{"id":469,"date":"2015-10-17T16:40:28","date_gmt":"2015-10-17T14:40:28","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=469"},"modified":"2015-10-17T16:40:28","modified_gmt":"2015-10-17T14:40:28","slug":"szabo-anita-ph-d","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/szabo-anita-ph-d\/","title":{"rendered":"SZAB\u00d3 ANITA, Ph.D."},"content":{"rendered":"

\"szab\u00f3a\"<\/a>1981-ben sz\u00fcletett Topoly\u00e1n. Jelenleg Kishegyesen \u00e9l. 2005-ben villamosm\u00e9rn\u00f6ki diplom\u00e1t szerzett az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem M\u0171szaki Tudom\u00e1nyok Kara villamoss\u00e1gtan \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika szak\u00e1n. Egyetemi tanulm\u00e1nyainak befejez\u00e9se ut\u00e1n a Szabadkai M\u0171szaki Szakf\u0151iskola Sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika \u00e9s Informatika Tansz\u00e9k\u00e9nek f\u0151\u00e1ll\u00e1s\u00fa tan\u00e1rseg\u00e9dje lett. Posztgradu\u00e1lis tanulm\u00e1nyait 2005-ben kezdte az \u00fajvid\u00e9ki M\u0171szaki Tudom\u00e1nyok Kara elektronika szakir\u00e1ny\u00e1n, magiszteri diplom\u00e1t 2008-ban szerzett. Doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t 2012-ben v\u00e9dte meg, Algoritmusok a hallgat\u00f3k interakt\u00edv k\u00e9pz\u00e9s\u00e9re a digit\u00e1lis jelfeldolgoz\u00f3 mikroprocesszoros rendszerek tervez\u00e9s\u00e9ben c\u00edmmel. A magiszteri fokozat megszerz\u00e9se ut\u00e1n f\u0151iskolai el\u0151ad\u00f3, majd a doktori c\u00edm megszerz\u00e9se ut\u00e1n f\u0151iskolai tan\u00e1r kinevez\u00e9st kapott a Szabadkai M\u0171szaki Szakf\u0151iskol\u00e1n. Az oktat\u00e1st \u00e9s tudom\u00e1nyos munk\u00e1t serkenteni k\u00edv\u00e1n\u00f3 SISY (SISY – International Symposium on Intelligent Systems and Informatics) konferenciasorozat sikeres megszervez\u00e9s\u00e9ben 2005 \u00f3ta akt\u00edvan r\u00e9szt vesz, szervez\u0151k\u00e9nt. A Kutat\u00f3k \u00e9jszak\u00e1ja 2011 elnevez\u00e9s\u0171 vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 tudom\u00e1nyos esem\u00e9ny hagyom\u00e1nyteremt\u0151 szabadkai bemutatkoz\u00e1s\u00e1nak l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban is f\u0151szervez\u0151k\u00e9nt vett r\u00e9szt. Eddig huszonk\u00e9t tanulm\u00e1nya jelent meg, magyar, angol \u00e9s szerb nyelven, foly\u00f3iratokban \u00e9s konferenciakiadv\u00e1nyokban. Kutat\u00e1si ter\u00fcletei: jelfeldolgoz\u00e1s (sz\u0171r\u0151tervez\u00e9s) \u00e9s oktat\u00e1sfejleszt\u00e9s a digit\u00e1lis jelfeldolgoz\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> m\u0171szaki tudom\u00e1nyok, villamosm\u00e9rn\u00f6ki tudom\u00e1nyok
\nE-mail: saboanita@gmail.com<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nA doktori disszert\u00e1ci\u00f3 t\u00e9m\u00e1ja egy \u00fajonnan kifejlesztett szoftverrendszer, amelynek az els\u0151dleges c\u00e9lja, hogy jav\u00edtsa a tud\u00e1s elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1nak fok\u00e1t a hallgat\u00f3kn\u00e1l DSP-megold\u00e1sok sz\u00e1m\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l \u00e9s v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1n\u00e1l a digit\u00e1lis jelfeldolgoz\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n. A munka a hallgat\u00f3k munkav\u00e9gz\u00e9s\u00e9t egy p\u00e9ld\u00e1n kereszt\u00fcl mutatja be. Ezenk\u00edv\u00fcl adott egy laborat\u00f3riumi gyakorlat r\u00f6vid le\u00edr\u00e1sa Hangfeldolgoz\u00e1s t\u00e1rgyb\u00f3l. A gyakorlat c\u00e9lja, hogy bemutassa a hallgat\u00f3knak a tervezett sz\u0171r\u0151 hat\u00e1s\u00e1t a hangfrekvenci\u00e1s jelekre. A gyakorlatnak \u00f6t r\u00e9sze van:
\nSz\u0171r\u0151k tervez\u00e9se el\u0151re meghat\u00e1rozott param\u00e9terekkel.
\nA sz\u0171r\u0151 hat\u00e1s\u00e1nak tesztel\u00e9se az audiojelre a szimul\u00e1torban (az audiojel el\u0151re gener\u00e1lt bin\u00e1ris f\u00e1jl form\u00e1j\u00e1ban van biztos\u00edtva).
