{"id":498,"date":"2015-10-17T17:49:33","date_gmt":"2015-10-17T15:49:33","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=498"},"modified":"2015-10-17T17:49:33","modified_gmt":"2015-10-17T15:49:33","slug":"szollossy-dora-ph-d","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/szollossy-dora-ph-d\/","title":{"rendered":"SZ\u00d6LL\u0150SSY D\u00d3RA, Ph.D."},"content":{"rendered":"

\"szollossy\"<\/a>1978-ban sz\u00fcletett Nagybecskereken. A matematikatudom\u00e1nyok doktora. Jelenleg \u00dajvid\u00e9ken \u00e9l \u00e9s dolgozik a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi-matematikai Kar rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1rak\u00e9nt (2000-t\u0151l mint tan\u00e1rseg\u00e9d, 2007-t\u0151l mint docens \u00e9s 2012-t\u0151l mint rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1r). Tansz\u00e9kvezet\u0151 (Anal\u00edzis, Val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gsz\u00e1m\u00edt\u00e1s \u00e9s Differenci\u00e1legyenletek) 2012-t\u0151l. A k\u00f6vetkez\u0151 tant\u00e1rgyakb\u00f3l tart el\u0151ad\u00e1sokat alapfok\u00fa k\u00e9pz\u00e9sen \u00e9s mesterk\u00e9pz\u00e9sen: Val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gsz\u00e1m\u00edt\u00e1s, Statisztika, Differenci\u00e1legyenletek, M\u00e9rt\u00e9k \u00e9s integr\u00e1l, Biztos\u00edt\u00e1si matematika. Doktori k\u00e9pz\u00e9sen el\u0151ad\u00e1sokat tart a sztochasztikus folyamatok \u00e9s sztochasztikus differenci\u00e1legyenletek kutat\u00e1si ter\u00fclet\u00e9n. Eddig egy doktorandusza szerezte meg a doktori c\u00edmet (Tijana Levajkovi\u0107 \u2013 2012). Okleveles matematikus diplom\u00e1j\u00e1t 2000-ben, magiszteri diplom\u00e1j\u00e1t 2004-ben, majd doktori diplom\u00e1j\u00e1t 2007-ben v\u00e9dte meg az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Term\u00e9szettudom\u00e1nyi-matematikai Kar\u00e1n. 2005-ben n\u00e9met nyelvb\u0151l szerzett diplom\u00e1t (Goethe Int\u00e9zet: Grosses Deutsches Sprachdiplom). Anyanyelvi szinten besz\u00e9l magyarul, szerb\u00fcl, n\u00e9met\u00fcl \u00e9s angolul. Tanulm\u00e1nyai \u00e9s munk\u00e1ss\u00e1ga folyam\u00e1n t\u00f6bb \u00f6szt\u00f6nd\u00edjban \u00e9s kit\u00fcntet\u00e9sben (Mileva Mari\u0107 Einstein \u2013 2000, Norv\u00e9g Kir\u00e1lys\u00e1g \u2013 2000, Ernst Mach \u2013 2005, Aro Muri \u2013 2009, Balassi Int\u00e9zet \u2013 2012) r\u00e9szes\u00fclt. K\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1nyi tart\u00f3zkod\u00e1sai sor\u00e1n \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt, vend\u00e9gkutat\u00f3k\u00e9nt, illetve vend\u00e9gtan\u00e1rk\u00e9nt megl\u00e1togatta a Leopold Franzens Egyetemet Innsbruckban (Ausztria), a Brown Egyetemet Providence-ben (USA), a Technikai Egyetemet Braunschweigben (N\u00e9metorsz\u00e1g), valamint t\u00f6bb mint h\u00fasz tudom\u00e1nyos konferenci\u00e1n vett r\u00e9szt vil\u00e1gszerte. Tagja a Szerb Matematikusok Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek, az Amerikai Matematikusok Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek, az Eur\u00f3pai N\u0151k a Matematik\u00e1ban szervezetnek, valamint a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia k\u00fcls\u0151 k\u00f6ztest\u00fclet\u00e9nek. H\u00fasz tanulm\u00e1nya jelent meg angol nyelven k\u00fclf\u00f6ldi foly\u00f3iratokban, valamint k\u00e9t tank\u00f6nyve szerb nyelven. A Mathematical Reviews \u00e9s a Zentralblatt f\u00fcr Mathematik foly\u00f3iratok recenzense.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> term\u00e9szettudom\u00e1nyok, matematika- \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00e1studom\u00e1nyok, anal\u00edzis \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gsz\u00e1m\u00edt\u00e1s
\nE-mail: dora@dmi.uns.ac.rs
