1981-ben született Szabadkán. Jelenleg Szegeden él, és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének tanársegédeként dolgozik, (2009-től). Okleveles geográfus illetve angol nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár. Diplomáit a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán, valamint Bölcsészettudományi Karán szerezte 2007-ben. 2007–2010 között a Természettudományi Szakfordítói képzést is elvégezte. Ezzel párhuzamosan 2007-től a Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájában kezdte meg doktori képzését, 2010-ben abszolutóriumot szerzett. Kutatási témája: az épített kulturális örökség városfejlesztési kérdései (társtémavezetői: Dr. Boros Lajos és Dr. Becsei József). 2004-től egy tanéven keresztül Erasmus-ösztöndíjjal a velencei Ca’ Foscari Egyetem hallgatója. 2010 augusztusától egy éven át a Regionális Kutatási Központ Alföldi Intézetének kecskeméti osztályán dolgozik részmunkaidőben egy IPA-projekt kivitelezésében. 2012-től szakmai szakértő egy, a Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékén futó HURO-projektben. 2013 júniusától kezdve a Nemzeti Kiválóság Program Jedlik Ányos Doktorjelölt Ösztöndíjában részesül egy éven át. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol és középfokú olasz nyelvtudással rendelkezik.
Tudományterület: természettudományok, földtudományok, társadalomföldrajz
E-mail: pap.agi.48@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A doktori disszertáció település-, illetve városfejlesztési témában íródik. A kutatás fókuszában az a kérdés áll, hogy a globális változások és folyamatok hogyan hatnak a településekre és azok épített kulturális örökségére. A kutatás célja annak a kettősségnek vizsgálta, amelyet az épített kulturális örökségek magukban hordoznak. A kettősség abban nyilvánul meg, hogy ezek az épületek egyrészt identitáserősítő, kiemelt jelentőségű történelmi-műemléki értékek, másrészről viszont a műemléki védettségükből adódóan számos korlátozással és sokszor magasabb fenntartási költséggel járnak. Ehhez kapcsolódóan a kutatás során feltérképezésre kerülnek az egyes városok fejlesztési irányát meghatározó szereplők (lakosok, önkormányzatok, befektetők, civil szervezetek stb.) köre és erőviszonyai, amelyek jelentősen befolyásolják a helyi épített örökségek sorsát. Emellett kiemelt szerepet kap annak felmérése, hogy milyen a kérdéses városrészek lakóinak attitűdje az ott található épített kulturális örökséget illetően, hiszen a városrészekben élő közösségek azok a szereplők, akik érdekében végső soron a településrészek fejlesztésének történnie kell, tehát a témához kapcsolódó véleményük és hozzáállásuk megismerése elengedhetetlen.
A kutatás során tehát az alábbi kérdésekre keresem a választ: A városrészek védettsége és az örökségi épületek védettsége mennyiben gátló tényezője és mennyiben motorja az egyes városrészek átalakulásának? Milyen konfliktusokat hordoz magában egy-egy terület örökségi gazdagsága? Milyen konfliktusokat jelenthet az egyes városnegyedekben az épületek és helyek örökségi státusza és az ebből fakadó speciális kezelési igényük? Az örökségi épületekben élők hogyan élik meg otthonaik örökségi mivoltát, illetve lakókörnyezetük speciális szabályozottságát, a turisták fokozott érdeklődését? Milyen erős a lakosok helyi identitása? A kulturális örökség befolyásolja-e a helyi identitás, a helyi kötődés kialakulását?
A kutatás során ezekre a kérdésekre keresem a választ Budapest egyes városrészei esetében. Három olyan budapesti lakónegyed (Budai Várnegyed, Belső-Erzsébetváros, Wekerletelep) vizsgálata történik meg, amely a város épített kulturális örökségében leggazdagabb és legkiemelkedőbb negyedek közé tartozik.
A kérdések megválaszolása érdekében a kutatási módszerek sokrétű alkalmazására van szükség. A kutatás első lépéseként egy épületállomány-felmérésre van szükség, amely segítségével kimutatható, hogy a városnegyedek épületállományában milyen mennyiségű és milyen mértékű változás zajlott le az elmúlt évtizedben. A városnegyedek helyi lakosságának véleményét és attitűdjét egy nagy volumenű, vizsgálati területenként több száz lakost érintő, kérdőíves felméréssel mérjük fel. A kutatás részét képezi azokra a kerületekre vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiáknak a tartalomelemzése is, amelyekben a vizsgálati területek találhatók. A tartalomelemzés során az egyes kerületek épített kulturális örökségre vonatkozó álláspontját szeretnénk kimutatni, amelyből fény derül arra, hogy az egyes területeken mennyire tartják fontosnak, illetve milyen szerepet szánnak a kulturális örökségnek. A kutatás további részét az az interjúsorozat képezi, amelyet a területek fejlődésére különböző szempontból rálátó szakemberekkel készítünk el (területenként 8-10 interjút). A kutatás eredményeit az ArcGis térképkészítő program és a CorelDraw program segítségével elkészített ábraanyag teszi szemléletesebbé és könnyebben értelmezhetővé.
A kutatás eredményeként várhatóan megismerjük a három eltérő karakterű budapesti lakóterület lokális stratégiáit a globális változások kapcsán felmerülő kérdésekre. A kutatás eredményeként összehasonlíthatóvá válnak a három területen zajló folyamatok, a városfejlesztési szereplők köre és jelentősége. Továbbá, megismerjük a helyi lakosság attitűdjét lakókörnyezetük és az ott található épített kulturális örökség kapcsán, illetve azt, hogyan tapasztalják a lakosok, az örökség hozzájárul-e lokális identitásuk és végső soron otthonérzetük erősítéséhez.
Jelentősebb publikációk:
Pap Á. 2011: Az örökségmegőrzés nehézségeinek vizsgálata budapesti mintaterületeken. In: Bajmócy P.–Józsa K. (szerk.): Geográfus Doktoranduszok XI. Országos Konferenciája. Szeged. SZTE TTIK. Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék. [CD-ROM kiadvány]
Pap Á.–Boros L.–Pál. V. 2011: A világörökségek szerepe a globalizálódó világ kulturális integrációjában. In: Michalkó G.–Rátz T. (szerk.): A turizmus dimenziói: humánum, ökonómikum, politika. Székesfehérvár. Kodolányi János Főiskola. 266–277. o.
Pap Á. 2012: Városfejlesztési kérdések a világörökségi helyszíneken Budapest példáján. In: Pál V. (szerk.): A társadalomföldrajz lokális és globális kérdései. Szeged. SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék. 196–208. o.
Pap Á. 2012: Világörökség és turizmus. A világörökségi helyszínek hatása a település és a környék turizmusára magyarországi esettanulmány alapján. – A falu. 3. sz. 25–37. o.
Pap Á. 2013: Residential Attitudes towards Urban Heritage in Budapest. – Geographica Timisiensis 2. sz. [megjelenés alatt]
