GLÄSSER NORBERT Ph.D.

glasser1979-ben Óbecsén született, 1998-ban az óbecsei gimnáziumban érettségizett. Az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusa, az MTA SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport ösztöndíjas munkatársa. Egyetemi tanulmányait Szegeden és Budapesten végezte. 2005-ben néprajz szakos bölcsész diplomát szerzett, vallási néprajzi speciális képzéssel kiegészítve a Szegedi Tudományegyetemen, valamint liturgiatörténet-előadói képesítést az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen. Posztgraduális tanulmányait az OR-ZSE Zsidó Vallástudományi Doktori Iskolájában folytatta, emellett az ELTE-n áthallgatott Voigt Vilmos folklorisztikai doktori iskolájába. 2008-tól az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének egyetemi tanársegéde. 2005 és 2011 között az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem intézményi TDK-felelőse volt. Doktori fokozatot 2012-ben szerzett. 1998 és 2001 között a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság néprajzi szakosztályának tagja, 2005-től a szabadkai Kiss Lajos Néprajzi Társaság, a budapesti Magyar Néprajzi Társaság és a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának, valamint 2008-tól a néprajz és a kulturális antropológia legfontosabb európai szakmai szervezetének, a Societé Internationale d´Ethnologie et de Folklore (SIEF) tagja. A budapesti Néprajzi Múzeum Országos Nyelvjárási és Néprajzi Gyűjtőpályázatán 1996-ban III., 1997-ben I. helyezést ért el. Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2005-ben a humán szekcióban I. helyezésben, valamint a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány különdíjában részesült. Hallgatói tudományos tevékenységét az OTDT 2005-ben Pro Scientia Aranyérem adományozásával ismerte el. Ezzel párhuzamosan az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék kiemelkedő hallgatói alapkutatásért járó Bálint Sándor-érmet is elnyerte. 2003-ban és 2004-ben a Pro Renovanda Cultra Hungariae Alapítvány Diákok a tudományért pályázatán kutatási támogatásban részesült; 2006 és 2011 között a Határok és hatások című, K 68325-ös számú OTKA-pályázat kutatócsoportjának tagja. Doktori képzése alatt részt vett az OR-ZSE-MTA Zsidó Kultúrakutató Csoport munkájában. Az OR-ZSE Kaufmann Dávid Kutatócsoportjának tagja. 2011-ben publikációs támogatást nyert az OTKA 85336 számú PUB-C pályázatán. Részt vett az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének 2011 és 2013 között zajló kutatásában. Fő érdeklődési területe a modernizálódó középrétegek világa a dualizmus idején és a két világháború között, valamint a sajtódiskurzusokban megjelenített csoportstratégiák, az új jelenségek kulturális adaptálásának mechanizmusai. Az orthodox zsidó vallási élethez kötődő kutatásai mellett szülőföldje, Vajdaság néprajzi és mentalitástörténeti kutatásaiba is bekapcsolódott. 2001-ben és 2002-ben a szegedi néprajzi tanszék szerbiai Bánságban zajló kutatássorozatában vett részt. 2009 és 2011 között pedig Óbecse mentalitástörténeti kutatását, a magyarországi és vajdasági szerb és magyar kutatók terepmunkáját koordinálta, és szerkesztette sajtó alá. 2010 és 2012 között a Bácsország vajdasági honismereti szemle szerkesztőségi tagja.

Tudományterület: bölcsészettudományok, néprajz és kulturális antropológiai tudományok, néprajz, vallási néprajz, antropológia
E-mail: norbertglaesser@gmail.com

