gépi kirakodás szünetelése miatt jelentős anyagi veszteségeket okoz. A fennakadást legtöbb esetben a kikötőkben működő daruk és más anyagmozgató gépek meghibásodásai okozzák, ezért a szakembereknek érdemes elgondolkodniuk olyan rendszerek kialakításán, melyek segítségével állandóan kísérni lehet az említett gépek állapotát. A nehezebb üzemi viszonyok, intenzív teherváltakozás és működés közben fellépő dinamikus hatások sokszor a daruk egyes elemeinek kifáradásához vezetnek, így a szerkezeti károsodás korai felismerésének több előnye is van. Az emelőgépek folyamatos állapotfelügyelete és az időszakos vizsgálatok közben begyűjtött mérésadatok fontos információkat nyújthatnak a darugépgyártóknak (a szerkezet „gyenge pontjainak” felismerése), tervezőmérnököknek (tervezési hibák kiküszöbölése, új konstrukciós megoldások alkalmazása), szabványügyi hivataloknak (az alkalmazott szabványok, számítási modellek tökéletesítése, illetve újak bevezetése), biztonsági felülvizsgálatot végző cégeknek (hatékonyabb és teljesebb állapot-felmérés) és karbantartással foglalkozó mérnököknek. A disszertációm szerkezeti egységekbe implementálható monitoringrendszer kifejlesztését és lehetőségeit tárgyalja, amellyel folyamatosan követni és naplózni lehet a daruk ferdén futásából származó befeszülési erők intenzitását és a létrejött feszültségi állapotokat a daruk acélszerkezeteiben. Ez főleg a nagyobb teherbírású és fesztávú híddaruknál, bakdaruknál és kikötői portáldaruknál jelentős. Több szemszögből megközelítem a befeszülési erők meghatározásához használt számítási modellek főbb pontjait, és röviden kitérek a daruk mozgásdinamikájának bizonyos kérdéseire. Mivel az EN-szabványok szerint a daruk egyes szerkezeti részeit méretezéskor fáradás szempontjából is meg kell vizsgálni, méréseket végeztem egy rendelkezésemre álló híddarun. A ferdén futás közben fellépő sztochasztikus karakterű erőkről begyűjtött vizsgálati adatokat az nCode szoftvercsomagban elemzem. Az értekezésem problémaköréhez kapcsolódó kutatások legnagyobb részét a TR 35036 projektum kereteiben végzem.

Jelentősebb publikációk:
Šostakov R.–Zelić A. 2012: Lateral Skewing Loads of Crane Supporting Structures in the Light of Replacement of Previous National Regulations with New EN Standards. – The Seventh International Symposium Machine and Industrial Design in Mechanical Engineering. Balatonfüred. 133–138. o.

Šostakov R.–Zelić A.–Ličen H. 2012: Bridge Crane Skewing Loads Calculation – Today’s State and Near Improvements. – XX International Conference on Material Handling. Constructions and Logistics. Belgrade. 83–88. o.

Poznić A.–Zelić A.–Szabó L. 2013: Magnetorheological Fluid Brake – Basic Performances Testing with Magnetic Field Efficiency Improvement Proposal. [megjelenés alatt]

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Napjainkban, amikor a fiatalok zöme a külföldi munkavállalásban látja az egyedüli kiutat a bennünket érintő problémákból, igen nehéz beszélni a vajdasági magyar tudományos élet fejlődéséről és megmaradásáról. Sok esetben örökre elhagyják Vajdaságot, és így más országok tudósaiként válnak ismertté. Véleményem szerint csak a szülőföldön maradt értelmiség tudja hosszabb távon megőrizni a vajdasági magyar tudományosságban az életet és a folyamatos haladást. Az itt élő magyar fiataloknak mindenekelőtt ki kell törniük a szűk látókörű, zárkózott közösségekből, le kell küzdeniük a nyelvi akadályokat, és élniük kell a több évtizede működő, külföldön is jó hírnevet szerzett hazai felsőoktatási intézmények által nyújtott lehetőségekkel. Ha az így szerzett tudást sikerül kibővíteni külföldi képzéseken vagy kutatóközpontokban szerzett tapasztalatokkal, akkor jó esély van arra, hogy olyan fiatal szakemberekkel leszünk gazdagabbak, akik ha nehezen is, de előbb-utóbb sikeres tagjaivá válhatnak a hazai vagy a nemzetközi tudományos köröknek. Nagyon fontos szoros együttműködést kialakítani a szerbiai és külföldi kollégákkal, így elsősorban egy olyan utat tudunk mutatni a fiatalabb utánpótlásnak, amelyen továbbhaladva ők is értékes részei maradhatnak a társadalmunknak, segíthetik a Szerbiában élő magyar közösség érvényesülését , és hozzájárulhatnak a tudomány, valamint a gazdaság fejlődéséhez.

Hozzászólások lezárva.