{"id":495,"date":"2015-10-17T17:43:23","date_gmt":"2015-10-17T15:43:23","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=495"},"modified":"2015-10-17T17:43:23","modified_gmt":"2015-10-17T15:43:23","slug":"szilagyi-maria","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/szilagyi-maria\/","title":{"rendered":"SZIL\u00c1GYI M\u00c1RIA"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/szil\u00e1gyi.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft  wp-image-175\" src=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/szil\u00e1gyi.png\" alt=\"szil\u00e1gyi\" width=\"141\" height=\"192\" srcset=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/szil\u00e1gyi.png 130w, http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/szil\u00e1gyi-110x150.png 110w\" sizes=\"auto, (max-width: 141px) 100vw, 141px\" \/><\/a>1985-ben sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg \u00dajvid\u00e9ken \u00e9l, 2009 \u00f3ta az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem M\u0171szaki Tudom\u00e1nyok Kar\u00e1nak \u00c9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9s V\u00e1rostervez\u00e9si Tansz\u00e9k\u00e9n az \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delem tant\u00e1rgyak demonstr\u00e1tora. Ugyanezen a Tansz\u00e9ken diplom\u00e1zott 2009-ben (A diplomamunka c\u00edme: Az aracsi pusztatemplom mint archeol\u00f3giai park (Arheolo\u0161ki park Ara\u010da)), majd a doktori iskol\u00e1t is itt kezdte meg 2009 \u0151sz\u00e9n az \u00c9p\u00edt\u00e9szet \u00e9s V\u00e1rostervez\u00e9si Alapprogramon. 2013 j\u00falius\u00e1t\u00f3l doktorjel\u00f6lt. A disszert\u00e1ci\u00f3 munkac\u00edme: A b\u00e1n\u00e1ti falvak k\u00f6ztereinek \u00e1talakul\u00e1sa a XVIII-t\u00f3l a XXI. sz\u00e1zadig (Transformacija javnih prostora banatskih sela u Vojvdini od XVIII do XXI veka).<strong> Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> a b\u00e1n\u00e1ti falvak \u00e9p\u00edt\u00e9szete \u00e9s telep\u00fcl\u00e9sszerkezete a XVIII. sz\u00e1zadt\u00f3l napjainkig (t\u00e9mavezet\u0151 Prof. Dr. Nadja Kurtovi\u0107 Foli\u0107). A Budapesti M\u0171szaki \u00e9s Gazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetem \u00c9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki Kar\u00e1nak \u00c9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s M\u0171eml\u00e9kv\u00e9delmi Tansz\u00e9k\u00e9n a M\u0171eml\u00e9kv\u00e9delmi Szakm\u00e9rn\u00f6k Szakon 2012-ben diplom\u00e1zott (A diplomamunka c\u00edme: Magyarcsernye \u00e9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9kvizsg\u00e1lata). A szerb nyelv mint k\u00f6rnyezetnyelv mellett fels\u0151fok\u00fa n\u00e9met (C1) \u00e9s k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa (B1) angol nyelvtud\u00e1ssal rendelkezik. Az Oktat\u00e1si, Tudom\u00e1ny\u00fcgyi \u00e9s Technol\u00f3giai Fejleszt\u00e9si Miniszt\u00e9rium \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasa 2010 \u00e1prilis\u00e1t\u00f3l, 2013-ban pedig a N\u00e9met Akad\u00e9miai Csereprogram \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasa (DAAD, Berlin). T\u00f6bb mint h\u00fasz munk\u00e1ja jelent meg eddig magyar, szerb \u00e9s angol nyelven foly\u00f3iratokban, gy\u0171jtem\u00e9nyes k\u00f6tetekben, egy monogr\u00e1fi\u00e1ja \u00e9s egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si katal\u00f3gusa van.