{"id":514,"date":"2015-10-17T18:43:48","date_gmt":"2015-10-17T16:43:48","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=514"},"modified":"2015-10-17T18:43:48","modified_gmt":"2015-10-17T16:43:48","slug":"thomas-eva","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/thomas-eva\/","title":{"rendered":"THOMAS \u00c9VA"},"content":{"rendered":"

\"thomas\"<\/a>1982-ben sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg L\u00fcneburgban \u00e9l, 2013 febru\u00e1rj\u00e1t\u00f3l a hamburgi Kurt-Tucholsky-Schule angol \u00e9s etika szakos tan\u00e1ra. B\u00f6lcs\u00e9sz \u00e9s tan\u00e1r szakos diplom\u00e1j\u00e1t a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar\u00e1n szerezte 2008-ban. 2011-ben szerzett abszolut\u00f3riumot a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara Irodalomtudom\u00e1nyi Doktori Iskol\u00e1j\u00e1ban. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1j\u00e1ban a k\u00f6vetkez\u0151 egyetemeken hallgatott el\u0151ad\u00e1sokat: Katholieke Universiteit Leuven, Universit\u00e4t Hamburg, Freie Universit\u00e4t Berlin. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> hogyan \u00e9li meg a n\u00e9z\u0151 a sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1s folyam\u00e1n a groteszket. Egyetemi \u00e9s doktori tanulm\u00e1nyai alatt miniszteri \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas, emellett 2006\/2007-ben Erasmus-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjas Leuvenben, majd 2008\/2009-ben Comenius-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjas Hamburgban.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> b\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyok, irodalomtudom\u00e1nyok, sz\u00ednh\u00e1ztudom\u00e1ny
\nE-mail: thewrewkedi@gmail.com<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nDisszert\u00e1ci\u00f3mban a groteszk terminus sz\u00ednh\u00e1zi haszn\u00e1lat\u00e1t foglalom elm\u00e9letbe. Munk\u00e1m sor\u00e1n a sokf\u00e9lek\u00e9ppen megfogalmazott irodalmi groteszk defin\u00edci\u00f3ira t\u00e1maszkodom, \u00e9s annak meghat\u00e1roz\u00f3 elemeit emelem \u00e1t a sz\u00ednh\u00e1ztudom\u00e1ny diskurzus\u00e1ba. Elm\u00e9letemben a groteszk a n\u00e9z\u0151 sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9lm\u00e9nyek\u00e9nt szerepel. A sz\u00ednh\u00e1z fogalm\u00e1t Lehmann Hans-Thies posztdramatikus sz\u00ednh\u00e1zak\u00e9nt kezelem. Ebben a sz\u00ednh\u00e1zban elm\u00e9letem szerint a n\u00e9z\u0151 kett\u0151s jelenl\u00e9ttel \u00e9li meg az el\u0151ad\u00e1st. A n\u00e9z\u0151 e kett\u0151s jelenl\u00e9te alatt mindig tudat\u00e1ban van annak, hogy sz\u00ednh\u00e1zban van, m\u00e9gis k\u00e9pes \u00e1t\u00e9lni a sz\u00edn\u00e9szek \u00e1ltal elj\u00e1tszott \u00e9rzelmeket. Az el\u0151ad\u00e1s folyam\u00e1n a n\u00e9z\u0151 folyamatosan mozog e kett\u0151s jelenl\u00e9t k\u00f6z\u00f6tt. Egyszer a sz\u00ednh\u00e1zban val\u00f3 jelenl\u00e9t az er\u0151sebb benne, amit \u00e9n t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1snak nevezek. M\u00e1skor pedig a n\u00e9z\u0151 k\u00f6nnyez\u00e9sig meghat\u00f3dik egy-egy megj\u00e1tszott jeleneten, amit \u00e9n identifik\u00e1ci\u00f3nak nevezek. A n\u00e9z\u0151 e mozg\u00e1s\u00e1t produkt\u00edv recepci\u00f3elm\u00e9letemben \u00edrom le, ahol kit\u00e9rek a n\u00e9z\u0151 akt\u00edv k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re a sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9lm\u00e9ny megalkot\u00e1sa sor\u00e1n. A n\u00e9z\u0151 a sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1s sor\u00e1n nem passz\u00edv, hanem maga is akt\u00edvan r\u00e9szt vesz az \u00e9lm\u00e9ny meg\u00e9l\u00e9s\u00e9ben. Itt Bollob\u00e1s Enik\u0151 \u201eperformative\u201d szubjektum\u00e1ra alapozom gondolataimat.
