1986-ban született Zentán. Jelenleg Újvidéken él. 2011 óta tanársegédként dolgozik az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. Alapfokú tanulmányait 2009-ben végezte el az újvidéki Magyar Tanszéken. Ugyanitt szerzett mesterdiplomát 2010-ben irodalomelméleti mesterdolgozattal. 2010-ben iratkozott be az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Nyelv- és Irodalomtudományi Doktori Iskolájának irodalomtudományi programjára. Érdeklődési, kutatási területek: magyar irodalomtörténet, kortárs magyar irodalom, irodalomelmélet, narratológia. Doktori értekezésének címe: Érzelmi és érzéki aspektusok a legújabb magyar prózában (témavezető: Dr. Faragó Kornélia). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. A CEEPUS-program ösztöndíjasa 2008–2009-ben (Universität Wien, Philosophisch-Kulturwissenschafliche Fakultät, Institut für europäische und vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft, Abteilung für Finno-Ugristik). 2010 óta részt vesz a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi (bilaterális) projektjének konferenciasorozatában. 2013-ban kapcsolódott be az Életnarrációk, kisebbségi reprezentációs modellek című kutatási projektumba. 2009 és 2013 között az Emberi Erőforrások Minisztériumának ösztöndíjasa mesterhallgatói, doktoranduszi, illetve fiatal oktatói minőségben. A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság tagja. A budapesti Magyar Irodalomtörténeti Társaság Fiatal Kutatói Tagozatának tagja. Az újvidéki Híd Kör alapító tagja. Az újvidéki Kontextusok – Első nemzetközi interdiszciplináris társadalom- és humántudományi doktoranduszkonferencia szervezőbizottságának tagja. 2013-tól a Szenteleky Napok Tanácsának tagja.
Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok
E-mail: patocslalaszlo@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A doktori értekezés témája a jelenkori magyar próza emocionális és szenzuális aspektusainak vizsgálata. Megfelelő teoretikus háttér fölállításával és egy adekvát elméleti keret megteremtésével az érzelmek és az érzékek poétikájának elemzése a kortárs irodalmi művekben. Elemzési szempontként jelenik meg az elbeszélő pozíciója, a narrátor érzelmi befolyásoltsága valamint az érzelmeknek és az érzéki élményeknek a narratívában betöltött tematikai-szerkezeti szerepe. A kutatás emellett kiterjed az egyes szereplők érzelmi és érzéki dimenzióinak a vizsgálatára, az interszubjektív érzelmek generálta ütközési pontokra, illetve az említett szegmenseknek az elbeszélés átfogó szerkezeti felépítésében betöltött szerepére.
A szubjektum önmagához és a Másikhoz való viszonyának vizsgálata és az érzelmek differenciálódásának körüljárása mellett az értekezés egyik célkitűzése az érzelmek poétikai súlyának, szerepének meghatározása a narratív konstrukcióban. E kutatási cél megvalósulásával a disszertáció olyan jelentésrétegekre mutathat rá, amelyek rejtve maradnának az érzelmi és érzéki dimenziót nélkülöző vizsgálatok előtt. Az értekezés másik feladataként a vizsgált szövegkorpuszok rekontextualizálását említeném. Ezen nem csak az elemzés tárgyául választott kortárs prózai művek emocionális és szenzuális megközelítését értem, hanem a jelenkori magyar próza érzelmi és érzéki dimenzióinak áttekintő fölvázolását is. Az észleletek, az érzéki aspektusok olykor személytelennek, a személyiségtől idegennek tűnő folyamatainak, az érzetek narratív megnyilvánulásainak kiemelkedő szerep jut a dolgozatban. Az érzékelés folyamatában létrejövő személyközi distanciák a hiány és az idegenség tapasztalatát generálják. Az érzékelési mechanizmusok túlnyomóan a szubjektum érzékelésbeli fölényét helyezik a középpontba. A látás-, hallás és tapintásérzetek az érzelmektől gyakran elválaszthatatlanul jelennek meg, ezeket az észlelő és az érzelmeket érző test tapasztalja meg. A test mint megismerő, megértő test nem pusztán önmaga konstituálása, hanem ennél eredendőbben: az önészlelés és a külső észlelés szétválaszthatatlan tapasztalata. A test nem csak a tér egységét működteti, de a temporális kontinuitást is: önmaga számára folyamatos, átélt jelenléte megalapozza a külső tárgyak relatív permanenciáját. Ugyanakkor a test egy rejtett alapot is képez, amely a különböző érzéki és érzelmi modalitásokat összekapcsolja, s amely által megközelíthetővé, értelmezhetővé válik az, hogy hogyan hat ki az érzékelés az identitásokra. Az észlelés nem csupán a test és a külső dolgok közötti világon belüli vagy inter-objektív viszonyokra vonatkozó ismeret, hiszen minden tárgy fogalma már előfeltételezi az észlelés működését, amely a világra való eredeti nyitottságot megteremti.
A munkában egy olyan komplex elméleti pozíció megteremtésére törekszem, amely az érzelmek poétikájának vizsgálata során különböző tudományterületek – filozófia, irodalomelmélet, narratológia, pszichoanalízis, traumaelmélet stb. – eredményeit ötvözve, több oldalról közelít az alapproblémához.
Jelentősebb publikációk:
Patócs L. 2012: Eltérő térérzetek. A személyes tér heterogenitása Egressy Zoltán Szaggatott vonal című regényében. In: Pieldner J.–Tapodi Zs. (szerk.): A tér értelmezései, az értelmezés terei. Kolozsvár–Csíkszereda. Erdélyi Múzeum-Egyesület–Státus Kiadó. 376–384. o.
Patócs L. 2012: A délszláv háború generálta perspektívaváltás a kortárs vajdasági magyar prózairodalomban. In: Fenyvesi K. (szerk.): Átmenet és különbözőség. Magyarságtudományok kelet-közép-európai kontextusban. Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság. 249–258. o.
Patócs L. 2012: Az érzetek kivetülése – az önértés múltidejűsége (Vörösmarty Mihály: A vén cigány). In: Fűzfa B. (szerk.): A vén cigány. A tizenkét legszebb magyar vers. Szombathely. Savaria University Press. 118–121. o.
Patócs L. 2013: Strategije interkulturalnog približavanja u mađarskoj književnosti u Vojvodini. – Susret kultura. Šesti međunarodni interdisciplinarni simpozijum. Zbornik radova. Novi Sad. Filozofski Fakultet. 1157–1164. o.
Patócs L. 2013: A kultúra mint a kívülállás diskurzusa Végel László prózájában. – Hungarológiai Közlemények. 2. sz. 48–57. o.