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> m\u0171szaki tudom\u00e1nyok, \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki tudom\u00e1nyok<br \/>\nE-mail: szilagyimari@gmail.com<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong><br \/>\nA doktori disszert\u00e1ci\u00f3 kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja a B\u00e1n\u00e1t falvainak telep\u00edt\u00e9se, a k\u00f6zt\u00e9r els\u0151dleges funkci\u00f3ja \u00e9s \u00e1talakul\u00e1sa a XVIII. sz\u00e1zadt\u00f3l a XXI. sz\u00e1zadig. A munka emellett egy olyan strat\u00e9gia megfogalmaz\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszik, mely lehet\u0151v\u00e9 teszi a b\u00e1n\u00e1ti falusi telep\u00fcl\u00e9sek k\u00f6ztereinek \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s ezzel egy\u00fctt e helyek ny\u00fajtotta lehet\u0151s\u00e9gek kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1t. A kutat\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok (t\u00e1rsadalmi, politikai, kultur\u00e1lis, vall\u00e1si \u00e9s gazdas\u00e1gi) \u00e1ltal vizsg\u00e1lja az adott tereket, hiszen ezek nagym\u00e9rt\u00e9kben meghat\u00e1rozt\u00e1k a k\u00f6zterek alakj\u00e1t, rendeltet\u00e9s\u00e9t, jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, szimbolik\u00e1j\u00e1t \u00e9s \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t a falvak telep\u00edt\u00e9s\u00e9t\u0151l kezdve eg\u00e9szen napjainkig. A munka els\u0151dleges c\u00e9lja tudom\u00e1nyos m\u00f3dszerekkel r\u00e1mutatni a b\u00e1n\u00e1ti falvak k\u00f6ztereinek karakterjegyeire \u00e9s mai \u00e9rt\u00e9keire k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hat\u00e1sok elemz\u00e9s\u00e9vel, melyek meghat\u00e1rozt\u00e1k a terek els\u0151dleges jegyeit, azaz hat\u00e1ssal voltak mag\u00e1ra a telep\u00edt\u00e9sre, a hely alakj\u00e1nak \u00e9s \u00e9p\u00edtett k\u00f6rnyezet\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00e1talakul\u00e1s\u00e1ra, valamint annak rendeltet\u00e9s\u00e9re \u00e9s a funkci\u00f3v\u00e1lt\u00e1sra az elm\u00falt h\u00e1rom \u00e9vsz\u00e1zadban. Az eddigi tudom\u00e1nyos munk\u00e1kban a b\u00e1n\u00e1ti falvak f\u0151k\u00e9nt n\u00e9prajzi szempontb\u00f3l ker\u00fcltek elemz\u00e9sre, a szerz\u0151k feldolgozt\u00e1k t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a lakoss\u00e1g nemzetis\u00e9gi \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t, a telep\u00fcl\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, a hagyom\u00e1nyos n\u00e9pi \u00e9p\u00edt\u00e9szetet, m\u00edg maga a faluszerkezet, a k\u00f6zterek alakja \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti k\u00f6rnyezete, valamint t\u00e1rsadalmi-kultur\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9ge igen ritk\u00e1n jelentkezik t\u00e9mak\u00e9nt. Ezid\u00e1ig m\u00e9g senki sem dolgozta fel szisztematikusan a t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai h\u00e1tt\u00e9r hat\u00e1s\u00e1t a b\u00e1n\u00e1ti k\u00f6zterek karakterjegyeire. A kutat\u00e1s els\u0151 f\u00e1zis\u00e1ban a t\u00f6rt\u00e9neti m\u00f3dszer ker\u00fcl alkalmaz\u00e1sra, ami a munka sor\u00e1n az analitikus m\u00f3dszerrel eg\u00e9sz\u00fcl ki, e met\u00f3dusok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel juthatunk az elemz\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l