\nWeb: http:\/\/www.dmi.uns.ac.rs\/o_nama\/imenik\/dora<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nA disszert\u00e1ci\u00f3 c\u00edme: \u00c1ltal\u00e1nos\u00edtott sztochasztikus folyamatok v\u00e9gtelendimenzi\u00f3s terekben \u00e9s szingul\u00e1ris parci\u00e1lis differenci\u00e1legyenletekre val\u00f3 alkalmaz\u00e1suk. (2007. j\u00fanius 15-\u00e9n v\u00e9dte meg \u00f6ttag\u00fa bizotts\u00e1g el\u0151tt az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Term\u00e9szettudom\u00e1nyi-matematikai Kar\u00e1n, t\u00e9mavezet\u0151: Prof. Dr. Stevan Pilipovi\u0107, a Szerb Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia rendes tagja.)
\nA sztochasztikus vagyis a v\u00e9letlenszer\u0171 folyamatoknak sz\u00e1mtalan alkalmaz\u00e1sa van nem csak az elm\u00e9leti matematik\u00e1ban, hanem p\u00e9ld\u00e1ul a fizika, a biol\u00f3gia, a szociol\u00f3gia, a gazdas\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n is. Legismertebb sztochasztikus folyamat a Brown-f\u00e9le mozg\u00e1s, amely a leveg\u0151ben kering\u0151 pollenszemcs\u00e9k mozg\u00e1s\u00e1t \u00edrja le \u2013 a pollenszemcs\u00e9k v\u00e9letlenszer\u0171 \u00fctk\u00f6z\u00e9sei a leveg\u0151 molekul\u00e1ival megv\u00e1ltoztatj\u00e1k annak ir\u00e1ny\u00e1t \u00e9s sebess\u00e9g\u00e9t is. A Brown-f\u00e9le mozg\u00e1s viszont nem differenci\u00e1lhat\u00f3 \u2013 legal\u00e1bbis klasszikus \u00e9rtelemben nem \u2013 ez azt jelenti, hogy nem l\u00e9tezik olyan sztochasztikus folyamat, amely a pollenszemcse sebess\u00e9g\u00e9t \u00edrn\u00e1 le. Itt j\u00f6nnek seg\u00edts\u00e9g\u00fcl az \u00e1ltal\u00e1nos\u00edtott sztochasztikus folyamatok, amelyek a Dirac-f\u00e9le delta f\u00fcggv\u00e9ny modellj\u00e9re lettek megalkotva \u2013 ilyen \u00e9rtelemben szigor\u00faan defini\u00e1lhat\u00f3 a Brown-f\u00e9le mozg\u00e1s deriv\u00e1ltja, amely feh\u00e9r zaj n\u00e9ven ismert. A disszert\u00e1ci\u00f3ban ezen \u00e1ltal\u00e1nos\u00edtott sztochasztikus folyamatok struktur\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1val foglalkozom, hogyan lehet \u0151ket egy bizonyos Hilbert-t\u00e9rben sorozatra bontani ortogon\u00e1lis polin\u00f3mok b\u00e1zis\u00e1ban. A disszert\u00e1ci\u00f3 m\u00e1sodik r\u00e9sz\u00e9t a sztochasztikus parci\u00e1lis differenci\u00e1legyenletek megold\u00e1s\u00e1nak szenteltem. Ilyen egyenletek p\u00e9ld\u00e1ul a Dirichlet-f\u00e9le probl\u00e9ma (ez egy elliptikus egyenlet v\u00e9letlenszer\u0171 koefficiensekkel \u00e9s v\u00e9letlenszer\u0171 kezdeti felt\u00e9telekkel), amelyet p\u00e9ld\u00e1ul a fizik\u00e1ban alkalmaznak a fluidok \u00e1raml\u00e1s\u00e1nak a le\u00edr\u00e1s\u00e1ra anizotr\u00f3p k\u00f6zegekben, vagy az orvostudom\u00e1nyban az agyk\u00e9reg k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9tegei k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3t \u00edrja le. Ehhez nagyon fontos az elm\u00e9leti matematika ismerete \u00e9s haszn\u00e1lata, amely rigor\u00f3zus elm\u00e9leti keretet k\u00e9pez az elvont fogalmak tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1hoz. A feh\u00e9r zaj nagyon j\u00f3 modell a hirtelen fell\u00e9p\u0151 nagy ingadoz\u00e1sok le\u00edr\u00e1s\u00e1ra. Az eml\u00edtett p\u00e9ld\u00e1k mellett alkalmaz\u00e1sra lel a gazdas\u00e1gban r\u00e9szv\u00e9nyek \u00e1rfolyam\u00e1nak a modellez\u00e9s\u00e9re, kock\u00e1zati folyamatok le\u00edr\u00e1s\u00e1ra a biztos\u00edt\u00e1si matematik\u00e1ban, lakoss\u00e1gsz\u00e1m-n\u00f6veked\u00e9si, illetve cs\u00f6kken\u00e9si modellekben szociol\u00f3gi\u00e1ban, \u00e9s m\u00e9g sok m\u00e1s ter\u00fcleten k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le tudom\u00e1ny\u00e1gakban.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nS. Pilipovi\u0107\u2013D. Sele\u0161i 2007: Structure Theorems for Generalized Random Processes. \u2013 Acta Mathematica Hungarica. 117. \u00e9vf. 3. sz. 251\u2013274. o.<\/p>\n

