1971-ben született Szabadkán. 2006 óta dolgozik az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán Szabadkán; 2009-ig könyvtárosként, 2009-től szakmunkatársként, 2011-től pedig tanársegédként nyelvészeti tárgyakból. 2010-ben szerzi meg akadémiai kinevezését (az irodalomtudományok magisztere) az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Tanszékén Konfliktus és tragikum Arany János balladáiban című munkájával. Tanulmányait 2010-től a Pécsi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészet Doktori Iskolájában folytatja, ahol 2013-ban szerez abszolutóriumot. Kutatási témája: a médiapropaganda nyelve, a szerbiai sajtó tükrében (témavezető: Dr. Gúti Erika). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol és alapfokú olasz nyelvtudással rendelkezik. 2010–2011-ben elnyeri a Centum Közhasznú Alapítvány oktatói támogatását. A Verbi Nyelvi Kutatóműhely alelnöke. Részt vesz az Oktatásügyi Minisztérium tantervreformjának kidolgozásában az alapfokú oktatás második ciklusában; az 5. osztályos Magyar nyelv c. tankönyv társszerzője. Közel 30 tanulmánya jelent meg, számos hazai és külföldi konferencián tartott előadást.
Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, alkalmazott nyelvészet
E-mail: bella.takacs@magister.su.ac.rs
A doktori értekezés témája:
A szellemi és politikai hatalom mindig is igyekezett uralni a véleményeket. Ez különösen felerősödik háborúk, forradalmak idején; az egymással szemben álló felek saját szemléletük hitelesítése érdekében különféle nyelvi manipulatív eszközökkel élnek. Nem hagyható figyelmen kívül az a nézőpont sem, miszerint „mind logikailag, mind pedig a megismerés, véleményalkotás kognitív folyamatában … az információszabadság megelőzi a véleményszabadságot, amint az ismeret megelőzi a véleményt. Az információszabadság inkább előfeltétele a véleményszabadságnak, mint fordítva” (Halmai–Tóth). Hangsúlyossá vált ez a kérdés az 1999-es szerbiai NATO-bombázások idején is. A disszertáció arra keresi a választ, hogy a szemben álló felek miként közvetítették (és miként igyekezték meggátolni) a Szövetség lépéseit, kitérve a NATO kommunikációjára is. Először a náci totális rendszer fejlesztette tökélyre a tömegek manipulálására szolgáló propagandagépezetet. Erről Victor Klemperer: A Harmadik Birodalom nyelve című munkájában ad részletes képet, bizonyítva, hogy a hatalmat nem csak fizikai erőszakkal, hanem a nyelvvel is ki lehet fejezni. Ezeket a nyelvi elemeket tárja fel a dolgozat a szerbiai sajtó tükrében, különös hangsúllyal a klempereri tételekre. A disszertáció központi témáját a kétpólusú kontrasztív nyelvi vizsgálat képezi a Magyar Szó és Politika napilapok címlapjainak összehasonlításával. A nyelv- politika meghatározó szerepet tölt be a demagógiai folyamatokban, ezért az Alkotmány, a médiapolitika jogi hátterét is vizsgálja a munka. Lehetséges kutatási területek a demagógiai stratégiák vizsgálatában: az újságcímek mint metaszövegek, vizuális eszközök a sajtó szolgálatában, a nyelvi (in)tolerancia, manipulációs technikák nyelvi ismérvei, központi stratégiák alkalmazása, a röplapok politikai stratégiái.
Jelentősebb publikációk:
Takács I. 2011: A vajdasági magyar anyanyelvű diákok környezetnyelvhez és idegen nyelvhez való viszonyulása. – Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények. VI. évf. 1. sz. 215–231. o.
Takács I. 2012: Sötétbe borult az ország. Suttogópropaganda Szerbiában a NATO-bombázások idején. – A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban II. kötet. Állandó és változó a nyelvben. Vendégpublikáció. Szabadka. Újvidéki Egyetem MTTK. 141–151. o.
Takács I. 2013: Kétnyelvű környezetben élő szerb és magyar anyanyelvű fiatalok mentális lexikonának elemzése gendernyelvészeti szempontból. In: Huszár Á. (szerk.): A gendernyelvészet horizontja. Nyelvészeti Doktorandusz Füzetek 9. Pécs. Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola. 135–145. o.
Takács I. 2013: Bárczi Géza Magyar szófejtő tára (1941) és az akadémiai Magyar értelmező kéziszótár (2003) szócikkeinek összehasonlítása. In: Kassai I. (szerk.): A nyelvújítás mint nyelvpolitikai aktus. Nyelvészeti Doktorandusz Füzetek 10. Pécs. Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola. 52–68. o.
Takács I. 2013: „A beszéd arra való, hogy elrejtsük vele gondolatainkat”. Suttogópropaganda Szerbiában a NATO-bombázások idején. In: Gecső T.–Sárdi Cs. (szerk.): Nyelvhasználat a médiában. Budapest. Tinta Könyvkiadó. 188–194. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Törekvéseket a tudományos élet fellendítésére látok, de sajnos passzivitást is tapasztalok. Megmaradásunk lényege kisebbségi helyzetben a minőségi tudományos utánpótlás biztosítása; ennek fellendítése érdekében elenyészőek a törekvések; a külföldön végzett hallgatók hazatérése sem motivált (sem anyagiakkal, sem munkahelyek biztosításával).