sz\u00fcks\u00e9ges inform\u00e1ci\u00f3k birtok\u00e1ba (jellemz\u0151k, teljes\u00edtm\u00e9nyek, mutat\u00f3k). Ebben a szakaszban a lev\u00e9lt\u00e1ri forr\u00e1sok, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9rk\u00e9pek \u00e9s a telep\u00edt\u00e9si, majd k\u00e9s\u0151bb \u00e9p\u00edt\u00e9si t\u00f6rv\u00e9nyek jelentenek nagy seg\u00edts\u00e9get. A disszert\u00e1ci\u00f3 tov\u00e1bbi r\u00e9sz\u00e9ben az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 m\u00f3dszer jelentkezik majd, ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ker\u00fcl \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sra a b\u00e1n\u00e1ti falusi k\u00f6zt\u00e9r az egykori Temesi B\u00e1ns\u00e1g ma Magyarorsz\u00e1ghoz \u00e9s Rom\u00e1ni\u00e1hoz tartoz\u00f3 r\u00e9szeinek falusi tereivel, azok t\u00e9rform\u00e1l\u00e1si koncepci\u00f3j\u00e1val, \u00e9p\u00edt\u00e9szeti k\u00f6rnyezet\u00e9vel, egy \u00e1ltal\u00e1nos modell meghat\u00e1roz\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A munka utols\u00f3 r\u00e9sz\u00e9ben a szint\u00e9zist alkalmazom majd, ez\u00e1ltal \u00e9rtelmezem az eredm\u00e9nyeket.<br \/>\nAz doktori disszert\u00e1ci\u00f3 kutat\u00e1sai lehet\u0151v\u00e9 teszik majd a vizsg\u00e1lt terek tudom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t, hiszen ezek a m\u00faltban a falvak legfontosabb hely\u00e9t k\u00e9pezt\u00e9k, m\u00e1ra viszont nagym\u00e9rt\u00e9kben elvesztett\u00e9k els\u0151dleges rendeltet\u00e9s\u00fcket mint t\u00e1rsadalmi sz\u00ednpad. Az eredm\u00e9nyek emellett a k\u00e9s\u0151bbi tudom\u00e1nyos munk\u00e1k adatb\u00e1zisak\u00e9nt is szolg\u00e1lhatnak majd, mindenekel\u0151tt a rur\u00e1lis szerkezet, a k\u00f6zterek \u00e9s a falusi \u00e9p\u00edt\u00e9szet kutat\u00e1sa ter\u00e9n. A doktori \u00e9rtekez\u00e9s elm\u00e9leti, t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s gyakorlati eredm\u00e9nyeket is felmutat majd az \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a kort\u00e1rs rurizmus t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben. A munka gyakorlati jelent\u0151s\u00e9ge egy strat\u00e9giai modell valamint egy olyan javaslat megfogalmaz\u00e1sa lesz, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e9s ugyanakkor a modern v\u00edvm\u00e1nyok alkalmaz\u00e1s\u00e1val vissza\u00e1ll\u00edthat\u00f3 lesz a b\u00e1n\u00e1ti k\u00f6zterek valamikori t\u00e1rsadalmi jelent\u0151s\u00e9ge.<\/p>\n<p style=\"text-align: left;\"><strong>Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong><br \/>\nSila\u0111i M. 2011: Interpolacija staro-novo u istorijskoj strukturi banatskih sela tokom XX veka. In: Siljegovi\u0107 S. (szerk.): Zbornik \u0161este konferencije o integralnoj za\u0161titi. Banja Luka. Republi\u010dki zavod za za\u0161titu kulturno-istorijskog i prirodnog nasle\u0111a Republike Srpske. 124\u2013136. o.<\/p>\n<p style=\"text-align: left;\">Sila\u0111i M.\u2013Tufegd\u017ei\u0107 A. 2011: Possibility of Vicinal Railway Zrenjanin. Jimbolia Rehabilitation in the Context of Cultural Tourism. In: Kudumovi\u0107 L.\u2013Idrizbegovi\u0107-Zgoni\u0107 A. (szerk.): Importance of Place \u2013 Conference Proceedings. Sarajevo. Cicop BiH. 616\u2013626. o. [konferencia CD]<\/p>\n<p style=\"text-align: left;\">Szil\u00e1gyi M. 2013: A b\u00e1n\u00e1ti paraszth\u00e1z utcai homlokzata Magyarcsernye p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n. \u2013 L\u00e9t\u00fcnk. 43. \u00e9vf. 2. sz. 86\u201396. o.