D. Sele\u0161i 2008: Algebra of Generalized Stochastic Processes and the Stochastic Dirichlet Problem. \u2013 Stochastic Analysis and Applications. 26. \u00e9vf. 5. sz. 978\u2013999. o.<\/p>\n

Pilipovi\u0107 S.\u2013Sele\u0161i D. 2010: On the Stochastic Dirichlet Problem \u2013 Part I: The Stochastic Weak Maximum Principle. \u2013 Potential Analysis. 32. \u00e9vf. 4. sz. 363\u2013387. o.<\/p>\n

Sele\u0161i D. 2011: Fundamental Solutions of Singular Stochastic Partial Differential Equations. \u2013 Chaos Solitons and Fractals. 44. 526\u2013537. o.<\/p>\n

S. Lototsky\u2013B. Rozovskii\u2013D. Sele\u0161i 2012: On Generalized Malliavin Calculus. \u2013 Stochastic Processes and Their Applications. 122. \u00e9vf. 3. sz. 808\u2013843. o.<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nMinden tudom\u00e1ny\u00e1g nagyon fontos, de a m\u00e9di\u00e1ban, k\u00f6z\u00e9letben \u00e9s tudom\u00e1nyos \u00e9letben is t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok vannak el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edtve. F\u0151leg a politika nagyon divatos vid\u00e9k\u00fcnk\u00f6n. Fontos lenne nagyobb hangs\u00falyt fektetni a term\u00e9szettudom\u00e1nyokra, \u00e9s m\u00e1r kisiskol\u00e1s kort\u00f3l kezdve megismertetni \u00e9s megszerettetni a gyerekekkel, fiatalokkal a term\u00e9szettudom\u00e1nyokat. Hossz\u00fat\u00e1von csakis a term\u00e9szettudom\u00e1nyi felfedez\u00e9sek hozhatnak fellend\u00fcl\u00e9st \u00e9s fejl\u0151d\u00e9st. Arra szeretn\u00e9m biztatni a fiatalokat, hogy ne f\u00e9ljenek szemben\u00e9zni az intellektu\u00e1lis kih\u00edv\u00e1sokkal, merjenek t\u00f6bbet kihozni \u00f6nmagukb\u00f3l, mint amennyire a k\u00fclvil\u00e1g becs\u00fcli \u0151ket. Nincsenek kis \u00e9s nagy feladatok \u2013 mindig \u00e9s mindenben a t\u0151l\u00fcnk telhet\u0151 legjobbat, a maximumot kell ny\u00fajtani, \u00edgy haladhatunk biztos l\u00e9p\u00e9sekkel a siker fel\u00e9.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1978-ban sz\u00fcletett Nagybecskereken. A matematikatudom\u00e1nyok doktora. Jelenleg \u00dajvid\u00e9ken \u00e9l \u00e9s dolgozik a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi-matematikai Kar rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1rak\u00e9nt (2000-t\u0151l mint tan\u00e1rseg\u00e9d, 2007-t\u0151l mint docens \u00e9s 2012-t\u0151l mint rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1r). Tansz\u00e9kvezet\u0151 (Anal\u00edzis, Val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gsz\u00e1m\u00edt\u00e1s \u00e9s Differenci\u00e1legyenletek) 2012-t\u0151l. A k\u00f6vetkez\u0151 tant\u00e1rgyakb\u00f3l tart el\u0151ad\u00e1sokat alapfok\u00fa k\u00e9pz\u00e9sen \u00e9s mesterk\u00e9pz\u00e9sen: Val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gsz\u00e1m\u00edt\u00e1s, Statisztika, Differenci\u00e1legyenletek, M\u00e9rt\u00e9k \u00e9s integr\u00e1l, Biztos\u00edt\u00e1si matematika. \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":178,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[44,38],"tags":[],"class_list":["post-498","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-matematika-es-szamitastudomanyok","category-termeszettudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/498","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=498"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/498\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":507,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/498\/revisions\/507"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/178"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=498"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=498"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=498"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}