UJVÁRI TÓTH ANITA

ujvaritoth1984-ben született Topolyán. 2008 augusztusában diplomázott az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. 2008 szeptembere óta három általános iskolában dolgozik Verbászon és Kucorán, ahol a magyar nyelv a nemzeti kultúra elemeivel nevű tantárgyat tanítja. 2010-ben mesterfokozatot szerzett, jelenleg pedig a doktori értekezésén dolgozik. A szövegtan keretén belül végzi a kutatásait, témája a diskurzusok szövegtani jellemzőinek vizsgálata. A szövegtanon kívül nagy előszeretettel foglalkozik szociolingvisztikával és pszicholingvisztikával. Felsőfokú szerb, valamint középfokú angol és német nyelvtudással rendelkezik. 2006-ban A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából kiírt pályázaton egyetemista esszé kategóriában III. helyezést ért el. A nyelvészet tudományterülete mindig is érdekelte, folyton izgalmas és új kihívások elé állítja.

Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok
E-mail: anitaujvaritot@yahoo.com

A doktori értekezés témája:
Doktori értekezésem témája a dialógusok szövegtani jellemzőinek vizsgálata beszélt nyelvi társalgások és drámai művek alapján. A dolgozat egy saját gyűjtésből származó spontán társalgási szövegkorpusz és a drámai szövegek elemzése alapján a dialogikus szövegek szerkezeti jellemzőinek bemutatására, valamint a spontán és a tervezett szövegek közötti különbségek feltárására törekszik funkcionális-kognitív elméleti keretben. Egy adott szövegtípus vagy szövegforma leírásakor a szövegösszetartó elemek rendszere alapvetően kétféle szövegtani felfogás alapján vizsgálható. A strukturális szempontú megközelítésekben háttérbe szorul az egyes nyelvi formák két fontos szerepe; a szövegértelem kialakításában és a kommunikatív interakcióban betöltött lényegi funkciója. Mivel ezek a szempontok a társalgási szövegtípusok elemzésekor alapvetőek, a dolgozat elméleti keretét a funkcionális (holista) kognitív szemlélet határozza meg. A dolgozat szempontjából fontos tétele, hogy a nyelvet egyszerre tekinti szerkezetnek (struktúra) és műveletnek (procedúra), vizsgálatának középpontjában tehát a nyelv nem formális természete áll. Az elemzés leghangsúlyosabb része a dialógus két mikroszintű elemének, a deixisnek és a koreferenciának a szerepét vizsgálja meg a dialógus jellemzőinek feltárása és a két szövegtípus különbségeinek bemutatása érdekében. A dialogikus szövegek vizsgálatakor a dolgozat szempontjából két fontos jellemzőt kell szem előtt tartani. Az egyik ilyen alapvető szempont, hogy az adott szöveg milyen kommunikációs színtérben jön létre. Ez alapján a megvalósulás két végletét figyelembe véve beszélhetünk a társalgási nyelvhez tartozó hétköznapi párbeszédekről, melyek mindennapi szituációban, kötetlen módon jönnek létre, és megkülönböztetjük az irodalmi nyelvhez sorolható dialógusokat, melyek valamely szépirodalmi alkotás, regény ill. elbeszélés részeként szerepelnek, vagy egy egész drámai művet építenek fel. Emellett a másik fontos szempont, hogy a létrejövő szövegek teljesen spontán szövegalkotási folyamat eredményeként keletkeznek, vagy szerepet kap bennük a tervezettség tényezője is. A fenti két szempont alapján prototipikus társalgásnak a hétköznapi, spontán párbeszéd, prototipikus irodalmi párbeszédnek pedig a tervezett drámai dialógus tekinthető, mert rájuk jellemzőek legnagyobb mértékben az adott szövegfajta tulajdonságai. A vizsgált spontán szövegkorpusz párbeszédei dialógusokat és több beszélgetőpartner kommunikációját fogja megörökíteni. A szereplők egyike, a felvétel készítője minden esetben beavatott, a többiek közléseit nem torzítja a megfigyeltség tudata. A hétköznapi spontán társalgások szövegét egy egyszerűsített transzkripció alkalmazásával tesszük alkalmassá az elemzések elvégzésére.

Jelentősebb publikációk:
Ujvári T. A. 2005: A diáknyelv. – Hungarológiai Közlemények. 2. sz.

Ujvári T. A. 2010: A nyelvjáráshoz való viszonyulás (Attitűdvizsgálat Bácsfeketehegyen az általános iskolások körében). – Hungarológiai Közlemények 2. sz.

Ujvári T. A. 2011: A verbászi magyar ajkú diákok kódváltása. – Hungarológiai Közlemények. 1. sz.

Ujvári T. A. 2012: A magyar nyelvtan tanítása más anyanyelvűek számára. – Hungarológiai Közlemények. 4. sz.

Ujvári T. A. 2012: Jelzői értékű hátravetett határozós szerkezetek a mai magyar sajtóban. – First International Interdisciplinary Conference for Young Scholars in Social Sciences and Humanities. Contexts. Újvidék.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Szükség van a magyar ajkú minősített oktatók képzésére, tervszerű tudományos utánpótlásra, valamint a publikációs lehetőségek bővítésére. A magyar tudományos utánpótlás azokon a szakterületeken erősebb, ahol nyitott gondolkodású, megfelelő magyar anyanyelvű tanárok tevékenykednek, akik maguk köré gyűjtik a fiatalokat. Szinte az összes tudományterület le van fedve doktoranduszokkal, de a matematika hiányterületnek számít. A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete sok segítséget és lehetőséget nyújt a fiatal kutatók számára. Nagyon fontos és elengedhetetlen a fiatal kutatók támogatása valamint a felsőoktatási intézmények és a tudományos műhelyek együttműködése.

Hozzászólások lezárva.