{"id":517,"date":"2015-10-17T18:45:12","date_gmt":"2015-10-17T16:45:12","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=517"},"modified":"2015-10-17T18:45:12","modified_gmt":"2015-10-17T16:45:12","slug":"mgr-torteli-telek-marta","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/mgr-torteli-telek-marta\/","title":{"rendered":"MGR. T\u00d6RTELI TELEK M\u00c1RTA"},"content":{"rendered":"

\"tortelitelekm\"<\/a>1976-ban sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Martonoson \u00e9l, 2000 febru\u00e1rj\u00e1t\u00f3l a helyi Jovan Jovanovi\u0107 Zmaj \u00c1ltal\u00e1nos Iskola oszt\u00e1lytan\u00edt\u00f3ja. Diplom\u00e1t az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem zombori Pedag\u00f3giai Kar\u00e1nak szabadkai tagozat\u00e1n szerzett 1999-ben. 2008-ban fejezte be magiszteri tanulm\u00e1nyait ugyanezen az egyetemen, \u00e9s a didaktikai-m\u00f3dszertani tudom\u00e1nyok magisztere c\u00edmet szerezte meg a magyar nyelv \u00e9s irodalom m\u00f3dszertana szakter\u00fcleten. 2013 \u00f3ta doktorjel\u00f6lt az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Interdiszciplin\u00e1ris \u00e9s Multikultur\u00e1lis Doktori Iskol\u00e1j\u00e1ban. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa sz\u00f6vegek kreat\u00edv olvas\u00e1s\u00e1nak fejleszt\u00e9se a magyar nyelv tan\u00edt\u00e1s\u00e1ban. T\u00e9mavezet\u0151k: Prof. Rr. Josip Ivanovi\u0107 \u00e9s Dr. Horv\u00e1th Fut\u00f3 Hargita. Magyar \u00e9s szerb nyelven publik\u00e1l hazai foly\u00f3iratokban (L\u00e9t\u00fcnk, Tanulm\u00e1nyok, Hungarol\u00f3giai K\u00f6zlem\u00e9nyek, \u00daj K\u00e9p, Norma). Tudom\u00e1nyos konferenci\u00e1kon gyarap\u00edtja tud\u00e1s\u00e1t; s nyit a tudom\u00e1nyter\u00fclet\u00e9n tev\u00e9kenyked\u0151 kutat\u00f3k fel\u00e9. A Vajdas\u00e1gi Pedag\u00f3giai Int\u00e9zet \u00e1ltal j\u00f3v\u00e1hagyott akkredit\u00e1lt szemin\u00e1riumot vezet oszt\u00e1lytan\u00edt\u00f3knak az olvas\u00e1s, a sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9s \u00e9s a kommunik\u00e1ci\u00f3 fejleszt\u00e9si m\u00f3dszereinek bemutat\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> b\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyok, nevel\u00e9studom\u00e1nyok, a magyar nyelv tan\u00edt\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszertana
\nE-mail: ttmarta@stcable.net<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nAz olvas\u00e1s \u00e9s sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9s a mai kor ember\u00e9nek az egyik legfontosabb kompetenci\u00e1ja. Az olvas\u00e1s az inform\u00e1ci\u00f3szerz\u00e9s \u00e9s az \u00e9lethosszig tart\u00f3 tanul\u00e1s els\u0151dleges eszk\u00f6ze. Ugyanakkor a nemzetk\u00f6zi kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n a sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9si k\u00e9pess\u00e9g mint kulcskompetencia alacsony szint\u0171. A negyedik oszt\u00e1ly hat\u00e1rmezsgye: eddig az\u00e9rt tanultak, hogy olvassanak (olvas\u00e1s=c\u00e9l), mostant\u00f3l kezdve az\u00e9rt olvasnak, hogy valamit megtanuljanak. Vagyis az olvas\u00e1snak eszk\u00f6zjelleg\u0171 tud\u00e1sk\u00e9nt kell funkcion\u00e1lnia.
\nA kutat\u00e1s c\u00e9lja a sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9si k\u00e9pess\u00e9g fejletts\u00e9gi szintj\u00e9nek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa az \u00e1ltal\u00e1nos iskola negyedik oszt\u00e1ly\u00e1ban, azaz az oktat\u00e1s els\u0151 ciklus\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n. Ez a vajdas\u00e1gi kutat\u00e1s nem v\u00e9letlenszer\u0171 minta vizsg\u00e1lat\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nik, mely az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1k 780 negyedik oszt\u00e1lyos tanul\u00f3j\u00e1t \u00e9rinti. Ez\u00e1ltal lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik a kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek \u00e9s a nemzetk\u00f6zi PIRLS-vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyeinek komparat\u00edv elemz\u00e9se, k\u00f6vetkeztet\u00e9sek levon\u00e1sa.
