VARGA ÁKOS

vargaákos1983-ban született Zentán. Jelenleg Budapesten él, és tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékén folytatja. Okleveles növényorvos. 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Zentai Kihelyezett Tagozatán oklevelet, majd 2009-ben Budapesten növényorvos MSc diplomát szerez. 2011-től a BCE – Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékén folytatja doktori tanulmányait. Kutatási témája: tájdiverzitás, peszticidterhelés és tápnövény-fitofág, és fenológiai szinkronicitás hatása almaültetvények poloska együtteseire (témavezető: Dr. Markó Viktor, társtémavezető: Dr. Haltrich Attila). Magyar állami ösztöndíjas. Korábbi kutatásaival részt vett többször is Magyarországon nagyobb agrárkonferenciákon (Növényvédelmi Tudományos Napok, Keszthelyi Növényvédelmi Fórum). Középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. A Magyar Növényvédelmi Társaság honlapszerkesztője, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Környezetgazdálkodási Agrármérnök BSc Tentai Kihelyezett levelező tagozatán az állattan, állatélettan tárgy konzulens oktatója. A Növényvédelmi Tudományos Napok konferenciakiadvány szerkesztőbizottsági tagja.

Tudományterület: agrártudományok, növénytermesztési és kertészeti tudományok
E-mail: akos.varga.83@gmail.com

A doktori értekezés témája:
A poloskák (Heteroptera) szerepe többé-kevésbé ismert az almaültetvényekben. Egyes régiókban akár potenciális kártevők is lehetnek, mint pl. Norvégiában, ahol a bioültetvényeken a poloskák által a termések 40%-a károsodhat.
Az 1950-es évek elején ez a kutatási tevékenység főleg az alma kártevőivel foglalkozott. Az elmúlt évtizedekben számos rovarcsoport feltárását végezték el, többek között a poloskákét. Az 1970-es években a kutatók azt gondolták, hogy az almafákon előforduló fajok mindegyike kártevő, de a későbbi kutatások során kimutatták, hogy több ragadozó poloskafaj is előfordul (pl. Pyllophorus perplexus, Attractotomus malis, Deraecoris ruber, Deraecoris lutescens, Malacocoris chlorizans, Anthocoris nemorum, Orius minutus, Orthotylus marginalis, Campylomma verbasci, Psallus ambiguus) a kártevő egyedek mellett.
Magyarországon 1984-ben 5 almaültetvényből begyűjtött mintegy 1759 rovarfajból 184 poloskafajt találtak. Az 1986-os magyarországi megfigyelések során megállapították, hogy a növényvédőszerek csökkentették a poloskafajok egyedszámát, különösképpen a Miridae fajokét. Több nemzetközi kutató összehasonlította a poloskafajokat integrált és hagyományos növényvédőszeres kezelésben részesült almaültetvényekben. Az eredmények alapján azt a következtetést vonták le, hogy abban az ültetvényben, ahol integrált növényvédelem volt, ott a poloska fajok egyedszáma nagyobb volt, mint a hagyományos kezelésben.
A magyarországi almaültetvényekben eddig még nem tisztázták a poloskafauna összetételét és szerepét. Nincsenek adatok a fitofág és ragadozó poloskafajokról, hogy milyen mértékben vannak jelen, milyen az aktivitásuk úgy növénykártevőként, mint ragadozóként. További vizsgálatok indokoltak, hogy ezekre a közösségekre milyen hatással van a különböző mértékű peszticidterhelés, valamint a különböző tájdiverzitásokban hogyan alakulnak a poloskafajok arányai.
A kutatások során öko faunisztikai feltárást végzünk – faji és azok előfordulási gyakoriságának felmérése végett. Vizsgáljuk azt, hogy a növényvédelmi technológiák (művelésből kivont almaültetvények, hagyományos, integrált- és biológiai növényvédelmi kezelésben részesült ültetvények) hogyan hatnak a poloskaegyüttesekre, valamint tisztázni szeretnénk, hogy milyen mértékben vannak kihatással a kezelések a ragadozó fajok összetételére és aktivitására. Továbbá milyen módon befolyásolja a tájdiverzitás változása és a tápnövény–fitofág–predátor fenológiai szinkronicitás hatása hogyan befolyásolj az almaültetvény poloskaegyütteseit.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Úgy gondolom, hogy szükség van a vajdasági magyar tudományos élet fejlesztésére, valamint a tudományos utánpótlás biztosítására. Noha jelenleg a fiatal tudósok intézmény hiányában nem tudnak teljes mértékben Vajdaságban érvényesülni, így többnyire külföldön próbálnak szerencsét. Szükség lenne arra a lehetőségre, hogy közvetve vagy közvetlenül részt tudjanak venni a kutatásban, oktatásban, nevelésben.

Hozzászólások lezárva.