{"id":512,"date":"2015-10-17T18:39:57","date_gmt":"2015-10-17T16:39:57","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=512"},"modified":"2015-10-17T18:39:57","modified_gmt":"2015-10-17T16:39:57","slug":"tarjan-laszlo","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/tarjan-laszlo\/","title":{"rendered":"TARJ\u00c1N L\u00c1SZL\u00d3"},"content":{"rendered":"

\"tarjanl\"<\/a>1984-ben sz\u00fcletett \u00dajvid\u00e9ken, n\u0151s \u00e9s h\u00e1rom gyermek \u00e9desapja. \u00dajvid\u00e9ken \u00e9l, \u00e9s 2008 \u00f3ta az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem M\u0171szaki Tudom\u00e1nyok Kara Mechatronika, Robotika \u00e9s Automatiz\u00e1ci\u00f3 Tansz\u00e9k\u00e9n tan\u00e1rseg\u00e9dk\u00e9nt dolgozik, ahol r\u00e9szt vesz a Programoz\u00e1s alapjai, az Elektropneumatika, a PLC-k alkalmaz\u00e1sa \u00e9s programoz\u00e1sa, az Automatiz\u00e1ci\u00f3 alapjai \u00e9s a Hajt\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1s t\u00e1rgyak oktat\u00e1s\u00e1ban szerb nyelven. Mesterdiplom\u00e1t az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem M\u0171szaki Tudom\u00e1nyok Kara Mechatronika Tansz\u00e9ken szerzett. PhD-tanulm\u00e1nyait ugyanezen int\u00e9zm\u00e9ny doktori iskol\u00e1j\u00e1ban folytatta mechatronika t\u00e9mak\u00f6rben, 2013 \u00f3ta doktorjel\u00f6lt. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> mechatronikai rendszerek hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9se, korszer\u0171s\u00edtett vez\u00e9rl\u00e9s\u0171 elektromos line\u00e1ris hajt\u00e1sok alkalmaz\u00e1s\u00e1val. Tov\u00e1bbi kutat\u00e1si ter\u00fcletek: Ipari hajt\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1s, termel\u00e9sautomatiz\u00e1l\u00e1s, automatiz\u00e1lt term\u00e9k-nyomonk\u00f6vet\u0151 rendszerek fejleszt\u00e9se, mechatronikai rendszerek fejleszt\u00e9se, mechatronikai oktat\u00e1s. A szerb nyelv mint k\u00f6rnyezetnyelv mellett k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa angol \u00e9s alapfok\u00fa n\u00e9met nyelvtud\u00e1ssal rendelkezik. 2008 \u00f3ta 43 tudom\u00e1nyos publik\u00e1ci\u00f3ja jelent meg, valamint k\u00e9t nemzetk\u00f6zi \u00e9s h\u00e1rom hazai tudom\u00e1nyos projektumon vett\/vesz r\u00e9szt. 2010 \u00f3ta az IEEE tagja. 2011 \u00f3ta az Emberi Er\u0151forr\u00e1sok Miniszt\u00e9riuma \u00e9s a Balassi Int\u00e9zet \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasa.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> m\u0171szaki tudom\u00e1nyok, villamosm\u00e9rn\u00f6ki tudom\u00e1nyok, mechatronika
\nE-mail: laslotarjan@gmail.com<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nAz ipari folyamatok automatiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9se k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mechatronikai rendszerek alkalmaz\u00e1s\u00e1hoz vezetett, mint p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00e1ll\u00edt\u00f3szalagok, 3 \u00e9s t\u00f6bb szabads\u00e1gfok\u00fa robotkarok stb. E rendszerek m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez forgat\u00f3 \u00e9s line\u00e1ris hajt\u00e1sok sz\u00fcks\u00e9gesek, melyek m\u0171k\u00f6d\u00e9si param\u00e9terei nagym\u00e9rt\u00e9kben az alkalmazott vez\u00e9rl\u0151egys\u00e9g karakterisztik\u00e1it\u00f3l f\u00fcggnek. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1m els\u0151sorban egy villamos line\u00e1ris hajt\u00e1svez\u00e9rl\u0151-egys\u00e9g fejleszt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul. Kereskedelmi forgalomban m\u00e1r sz\u00e1mos vez\u00e9rl\u0151egys\u00e9g megold\u00e1sa l\u00e9tezik, de ezek nagy r\u00e9sze nagyobb teljes\u00edtm\u00e9ny\u0171 mikroprocesszorok alkalmaz\u00e1s\u00e1n alapul. A szakirodalomban sz\u00e1mos utal\u00e1s tal\u00e1lhat\u00f3 az egyszer\u0171bb \u00e9s energiatakar\u00e9kosabb FPGA-n (Field-Programmable Gate Array) alapul\u00f3 vez\u00e9rl\u0151rendszerek
\nalkalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l. Munk\u00e1m sor\u00e1n az eddig ismert \u00e9s haszn\u00e1lt vez\u00e9rl\u0151 algoritmusok alkalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t vizsg\u00e1lom egy FPGA-n alapul\u00f3 vez\u00e9rl\u0151egys\u00e9gbe val\u00f3 be\u00e1gyaz\u00e1s\u00e1hoz. Kutat\u00e1som f\u0151 t\u00e9m\u00e1ja egy, az alkalmazhat\u00f3 algoritmusok f\u00fazi\u00f3j\u00e1b\u00f3l kapott algoritmus \u00e1ltal vez\u00e9relt, FPGA-n alapul\u00f3 vez\u00e9rl\u0151egys\u00e9g kialak\u00edt\u00e1sa, amely jobb m\u0171k\u00f6d\u00e9si param\u00e9tereket ny\u00fajtana az eddigi vez\u00e9rl\u0151egys\u00e9gekn\u00e9l.
\nKutat\u00f3munk\u00e1m t\u00f6bb f\u00e1zisban t\u00f6rt\u00e9nik. Az els\u0151 f\u00e1zisban szimul\u00e1ci\u00f3s modelleken t\u00f6rt\u00e9nik a munka, majd k\u00e9s\u0151bb az \u00faj vez\u00e9rl\u0151egys\u00e9get egy val\u00f3s villanymotoron tesztelem. El\u0151sz\u00f6r is az eddig alkalmazott algoritmusok felt\u00e1r\u00e1sa, \u00e9s azok el\u0151nyeinek, h\u00e1tr\u00e1nyainak analiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra ker\u00fcl sor, valamint az algoritmusok FPGA-n val\u00f3 futtathat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak analiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Ezut\u00e1n a munk\u00e1t a legjobbnak bizonyult algoritmus fejleszt\u00e9s\u00e9vel folytatn\u00e1m az \u00fajabb megfigyelt param\u00e9terek bekapcsol\u00e1s\u00e1val. A kutat\u00e1si folyamat v\u00e9g\u00e9n egy \u00faj, gyorsabb, valamint energiatakar\u00e9kosabb algoritmust szeretn\u00e9k kifejleszteni, amely mag\u00e1ban foglaln\u00e1 az FPGA el\u0151nyeit, vagyis a p\u00e1rhuzamosan t\u00f6rt\u00e9n\u0151 adatfeldolgoz\u00e1s el\u0151nyeit. A kutat\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt egy olcs\u00f3bb \u00e9s gazdas\u00e1gosabb line\u00e1ris villamos hajt\u00e1svez\u00e9rl\u0151-rendszert kapunk, amely versenyk\u00e9pesebb\u00e9 tenn\u00e9 a villanymotorokat az eddig haszn\u00e1lt szervo-pneumatikus rendszerekkel szemben. \u00cdgy kifejez\u00e9sre juthatn\u00e1nak a line\u00e1ris villanymotorok el\u0151nyei, mint a gyorsas\u00e1g \u00e9s a precizit\u00e1s, amelyek k\u00f6zvetlen hat\u00e1ssal vannak a termel\u00e9kenys\u00e9gre \u00e9s a term\u00e9kek min\u0151s\u00e9g\u00e9re.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nStankovski S.\u2013Tarjan L.\u2013\u0160krinjar D.\u2013Ostoji\u0107 G.\u2013\u0160enk I. 2010: Using a Didactic Manipulator in Mechatronics and Industrial Engineering Courses. \u2013 IEEE Transactions on Education. 53. \u00e9vf. 4. sz. 572\u2013579. o.<\/p>\n

Stankovski S.\u2013Ostoji\u0107 G.\u2013Tarjan L.\u2013\u0160krinjar D.\u2013Lazarevi\u0107 M. 2011: IML Robot Grasping Process Improvement. \u2013 Iranian Journal of Science & Technology, Transactions B. 35. \u00e9vf. M1 sz. 197\u2013207. o.<\/p>\n