<\/p>\n<p style=\"text-align: left;\">Szil\u00e1gyi M.\u2013Tufegd\u017ei\u0107 A. 2013: Csekonics nasle\u0111e\/\u00f6r\u00f6ks\u00e9g. \u2013 Graditeljsko nasle\u0111e imanja \u017dombolj porodice \u010cekonji\u0107\/A Csekonics csal\u00e1d Zsombolyai uradalm\u00e1nak \u00e9p\u00edtett \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge. Novi Sad. Fakultet tehni\u010dkih nauka. Departman za arhitekturu i urbanizam.<\/p>\n<p style=\"text-align: left;\">Szil\u00e1gyi M. 2013: F\u00e9nyben \u00e9s \u00e1rny\u00e9kban: Magyarcsernye \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9nek f\u00e9nykora \u00e9s hanyatl\u00e1sa. \u00dajvid\u00e9k. Forum.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong><br \/>\n<em>A vajdas\u00e1gi tudom\u00e1nyos \u00e9letnek nem szabad elszigetel\u0151dnie, \u00e9s csak Magyarorsz\u00e1g fel\u00e9 kacsingatnia, hanem akt\u00edv r\u00e9szt kell v\u00e1llalnia a szerbiai tudom\u00e1nyos \u00e9letben, hiszen t\u00f6bbnyire itt k\u00edv\u00e1nunk tev\u00e9kenykedni. Nem hangs\u00falyozva a m\u00e1ss\u00e1got, de kihaszn\u00e1lva a k\u00e9tnyelv\u0171s\u00e9g adta lehet\u0151s\u00e9geket c\u00e9lszer\u0171 olyan t\u00e9m\u00e1kat feldolgozni, melyek hozz\u00e1nk k\u00f6zel \u00e1llnak \u00e9s magyars\u00e1gunkb\u00f3l kifoly\u00f3lag sz\u00e1munkra k\u00f6nnyebben kutathat\u00f3ak. Ezzel helyet biztos\u00edthatunk magunknak tudom\u00e1nyos k\u00f6r\u00f6kben, csak\u00fagy belf\u00f6ld\u00f6n, mint ahogy k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>1985-ben sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg \u00dajvid\u00e9ken \u00e9l, 2009 \u00f3ta az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem M\u0171szaki Tudom\u00e1nyok Kar\u00e1nak \u00c9p\u00edt\u00e9szeti \u00e9s V\u00e1rostervez\u00e9si Tansz\u00e9k\u00e9n az \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delem tant\u00e1rgyak demonstr\u00e1tora. Ugyanezen a Tansz\u00e9ken diplom\u00e1zott 2009-ben (A diplomamunka c\u00edme: Az aracsi pusztatemplom mint archeol\u00f3giai park (Arheolo\u0161ki park Ara\u010da)), majd a doktori iskol\u00e1t is itt kezdte meg \u2026<\/p>\n<p class=\"continue-reading-button\"> <a class=\"continue-reading-link\" href=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/szilagyi-maria\/\">Tov\u00e1bb&#8230;<i class=\"crycon-right-dir\"><\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":175,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[21,18],"tags":[],"class_list":["post-495","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-epiteszmernoki-tudomanyok","category-muszaki-tudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/495","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=495"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/495\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":504,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/495\/revisions\/504"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/175"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=495"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=495"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=495"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}