\nDisszert\u00e1ci\u00f3mban fontos helyet foglal el a n\u00e9z\u0151 egyedi moralit\u00e1sa az \u00e1t\u00e9lt el\u0151ad\u00e1s sor\u00e1n. A groteszk mint sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9lm\u00e9ny t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1nak szem el\u0151tt tart\u00e1s\u00e1val az eszt\u00e9tiz\u00e1lt immoralit\u00e1s fogalom form\u00e1j\u00e1ban t\u00e1rgyalom a moralit\u00e1s \u00e9s eszt\u00e9tika kapcsolat\u00e1t. Eszt\u00e9tiz\u00e1lt immoralit\u00e1s alatt egy n\u00e9z\u0151 \u00e1ltal \u00e1t\u00e9lt \u00e9lm\u00e9nyt \u00e9rtek, mely egy immor\u00e1lisk\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 fikt\u00edv cselekm\u00e9nyt eszt\u00e9tikus \u00e9lvezettel k\u00f6t \u00f6ssze. Az eszt\u00e9tikus \u00e9lvezet annyira mag\u00e1val ragadja a n\u00e9z\u0151t, hogy a tulajdonk\u00e9ppeni immoralit\u00e1s ideiglenesen \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl marad. Csak mikor az \u00e9lvezet al\u00e1bbhagy, v\u00e1lik a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra tudatoss\u00e1, hogy az \u00e9lvezet t\u00e1rgya tulajdonk\u00e9ppen immor\u00e1lis. Az immoralit\u00e1s \u00e9lvezet\u00e9n val\u00f3 rajtakap\u00e1s elgondolkodtatja a n\u00e9z\u0151t. Ezzel az elgondolkodtat\u00e1ssal az eszt\u00e9tiz\u00e1lt immoralit\u00e1s \u00e1t\u00e9l\u00e9se hozz\u00e1seg\u00edt a Bauman Zygmunt \u00e1ltal le\u00edrt mor\u00e1lis t\u00e9r b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9hez.
\nA sz\u00ednh\u00e1zban \u00e1t\u00e9lt groteszket \u00e9lm\u00e9nyfolyamatk\u00e9nt egy sk\u00e1la form\u00e1j\u00e1ban \u00edrom le. E sk\u00e1la alapja a n\u00e9z\u0151 egyedi moralit\u00e1sa, ami minden egyes szem\u00e9ly eset\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 lehet. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy az ami egyik n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra groteszk, nem felt\u00e9tlen\u00fcl az egy m\u00e1sik n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. Bauman eszt\u00e9tikus ter\u00e9re alapozva a groteszk \u00e9lm\u00e9ny a n\u00e9z\u0151nek a sz\u00ednpadon j\u00e1tszott \u00e9rt\u00e9kekkel val\u00f3 azonosul\u00e1s\u00e1val kezd\u0151dik. Ezt az \u00e9lm\u00e9nyt egy sokk k\u00f6veti, melyet az eszt\u00e9tiz\u00e1lt immoralit\u00e1s v\u00e1lt ki a n\u00e9z\u0151b\u0151l. Ez a sokk el\u0151h\u00edvja a sz\u00ednh\u00e1zi \u00e9lm\u00e9ny immor\u00e1lis tartalm\u00e1t \u00e9s \u00edgy a moralit\u00e1sr\u00f3l val\u00f3 tudatos gondolkod\u00e1st. Az ilyen tudatoss\u00e1g a n\u00e9z\u0151t t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1sra k\u00e9szteti. Ebben a t\u00e1vols\u00e1gtart\u00f3 \u00e1llapotban k\u00e9pes a n\u00e9z\u0151 \u00f6nreflexi\u00f3 gyakorl\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s \u00edgy a Bauman-f\u00e9le kognit\u00edv t\u00e9r kib\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re. Az \u00e1ltalam le\u00edrt groteszk nem v\u00e1laszokat ad a n\u00e9z\u0151 moralit\u00e1ssal kapcsolatos k\u00e9rd\u00e9seire, hanem \u00fajabb k\u00e9rd\u00e9seket vet fel ezzel kapcsolatban. A moralit\u00e1s mint t\u00e9ma tudatos\u00edt\u00e1sa a n\u00e9z\u0151ben hozz\u00e1j\u00e1rul a Bauman-f\u00e9le posztmodern mor\u00e1lis kr\u00edzis cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nThomas \u00c9. 2008: III. Rich\u00e1rd, a Vice-Machiavel lencsev\u00e9gen. Hogyan jelenik meg a Vice \u00e9s a Machiavel III. Rich\u00e1rd filmadapt\u00e1ci\u00f3iban? \u2013 Apert\u00fara filmelm\u00e9leti \u00e9s filmt\u00f6rt\u00e9neti szakfoly\u00f3irat. http:\/\/www.apertura.hu\/2008\/nyar\/torok<\/a><\/p>\n

