1985-ben született Zentán. Jelenleg Újvidéken él, 2009 óta az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának Építészeti és Várostervezési Tanszékén az építészettörténet és a műemlékvédelem tantárgyak demonstrátora. Ugyanezen a Tanszéken diplomázott 2009-ben (A diplomamunka címe: Az aracsi pusztatemplom mint archeológiai park (Arheološki park Arača)), majd a doktori iskolát is itt kezdte meg 2009 őszén az Építészet és Várostervezési Alapprogramon. 2013 júliusától doktorjelölt. A disszertáció munkacíme: A bánáti falvak köztereinek átalakulása a XVIII-tól a XXI. századig (Transformacija javnih prostora banatskih sela u Vojvdini od XVIII do XXI veka). Kutatási témája: a bánáti falvak építészete és településszerkezete a XVIII. századtól napjainkig (témavezető Prof. Dr. Nadja Kurtović Folić). A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karának Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Tanszékén a Műemlékvédelmi Szakmérnök Szakon 2012-ben diplomázott (A diplomamunka címe: Magyarcsernye építészeti értékvizsgálata). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú német (C1) és középfokú (B1) angol nyelvtudással rendelkezik. Az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium ösztöndíjasa 2010 áprilisától, 2013-ban pedig a Német Akadémiai Csereprogram ösztöndíjasa (DAAD, Berlin). Több mint húsz munkája jelent meg eddig magyar, szerb és angol nyelven folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben, egy monográfiája és egy kiállítási katalógusa van.
Tudományterület: műszaki tudományok, építészmérnöki tudományok
E-mail: szilagyimari@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A doktori disszertáció kutatási témája a Bánát falvainak telepítése, a köztér elsődleges funkciója és átalakulása a XVIII. századtól a XXI. századig. A munka emellett egy olyan stratégia megfogalmazására törekszik, mely lehetővé teszi a bánáti falusi települések köztereinek újrahasznosítását, és ezzel együtt e helyek nyújtotta lehetőségek kiaknázását. A kutatás különböző környezeti hatások (társadalmi, politikai, kulturális, vallási és gazdasági) által vizsgálja az adott tereket, hiszen ezek nagymértékben meghatározták a közterek alakját, rendeltetését, jelentőségét, szimbolikáját és átalakulását a falvak telepítésétől kezdve egészen napjainkig. A munka elsődleges célja tudományos módszerekkel rámutatni a bánáti falvak köztereinek karakterjegyeire és mai értékeire különböző hatások elemzésével, melyek meghatározták a terek elsődleges jegyeit, azaz hatással voltak magára a telepítésre, a hely alakjának és épített környezetének kialakulására és átalakulására, valamint annak rendeltetésére és a funkcióváltásra az elmúlt három évszázadban. Az eddigi tudományos munkákban a bánáti falvak főként néprajzi szempontból kerültek elemzésre, a szerzők feldolgozták többek között a lakosság nemzetiségi összetételét, a települések történetét, a hagyományos népi építészetet, míg maga a faluszerkezet, a közterek alakja és építészeti környezete, valamint társadalmi-kulturális jelentősége igen ritkán jelentkezik témaként. Ezidáig még senki sem dolgozta fel szisztematikusan a társadalmi és politikai háttér hatását a bánáti közterek karakterjegyeire. A kutatás első fázisában a történeti módszer kerül alkalmazásra, ami a munka során az analitikus módszerrel egészül ki, e metódusok segítségével juthatunk az elemzés szempontjából szükséges információk birtokába (jellemzők, teljesítmények, mutatók). Ebben a szakaszban a levéltári források, a különböző térképek és a telepítési, majd később építési törvények jelentenek nagy segítséget. A disszertáció további részében az összehasonlító módszer jelentkezik majd, ennek segítségével kerül összehasonlításra a bánáti falusi köztér az egykori Temesi Bánság ma Magyarországhoz és Romániához tartozó részeinek falusi tereivel, azok térformálási koncepciójával, építészeti környezetével, egy általános modell meghatározása céljából. A munka utolsó részében a szintézist alkalmazom majd, ezáltal értelmezem az eredményeket.
Az doktori disszertáció kutatásai lehetővé teszik majd a vizsgált terek tudományos értékelését, hiszen ezek a múltban a falvak legfontosabb helyét képezték, mára viszont nagymértékben elvesztették elsődleges rendeltetésüket mint társadalmi színpad. Az eredmények emellett a későbbi tudományos munkák adatbázisaként is szolgálhatnak majd, mindenekelőtt a rurális szerkezet, a közterek és a falusi építészet kutatása terén. A doktori értekezés elméleti, történeti és gyakorlati eredményeket is felmutat majd az építészettörténet és a kortárs rurizmus témakörében. A munka gyakorlati jelentősége egy stratégiai modell valamint egy olyan javaslat megfogalmazása lesz, melynek segítségével és ugyanakkor a modern vívmányok alkalmazásával visszaállítható lesz a bánáti közterek valamikori társadalmi jelentősége.
Jelentősebb publikációk:
Silađi M. 2011: Interpolacija staro-novo u istorijskoj strukturi banatskih sela tokom XX veka. In: Siljegović S. (szerk.): Zbornik šeste konferencije o integralnoj zaštiti. Banja Luka. Republički zavod za zaštitu kulturno-istorijskog i prirodnog nasleđa Republike Srpske. 124–136. o.
Silađi M.–Tufegdžić A. 2011: Possibility of Vicinal Railway Zrenjanin. Jimbolia Rehabilitation in the Context of Cultural Tourism. In: Kudumović L.–Idrizbegović-Zgonić A. (szerk.): Importance of Place – Conference Proceedings. Sarajevo. Cicop BiH. 616–626. o. [konferencia CD]
Szilágyi M. 2013: A bánáti parasztház utcai homlokzata Magyarcsernye példáján. – Létünk. 43. évf. 2. sz. 86–96. o.
Szilágyi M.–Tufegdžić A. 2013: Csekonics nasleđe/örökség. – Graditeljsko nasleđe imanja Žombolj porodice Čekonjić/A Csekonics család Zsombolyai uradalmának épített öröksége. Novi Sad. Fakultet tehničkih nauka. Departman za arhitekturu i urbanizam.
Szilágyi M. 2013: Fényben és árnyékban: Magyarcsernye építészetének fénykora és hanyatlása. Újvidék. Forum.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A vajdasági tudományos életnek nem szabad elszigetelődnie, és csak Magyarország felé kacsingatnia, hanem aktív részt kell vállalnia a szerbiai tudományos életben, hiszen többnyire itt kívánunk tevékenykedni. Nem hangsúlyozva a másságot, de kihasználva a kétnyelvűség adta lehetőségeket célszerű olyan témákat feldolgozni, melyek hozzánk közel állnak és magyarságunkból kifolyólag számunkra könnyebben kutathatóak. Ezzel helyet biztosíthatunk magunknak tudományos körökben, csakúgy belföldön, mint ahogy külföldön is.