\nA sz\u0171r\u0151 hat\u00e1s\u00e1nak tesztel\u00e9se zajos audiojelre a szimul\u00e1torban (az audiojel \u00e9s a zaj kever\u00e9ke, el\u0151re gener\u00e1lt f\u00e1jl form\u00e1j\u00e1ban van biztos\u00edtva).
\nA sz\u0171r\u0151 hat\u00e1s\u00e1nak tesztel\u00e9se az audiojelre val\u00f3s DSP-platformon (az audiojel jelgener\u00e1toron kereszt\u00fcl van biztos\u00edtva, amely a DSP-fejleszt\u0151 lap audiobemenet\u00e9hez kapcsol\u00f3dik).
\nA sz\u0171r\u0151 hat\u00e1s\u00e1nak tesztel\u00e9se zajos audiojel eset\u00e9ben val\u00f3s DSP-platformon (az audiojel forr\u00e1sa egy jelgener\u00e1tor, a zaj forr\u00e1sa egy feh\u00e9rzaj-gener\u00e1tor, a k\u00e9t jel a DSP-fejleszt\u0151lap egy-egy audiobemenet\u00e9hez kapcsol\u00f3dik, a hasznos jel \u00e9s a zaj kever\u00e9se a DSP-n bel\u00fcl az A\/D (anal\u00f3g-digit\u00e1lis \u00e1talak\u00edt\u00e1s) ut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik).
\nEnnek a koncepci\u00f3nak a f\u0151 el\u0151nye abban a t\u00e9nyben rejlik, hogy a hallgat\u00f3knak csak egy testre szabott szoftvereszk\u00f6zre kell koncentr\u00e1lniuk, \u00e9s nem arra, hogy t\u00f6bb programoz\u00e1si csomagot saj\u00e1t\u00edtsanak el. Ezzel a m\u00f3dszerrel cs\u00f6kken a hallgat\u00f3k \u00e9s a tan\u00e1rok terhel\u00e9se is, megn\u00f6vekszik a tan\u00edt\u00e1s hat\u00e9konys\u00e1ga, ami k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos a kis \u00f3rasz\u00e1m\u00fa oktat\u00e1s, valamint a hallgat\u00f3k viszonylag korl\u00e1tozott el\u0151zetes tud\u00e1sa eset\u00e9n. A hallgat\u00f3knak csak a jelfeldolgoz\u00e1s alapelveit \u00e9s koncepci\u00f3it kell elsaj\u00e1t\u00edtaniuk.
\nA DSP-oktat\u00e1sa ter\u00fclet\u00e9n igen fontos a szimul\u00e1ci\u00f3s- \u00e9s a val\u00f3s hardveren kapott eredm\u00e9nyek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9ge. Ily m\u00f3don azonnali gyakorlati tapasztalat szerezhet\u0151 az elm\u00e9leti sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok DSP-rendszereken t\u00f6rt\u00e9n\u0151 gyakorlati alkalmaz\u00e1s\u00e1ban. A hallgat\u00f3k \u00edgy m\u00e9lyebb betekint\u00e9st nyernek a jelfeldolgoz\u00f3 algoritmusok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek elveibe, mert a sz\u00e1m\u00edt\u00e1si k\u00e9pletek a szimul\u00e1ci\u00f3s szoftverekben 32 bites vagy ak\u00e1r 64 bites lebeg\u0151pontos sz\u00e1mokkal vannak ki\u00e9rt\u00e9kelve, \u00e9s \u00edgy nem vehet\u0151k \u00e9szre azok a probl\u00e9m\u00e1k, amelyek a korl\u00e1tozott pontoss\u00e1g\u00fa DSP-rendszerben jelentkeznek. Ugyanakkor a val\u00f3s DSP-processzorokban f\u0151leg 16 bites regiszterek \u00e1llnak rendelkez\u00e9sre, amelyek csak az eg\u00e9sz sz\u00e1m\u00fa matematikai m\u0171veleteket t\u00e1mogatj\u00e1k. Ebben az esetben a hallgat\u00f3k megfigyelhetik a korl\u00e1tozott bitsz\u00e1m \u00e9s kerek\u00edt\u00e9s k\u00f6zvetlen hat\u00e1s\u00e1t a digit\u00e1lis jelfeldolgoz\u00e1s matematikai m\u0171veleteire \u00e9s eredm\u00e9nyeire. A tervezett rendszernek nem az a c\u00e9lja, hogy a m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 \u00e9s sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt programcsomagokat kiv\u00e1ltsa, hanem hogy el\u0151seg\u00edtse t\u00f6bb programcsomag haszn\u00e1lat\u00e1t egy \u00f6sszevont grafikus fel\u00fcleten kereszt\u00fcl. A rendszer alapfeladata, hogy meghat\u00e1rozott DSP-algoritmusokat \u00e1ll\u00edtson el\u0151, \u00e9s hogy bemutassa ezen algoritmusok eredm\u00e9nyeit \u00fagy a szimul\u00e1lt, mint a val\u00f3s fejleszt\u0151rendszer eset\u00e9ben.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nA. Sabo\u2013B. Kulji\u0107\u2013T. Szak\u00e1ll 2013: Educational Tools for Object-Oriented DSP Interactive DSL Framework. \u2013 Computing and Informatics. Institute of Informatics. Slovak Academy of Sciences. 32. \u00e9vf. 2. sz.<\/p>\n