Thomas \u00c9. 2010: Azonosulni, vagy nem azonosulni? A sz\u00ednh\u00e1zi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g azonosul\u00e1s\u00e1nak fokozatai vajdas\u00e1gi p\u00e9ld\u00e1kkal. \u2013 A Magyar Tudom\u00e1ny Napja a D\u00e9lvid\u00e9ken \u2013 2010 Konferenciak\u00f6tet. 371\u2013387. o. www.vmtt.org.rs\/mtn2010\/371_387_Tomas_A.pdf<\/p>\n

Thomas \u00c9. 2010: The Timeless Signs of Grotesque Realism in Heiner M\u00fcller\u2019s Hamletmachine. In: Bal\u00e1zs G.\u2013Varga Gy. (szerk.): Az Utaz\u00e1s Szemiotik\u00e1ja. Eger. L\u00edceum Kiad\u00f3. 215\u2013234. o.<\/p>\n

Thomas \u00c9. 2010: Roles of the Grotesque in Contemporary Visual Arts. \u2013 Apert\u00fara filmelm\u00e9leti \u00e9s filmt\u00f6rt\u00e9neti szakfoly\u00f3irat. http:\/\/www.apertura.hu\/2010\/tel\/torok<\/a><\/p>\n

Thomas \u00c9. 2013: Produkt\u00edv recepci\u00f3elm\u00e9let a sz\u00ednh\u00e1zban. \u2013 Ki Merre Tart? Shakespeare Szegeden, 2007\u20132011. Szeged. JATE Press. 207\u2013217. o.<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nA kisebbs\u00e9gi l\u00e9tbe val\u00f3 belesz\u00fclet\u00e9s egy domin\u00e1ns kult\u00fara melletti paralel identit\u00e1st aj\u00e1nd\u00e9koz a vajdas\u00e1gi magyaroknak. Ebben az unikumban rejlik a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyoss\u00e1g alapja.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1982-ben sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg L\u00fcneburgban \u00e9l, 2013 febru\u00e1rj\u00e1t\u00f3l a hamburgi Kurt-Tucholsky-Schule angol \u00e9s etika szakos tan\u00e1ra. B\u00f6lcs\u00e9sz \u00e9s tan\u00e1r szakos diplom\u00e1j\u00e1t a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar\u00e1n szerezte 2008-ban. 2011-ben szerzett abszolut\u00f3riumot a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara Irodalomtudom\u00e1nyi Doktori Iskol\u00e1j\u00e1ban. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1j\u00e1ban a k\u00f6vetkez\u0151 egyetemeken hallgatott el\u0151ad\u00e1sokat: Katholieke Universiteit Leuven, Universit\u00e4t \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":185,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[9,10],"tags":[],"class_list":["post-514","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-bolcseszettudomanyok","category-irodalomtudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/514","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=514"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/514\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":526,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/514\/revisions\/526"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/185"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=514"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=514"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=514"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}