1977-ben született Szabadkán. Jelenleg is Szabadkán él, és az Újvidéki Egyetem szabadkai Közgazdaságtudományi Karának egyetemi docenseként dolgozik. Ugyanezen a karon 2001-ben okleveles közgazdász képesítést, majd 2006-ban a közgazdaságtudományok magisztere végzettséget szerzett. 2003-tól dolgozik az említett kar Menedzsment Tanszékén tanársegéd-gyakornokként, 2007-től tanársegédként, majd 2011-től egyetemi docensként. Emberi erőforrás menedzsment és Szervezeti magatartás tantárgyakból tart előadásokat és gyakorlatokat szerb és magyar nyelven. 2006 és 2010 között a gödöllői Szent István Egyetem Doktori Iskolájának doktorandusza. A „Dolgozó magyarok 2006” dolgozói elégedettség felmérés módszertani elemzése című doktori disszertációját 2010 szeptemberében védte meg summa cum laude minősítéssel (témavezető: Dr. Nemes Ferenc, professor emeritus, az MTA doktora), és a gazdálkodás- és szervezéstudományok doktora tudományos fokozatot szerezte meg.
2003-ban közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia pécsi Regionális Kutatások Központja Kárpát-medence regionális fejlesztéséért című programjának kutatási és monográfiaírási munkálataiban. A 2007-ben megjelent Vajdaság monográfia Népesség és munkaerőpiac, valamint Humán szolgáltatások fejezetének szerzője. 2003 májusától a szabadkai székhelyű Magyarságkutató Tudományos Társaság rendes tagja és tudományos kutatója. 2004-ben sikeresen elvégezte a Portland State University School of Business Administration (USA) Free Market Business Development Institute által Portlandban megtartott, egyetemi tanársegédek és tanárok fejlesztését célul kitűző kéthónapos nemzetközi képzési programot. 2005-ben a budapesti Arany János Közalapítvány a Tudományért egyéni ösztöndíjasa, az elkészült pályamunka címe: A magyar nyelvű oktatás a Vajdaságban – A Vajdaságban folyó oktatás/szakemberképzés belső folyamatainak tendenciái többségi-kisebbségi vonatkozásban. 2005 óta a szabadkai székhelyű Regionális Tudományi Társaság, 2007 májusától pedig a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének tagja. 2008-ban megírta az Állásvadász – kézikönyv diplomás pályakezdőknek című álláskereső kézikönyvet, ami a Vajdasági Módszertani Központ gondozásában jelent meg. 2010-től a budapesti székhelyű Humán Szakemberek Országos Szövetségének aktív tagja. 2013-tól állandó bírósági fordító magyar nyelvre. Kutatási területe: dolgozói elégedettség, emberierőforrás-menedzsment (HRM), a közép-európai HRM-gyakorlat, Vajdaság munkaerőpiaca. Eddig mintegy tizenöt monográfiában vagy tudományos- illetve szakkönyvben jelent meg könyvfejezete, kb. harminc tanulmányát publikálták elismert hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban, s mintegy negyven hazai és nemzetközi tudományos konferencián szerepelt előadással. Magyar, szerb és angol nyelven publikál.
Tudományterület: társadalomtudományok, gazdálkodás- és szervezéstudományok
E-mail: szlavicz_agnes@yahoo.com
A doktori értekezés témája:
A dolgozói elégedettség témakörében íródott doktori disszertáció aktualitását igazolja, hogy a jelen gazdasági körülményei között a munkavállalók képezik a szervezetek legfontosabb erőforrását. A megfelelő szervezeti szintű teljesítmény előfeltétele a dolgozók elégedettsége. A kutatás alapvető célja az volt, hogy a Mercer Kft. 2006-ban Magyarországon végzett, 1518 munkavállaló megkérdezésén alapuló ,,Dolgozó magyarok 2006” felmérés adatainak tudományos igényű feldolgozása által, olyan összefüggésekre mutasson rá, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a magyarországi dolgozók elégedettségének növelését elősegítő tényezők alaposabb megismeréséhez, és ezen keresztül a kutatásban részt vevő szervezetek HRM-tevékenységének támogatásához.
A disszertációban ismertetésre kerültek a dolgozói elégedettség kiváltó okai, következményei és mérésének módszerei. A kutatómunka alapadatait a ,,Dolgozó magyarok 2006” felmérés eredményei képezték, amelyek leíró statisztikai módszerekkel, korreláció- és regressziószámítással, valamint diszkriminanciaelemzés módszerével kerültek feldolgozásra. Külön elemezésre tárgyát képezte az elégedettség munkával kapcsolatos, szervezeti és egyéni kiváltó okai és a felmérésben részt vett dolgozók globális elégedettsége közötti kapcsolat, a munkavállalók parciális elégedettsége, valamint az átfogó elégedettség , az egyéni és szervezeti szintű következmények közötti kapcsolat.