A doktori értekezés témája:
Kutatásában a vallási autoritás és az intézményi legitimitás kérdését vizsgálta a budapesti magyar nyelvű orthodox zsidó sajtó tükrében a 19. század végétől a vészkorszakig. A sajtó révén a modernitáshoz kötődő intézményi stratégiák megjelenítését világította meg.
A vizsgált sajtóban a vidéki orthodox zsidó vallásosság híreinek közegévé a középosztályba emelkedett fővárosi orthodoxia vált. A hírek szerkesztése és értelmezése is itt történt. Így ezek a híradások csak közvetetten szólnak a tárgyukat képező vidéki orthodox vallási életről. A felekezeti irányzati sajtó és annak társadalmi beágyazottsága két fontos jelenségre irányította rá a figyelmet: a modern jelenségek kezelésére és a korábbi életvilágok átmentésének módozataira. A munka ezt a két szempontot követte végig a vallási autoritás és a szekularizációs tendenciák sajtóban megjelenített kérdéseit járva körül. Az orthodox sajtó által megjelenített stratégiák esetében nem beszélhetünk pusztán a neológiára (felvilágosult zsidó eszmékre) vagy más tudatosan modernizáló zsidó tendenciákra adott válaszokról. A „válaszok” az adott kor modern tendenciáira fogalmazódtak meg. A kornak és társadalmának – a sokféle modernitás elmélete felől szemlélve – az orthodoxia is részét képezte, a modernitás egyik formáját hozva létre. Ez azonban nem fogható fel egyszeri aktusként, sokkal inkább tekinthető folyamatnak. Az orthodoxia a precedens nélküliként megélt modernitás jelenségeire kísérelt meg precedenst találni a hagyomány láncolatában, ami egyúttal a premodern vallási közösségi élet modern körülményekhez történő adaptálását is szolgálta. Ebben a folyamatban kiemelt szerepük volt a vallási autoritásoknak, akik a mintakövetéshez nyújtottak modelleket az adott korszaknak és társadalmi keretnek megfelelő törekvések mentén. Ezeket a modelleket a modernitás új fórumaként a sajtó, a hitközségek feletti országos intézményrendszer és az orthodox középosztály jelenítette meg az állam és a szélesebb nyilvánosság felé.

Jelentősebb publikációk:
Glässer N. 2008: Orthodox Kosher Mass Culture? Food Industry, Hospitality Industry, Children’s Holidays and Open-air Baths in the Weekly Paper of Orthodox Jewry in Hungary, 1925–1944. – Acta Ethnographica Hungarica. 53. évf. 2. sz. 217–242. o.

Glässer N. 2009: Sacred and Modernity in a Changing Group Culture. Just Men, Saints and Community Strategies in the Jewish Denominational Press in Hungary in the Late 19th and Early 20th Century. In: U. Wolf-Knuts–K. Grant (szerk.): Rethinking the Sacred. Åbo. Åbo Akademi University. 139–154. o.

Glässer N.–Zima A. 2011: Unchangingness in Change: The Changed Self-image of Budapest Jewish Groups in the Interwar Years as a Result of the Changed Borders in the Carpathian Basin. – Acta Ethnographica Hungarica. 56. évf. 1. sz. 63–92. o.

Glässer N. 2013: (szerk.): Óbecse a polgárosodás útján/Bečej na putu ka građanskom društvu. Óbecse. Óbecse Község.

Glässer N. 2014: Találkozás a Szent Igazzal. A magyar nyelvű orthodox zsidó sajtó cádik-képe 1891–1944. Szeged. Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A 19. századi Bácskát, ahogyan a mai Vajdaság más részeit is, intenzív migráció és szakmai mobilitás jellemezte. A polgári önszerveződés terén a kultúra, társadalom és gazdaság viszonylatában – az általános európai fellendülés keretében – aktívan vett részt a helyi értelmiség. A mobilitás, a külföldi minták és a kiterjedt kapcsolatrendszer nagyban hozzájárult ehhez. A vajdasági tudományos élet két pillére ma is a helyi intézményrendszer és a vajdasági magyarság tudományos „diaszpórája” lehetne. Egy olyan kutatói kör, amely kötődik az őt kibocsátó közösséghez, ugyanakkor annak határain túl szerzett kapcsolatokkal is rendelkezik, amelyeket a közös ügy szolgálatában mobilizálni képes.

Hozzászólások lezárva.