Krstanovi\u0107 S.\u2013Stoji\u0107 G.\u2013\u0160e\u0161lija D.\u2013Tanackov I.\u2013Tarjan L.\u2013Tepi\u0107 J. 2011: A Model of Remote Control of Railway Traffic Based on PLC Technique. \u2013 46thInternational Scientific Conference on Information, Communication and Energy Systems and Tehnologies ICEST. 766\u2013769. o.<\/p>\n

Ignjatovi\u0107 I.\u2013\u0160e\u0161lija D.\u2013Tarjan L.\u2013Dudi\u0107 S. 2012: Wireless Sensor System for Monitoring of Compressed Air Filters. \u2013 Journal of Scientific and Industrial Research JSIR. 71. \u00e9vf. 5. sz. 334\u2013340. o.<\/p>\n

\u0160enk I.\u2013Ostoji\u0107 G.\u2013Jovanovi\u0107 V.\u2013Tarjan L.\u2013Stankovski S. 2013: Experiences in Developing Labs for a Supervisory Control and Data Acquisition Course for Undergraduate Mechatronics Education. \u2013 Computer Applications in Engineering Education. [megjelen\u00e9s alatt]<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nR\u00e9gi\u00f3nk igen gazdag a tudom\u00e1ny \u00e9s a szakma ter\u00e9n m\u00e1r \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt kutat\u00f3k tekintet\u00e9ben, de sok esetben \u00e9rezhet\u0151 a bez\u00e1rk\u00f3zotts\u00e1g. M\u00e1sr\u00e9szt, fiataljaink igen motiv\u00e1ltak, \u00e9s kihaszn\u00e1lj\u00e1k a bolognai egyezm\u00e9ny ny\u00fajtotta el\u0151ny\u00f6ket, gondolv\u00e1n itt a di\u00e1kcsereprogramokra, amely nagym\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solj\u00e1k a tapasztalatgy\u0171jt\u00e9st, emberi kapcsolatok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t. Sajnos tanulm\u00e1nyaik ut\u00e1n sokan elvesznek az alapvet\u0151 egzisztencia biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a kev\u00e9s \u00e9s rossz munkafelt\u00e9telek miatt, valamint az alacsony munkab\u00e9r okozta t\u00f6bb p\u00e1rhuzamos munka v\u00e1llal\u00e1s\u00e1ban. Sajnos sokan a megold\u00e1st k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n keresik, \u00e9s meg is tal\u00e1lj\u00e1k. Az Eur\u00f3pai Uni\u00f3hoz k\u00f6zeledv\u00e9n a k\u00f6z\u00f6s eur\u00f3pai projektumok megold\u00e1st ny\u00fajthatnak az anyagi nincstelens\u00e9g \u00e9s adminisztr\u00e1ci\u00f3s korl\u00e1tok \u00e1thidal\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s lehet\u0151s\u00e9get adhatnak a tud\u00e1s hazai kibontakoztat\u00e1s\u00e1ra.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1984-ben sz\u00fcletett \u00dajvid\u00e9ken, n\u0151s \u00e9s h\u00e1rom gyermek \u00e9desapja. \u00dajvid\u00e9ken \u00e9l, \u00e9s 2008 \u00f3ta az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem M\u0171szaki Tudom\u00e1nyok Kara Mechatronika, Robotika \u00e9s Automatiz\u00e1ci\u00f3 Tansz\u00e9k\u00e9n tan\u00e1rseg\u00e9dk\u00e9nt dolgozik, ahol r\u00e9szt vesz a Programoz\u00e1s alapjai, az Elektropneumatika, a PLC-k alkalmaz\u00e1sa \u00e9s programoz\u00e1sa, az Automatiz\u00e1ci\u00f3 alapjai \u00e9s a Hajt\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1s t\u00e1rgyak oktat\u00e1s\u00e1ban szerb nyelven. Mesterdiplom\u00e1t \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":183,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[18,24],"tags":[],"class_list":["post-512","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-muszaki-tudomanyok","category-villamosmernoki-tudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/512","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=512"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/512\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":524,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/512\/revisions\/524"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/183"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=512"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=512"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=512"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}