\nA kutat\u00e1si c\u00e9l el\u00e9r\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben a sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9si k\u00e9pess\u00e9g fejleszt\u00e9s\u00e9t megc\u00e9lz\u00f3 szakirodalom tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nik. A kutat\u00e1si hipot\u00e9zis szerint a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00edpus\u00fa sz\u00f6vegek \u00e9rtelmez\u00e9se jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben differenci\u00e1lt. Ennek oka, hogy a mindennapi pedag\u00f3giai gyakorlatban m\u00e9g mindig az elbesz\u00e9l\u0151 jelleg\u0171 sz\u00f6vegek vannak el\u0151t\u00e9rben, az informat\u00edv \u00e9s dokumentum t\u00edpus\u00fa sz\u00f6vegek pedig eleny\u00e9sz\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben jelennek meg. Az empirikus kutat\u00e1s f\u0151 c\u00e9lja ezen felt\u00e9telez\u00e9s igazol\u00e1sa kvantitat\u00edv \u00e9s kvalitat\u00edv m\u00f3dszerek alkalmaz\u00e1s\u00e1val.
\nA kutat\u00e1si c\u00e9llal \u00f6sszhangban l\u00e9v\u0151 kutat\u00e1si feladat annak meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa, hogy a tanul\u00f3 k\u00e9tnyelv\u0171 vagy egynyelv\u0171 k\u00f6rnyezete pozit\u00edv vagy negat\u00edv hat\u00e1st fejt-e ki a sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9si k\u00e9pess\u00e9g fejletts\u00e9gi szintj\u00e9re. Mindezen t\u00fal l\u00e9nyeges k\u00e9rd\u00e9s, hogy l\u00e9tezik-e statisztikailag jelent\u0151s korrel\u00e1ci\u00f3 a tanul\u00f3k szociokultur\u00e1lis h\u00e1ttere \u00e9s nemi hovatartoz\u00e1sa, valamint a sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9si k\u00e9pess\u00e9g fejletts\u00e9gi szintje k\u00f6z\u00f6tt.
\nA kutat\u00e1s sor\u00e1n deskript\u00edv m\u00f3dszerrel a sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9si teljes\u00edtm\u00e9ny jelenlegi \u00e1llapot\u00e1nak le\u00edr\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nik, term\u00e9szetesen az eddigi \u00e9s a jelen kutat\u00e1s sor\u00e1n \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt adatok figyelembev\u00e9tel\u00e9vel. A t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00f3dszer alkalmaz\u00e1s\u00e1val dokumentumok tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, a kutat\u00e1si minta egy \u00fajabb dimenzi\u00f3j\u00e1nak (a szociokultur\u00e1lis h\u00e1tt\u00e9r) megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sa v\u00e1lik lehet\u0151v\u00e9. Emellett a statisztikai m\u00f3dszernek \u00e9s az elm\u00e9leti anal\u00edzis m\u00f3dszer\u00e9nek alkalmaz\u00e1sa figyelhet\u0151 meg.
\nA deskript\u00edv m\u00f3dszer a kutat\u00e1s sor\u00e1n t\u00f6bbf\u00e9le adatgy\u0171jt\u00e9si technik\u00e1n alapul. A kutat\u00e1s eszk\u00f6zei: a nem form\u00e1lis (nem standard) teszt (elbesz\u00e9l\u0151 \u2013 folyamatos \u2013 \u00e9s dokumentum t\u00edpus\u00fa \u2012 nem folyamatos \u2013 sz\u00f6vegekhez kapcsol\u00f3d\u00f3 objekt\u00edv t\u00edpus\u00fa feladatsor) a negyedik oszt\u00e1lyos tanul\u00f3k sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9si szintj\u00e9nek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra, a tanul\u00f3kr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 dokument\u00e1ci\u00f3 tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, valamint a tanul\u00f3k olvas\u00e1si szok\u00e1sainak felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 k\u00e9rd\u0151\u00edv.<\/p>\n

\nJelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nT\u00f6rteli T. M. 2011: Sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9s-fejleszt\u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos iskola als\u00f3 oszt\u00e1lyaiban. \u00dajvid\u00e9k. F\u00f3rum K\u00f6nyvkiad\u00f3. Vajdas\u00e1gi Pedag\u00f3giai Int\u00e9zet.<\/p>\n

T\u00f6rteli T. M. 2012: Feladatgy\u0171jtem\u00e9ny magyar nyelvb\u0151l. Az oktat\u00e1si standardok alkalmaz\u00e1sa az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai oktat\u00e1s \u00e9s nevel\u00e9s els\u0151 ciklus\u00e1ban. \u00dajvid\u00e9k. Vajdas\u00e1gi Pedag\u00f3giai Int\u00e9zet.<\/p>\n

T\u00f6rteli T. M. 2012: A tank\u00f6nyvi sz\u00f6vegek nyelv\u00e9szeti \u00e9s pedag\u00f3giai t\u00fck\u00f6rben. In: Tak\u00e1cs M. (szerk.): K\u00f6nyv \u2013 kommunik\u00e1ci\u00f3 \u2013 kompetencia. Szabadka. MTTK. 372\u2013386. o. [e-book]<\/p>\n

T\u00f6rteli T. M. 2013: Kreat\u00edv-produkt\u00edv gyakorlatok az irodalomtan\u00edt\u00e1sban. \u2013 L\u00e9t\u00fcnk. 4. sz. 112\u2013120. o.<\/p>\n

T\u00f6rteli T. M. 2013: A sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9s felt\u00e9telei, sz\u00f6veg\u00e9rt\u00e9si deficitek. \u2013 Tanulm\u00e1nyok 1. sz. 112\u2013120. o.<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nAz itt \u00e9l\u0151 tehets\u00e9geknek bizony\u00edt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gre van sz\u00fcks\u00e9g\u00fck saj\u00e1t tudom\u00e1nyter\u00fclet\u00fck\u00f6n ahhoz, hogy ne mer\u00fcljenek el; M\u00f3ricz szav\u00e1val \u00e9lve \u201es\u00e1raranyk\u00e9nt\u201d ne sikkadjanak el. A t\u00e1rsadalom felismer\u0151 \u00e9s elismer\u0151 t\u00e1mogat\u00e1sa kellene a k\u00fclf\u00f6ldi nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1kon, projektumokban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telhez. Csak az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1val der\u00fcl ki, hogy a fiataloknak ez az elv\u00e1r\u00e1sa elv\u00e1r\u00e1s marad-e.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1976-ban sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Martonoson \u00e9l, 2000 febru\u00e1rj\u00e1t\u00f3l a helyi Jovan Jovanovi\u0107 Zmaj \u00c1ltal\u00e1nos Iskola oszt\u00e1lytan\u00edt\u00f3ja. Diplom\u00e1t az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem zombori Pedag\u00f3giai Kar\u00e1nak szabadkai tagozat\u00e1n szerzett 1999-ben. 2008-ban fejezte be magiszteri tanulm\u00e1nyait ugyanezen az egyetemen, \u00e9s a didaktikai-m\u00f3dszertani tudom\u00e1nyok magisztere c\u00edmet szerezte meg a magyar nyelv \u00e9s irodalom m\u00f3dszertana szakter\u00fcleten. 2013 \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":186,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[9,12],"tags":[],"class_list":["post-517","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-bolcseszettudomanyok","category-nevelestudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/517","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=517"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/517\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":527,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/517\/revisions\/527"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/186"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=517"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=517"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=517"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}