A. Sabo\u2013B. Kulji\u0107\u2013T. Szak\u00e1ll 2012: Methodology Enhancements of the Educational Process in DSP Programming Course. \u2013 Deturope. The Central European Journal of Regional Development and Tourism. 4. \u00e9vf. 3. sz.<\/p>\n

B. Kulji\u0107\u2013A. Sabo\u2013T. Szak\u00e1ll\u2013A. Sagi 2013: Integration of the Remote Students in the Mehatronical Laboratory. \u2013 Proceedings of the CINTI 2013. International Symposium on Computational Intelligence and Informatics. Budapest.<\/p>\n

B. Kulji\u0107\u2013A. Sabo\u2013T. Szak\u00e1ll\u2013A. Sagi 2012: Unified UML Software Environment for Embedded Systems in Education. \u2013 Proceedings of the SISY 2012. International Symposium on Intelligent Systems and Informatics. Subotica.<\/p>\n

A. Sabo\u2013B. Kulji\u0107\u2013T. Szak\u00e1ll\u2013A. Sagi 2012: Realization of Concurrent Programming in Embedded Systems. \u2013 4th International Symposium on Exploitation of Renewable Energy Sources. Subotica.<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nMin\u00e9l t\u00f6bb a tanult ember, ann\u00e1l \u00e9rt\u00e9kesebb a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fcnk. Az oklev\u00e9lhez megfelel\u0151 munk\u00e1t \u00e9s b\u00e9rt is biztos\u00edtani kellene.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1981-ben sz\u00fcletett Topoly\u00e1n. Jelenleg Kishegyesen \u00e9l. 2005-ben villamosm\u00e9rn\u00f6ki diplom\u00e1t szerzett az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem M\u0171szaki Tudom\u00e1nyok Kara villamoss\u00e1gtan \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika szak\u00e1n. Egyetemi tanulm\u00e1nyainak befejez\u00e9se ut\u00e1n a Szabadkai M\u0171szaki Szakf\u0151iskola Sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika \u00e9s Informatika Tansz\u00e9k\u00e9nek f\u0151\u00e1ll\u00e1s\u00fa tan\u00e1rseg\u00e9dje lett. Posztgradu\u00e1lis tanulm\u00e1nyait 2005-ben kezdte az \u00fajvid\u00e9ki M\u0171szaki Tudom\u00e1nyok Kara elektronika szakir\u00e1ny\u00e1n, magiszteri diplom\u00e1t 2008-ban szerzett. \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":168,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[18,24],"tags":[],"class_list":["post-469","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-muszaki-tudomanyok","category-villamosmernoki-tudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/469","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=469"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/469\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":483,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/469\/revisions\/483"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/168"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=469"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=469"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=469"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}