Megállapítást nyert, hogy a dolgozók elégedettsége legszorosabb kapcsolatban a következő kiváltó okokkal van: vezetési stílus – általános vezetési gyakorlat, karrierfejlesztési lehetőségek, javadalmazás, vezetési stílus – a közvetlen felettes viselkedése, a munkatársakkal kialakított interperszonális kapcsolatok és csoportmunka, a munka jellege, a munka-egyén összhangja, és a munkahely biztonsága-stabilitása. Az elégedettség lehetséges következményei közül a szervezeti elkötelezettség és a szervezeti teljesítmény van a legszorosabb kapcsolatban a dolgozók elégedettségével. A dolgozók parciális elégedettségi adatai alapján a munka rámutat a magyar dolgozók elégedettsége szempontjából problémás HRM területekre: rugalmas munkavégzési lehetőségek, a javadalmazási rendszer egyes elemei, a szervezetek kommunikációs gyakorlata, a karrier-fejlesztési lehetőségek, a szervezetben alkalmazott vezetési gyakorlat és a közvetlen felettes vezetési stílusa. A diszkriminanciaelemzés alapján a dolgozók elégedettsége szempontjából legjelentősebb tényezők a következők: a vezetési stílus, a karrierfejlesztés, az egyén és munka összhangja, a javadalmazás, a szervezeti kommunikáció és a munkatársak.
Az eredmények alapján bizonyítást nyertek a kiinduló hipotézisek, s a magyarországi kis és közepes nagyságú termelővállalatokban dolgozók elégedettsége szempontjából új és újszerű eredmények születtek. Megállapítást nyertek azon tényezők, amelyek a legszorosabb kapcsolatban vannak a dolgozók elégedettségével, ami alapján a dolgozók elégedett és elégedetlen csoportjai elkülöníthetők. E tényezők és a dolgozók parciális elégedettségének ismeretében a kutatás eredményeképp meghatározásra kerültek a dolgozók elégedettségét növelő konkrét emberierőforrás-gazdálkodási lépések is.
Jelentősebb publikációk:
Slavic A.–Susnjar S. G.–Poór J. 2012: The Role of Human Resource Management in Serbian and Hungarian Companies: Results from the Cranet 2008/9 Survey. – Management Re-Imagined – Programme and Proceedings of the 11th World Congress of the International Federation of Scholarly Associations of Management. Limerick. Kemmy Business School. University of Limerick. Intersource Group Publishing. [konferencia CD]
Kazlauskaite R.–Buciuniene I.–Poór J.–Karoliny Zs.–Alas R.–Kohont A.–Szlávicz Á. 2013: Human Resource Management in the Central and Eastern European Region. In: Parry E.– Stavrou E.–Lazarova M. (szerk.): Global Trends in Human Resource Mangement. Houndmills. Palgrave Macmillan. 103–121. o.
Štangl Š. G.–Slavić A.–Berber N. 2013: Human Resource Information Systems: Trends and Advantages. – Metalurgia International. Special Issue. 18. évf. 8. sz. 222–225. o.
Štangl Š. G.–Slavić A.–Berber N. 2013: The Analysis of Human Resource Outsoursing in Central and Eastern Europe. – Metalurgia International. Special Issue. 18. évf. 11. sz. 57–61. o.
Psychogios A.–Brewster C.–Missopoulos F.–Kohont A.–Vatchkova E.–Slavic A. 2014: Industrial Relations in South-Eastern Europe: Disaggregating the Context. – The International Journal of Human Resource Management. 25. évf. 11. sz. 1592–1612. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A vajdasági magyarság az értelmiség és a fiatal kutatók elvándorlásának kihívásával szembesül. Véleményem szerint a vajdasági magyar tudományos élet fejlődése és a fiatal kutatók szakmai kiteljesedése érdekében nemcsak szoros hazai és anyaországi, de külföldi tudományos együttműködések és kapcsolatrendszerek kiépítésére is szükség van. Ahhoz, hogy a tehetséges, kreatív és ambiciózus fiatal kutatók perspektívát lássanak szülőföldjükön, szervezett keretek között kellene nekik lehetőséget adni, hogy külföldi tapasztalatot szerezzenek, majd pedig azt a vajdasági (magyar) tudományosság javára kamatoztassák itteni felsőoktatási intézményekben és kutatóintézetekben. Egymás kutatási területének megismerése lehetőséget adhat a kutatók interdiszciplináris együttműködésére, így e kiadvány is hozzájárulhat a vajdasági magyar fiatal tudományos utánpótlás segítéséhez.
