{"id":467,"date":"2015-10-17T16:32:42","date_gmt":"2015-10-17T14:32:42","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=467"},"modified":"2015-10-17T16:49:14","modified_gmt":"2015-10-17T14:49:14","slug":"sendula-robert-ph-d","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/sendula-robert-ph-d\/","title":{"rendered":"SENDULA R\u00d3BERT, Ph.D."},"content":{"rendered":"

\"sendula\"<\/a>1980-ban sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg Budapesten \u00e9l. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (MTA) K\u00e9miai Kutat\u00f3k\u00f6zpontj\u00e1ban (2006-2011), majd a Reanal Gy\u00f3gyszer \u00e9s Finomvegyszergy\u00e1rban dolgozott kutat\u00f3-fejleszt\u0151 m\u00e9rn\u00f6kk\u00e9nt (2011-2013). Jelenleg a Mylan Hungary Kft. gy\u00f3gyszerkiszerel\u0151 \u00fczem\u00e9ben analitikus (2013-t\u00f3l). Okleveles vegy\u00e9sz (MSc). Diplom\u00e1t Budapesten az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetemen szerzett 2006-ban vegy\u00e9sz-gy\u00f3gyszerkutat\u00f3 szakir\u00e1nyon. Tanulm\u00e1nyait 2007-t\u0151l az MTA Fiatal Kutat\u00f3i \u00d6szt\u00f6nd\u00edj\u00e1val (2007-2010) az E\u00f6tv\u00f6s L\u00f3r\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem K\u00e9miai Doktori iskol\u00e1j\u00e1ban folytatta, 2013-ban doktori fokozatot (PhD) szerzett. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> \u00faj L-nukleozidok mint potenci\u00e1lis antivir\u00e1lis \u00e9s tumorg\u00e1tl\u00f3 szerek szint\u00e9zise (t\u00e9mavezet\u0151k: Dr. S\u00e1gi Gyula \u00e9s Dr. Jablonkai Istv\u00e1n). A szerb mint k\u00f6rnyezetnyelv mellett k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa angol \u00e9s n\u00e9met, kezd\u0151 spanyol \u00e9s k\u00ednai nyelvtud\u00e1ssal rendelkezik. 2005-ben az\u00a0OTDK-n Gerecs \u00c1rp\u00e1d k\u00fcl\u00f6nd\u00edjat kapott a legsz\u00ednvonalasabb preparat\u00edv munk\u00e1\u00e9rt. Tagja a Magyar K\u00e9mikusok Egyes\u00fclet\u00e9nek \u00e9s az International Society of Nucleosides, Nucleotides, & Nucleic Acids-nak.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> term\u00e9szettudom\u00e1nyok, k\u00e9miai tudom\u00e1nyok
\nE-mail: sendularobert@yahoo.com<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nA term\u00e9szetes D-antip\u00f3dn\u00e1l l\u00e9nyegesen nagyobb anti-HIV, illetve -HBV aktivit\u00e1ssal rendelkez\u0151 2\u2019,3\u2019-didezoxi-3\u2019-tia-L-citidin (Lamivudin) felfedez\u00e9se 1991-ben m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151 volt az L-nukleozidok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, amelyekr\u0151l nem term\u00e9szetes kiralit\u00e1suk miatt kor\u00e1bban nem is felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy jelent\u0151s biol\u00f3giai hat\u00e1suk lehet. Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizedben sz\u00e1mos tov\u00e1bbi L-nukleozidr\u00f3l der\u00fclt ki, hogy jobb \u00e9s szelekt\u00edvebb szubsztr\u00e1tjai a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00edrus induk\u00e1lta enzimeknek, mint a megfelel\u0151 D-enentiomerek, enn\u00e9lfogva kev\u00e9sb\u00e9 toxikusak \u00e9s nagyobb metabolikus stabilit\u00e1ssal rendelkeznek. Mindezek eredm\u00e9nyek\u00e9nt jelenleg m\u00e1r csaknem 20 ilyen sz\u00e1rmaz\u00e9k van a klinikai vizsg\u00e1latok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 st\u00e1diumaiban, k\u00f6z\u00fcl\u00fck n\u00e9h\u00e1nyat m\u00e1r gy\u00f3gyszerk\u00e9nt is t\u00f6rzsk\u00f6nyveztek. A doktori munk\u00e1m c\u00e9lja olyan \u00faj L-nukleozidok szint\u00e9zise volt, amelyek a D-nukleozidok k\u00f6r\u00e9ben eddig felismert szerkezethat\u00e1s-\u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek alapj\u00e1n potenci\u00e1lis antivir\u00e1lis \u00e9s\/vagy tumorg\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1ssal rendelkezhetnek. 34 L-nukleozid sz\u00e1rmaz\u00e9kot \u00e1ll\u00edtottam el\u0151, \u00e9s ebb\u0151l 24 \u00faj, az irodalomban m\u00e9g nem le\u00edrt vegy\u00fclet. Az el\u0151\u00e1ll\u00edtott L-nukleozidokkal in vitro citotoxicit\u00e1s vizsg\u00e1latokat v\u00e9gezt\u00fcnk \u00f6t r\u00e1kos sejtvonalon (Hel, HeLa, Vero, MDCK, L1210) a vegy\u00fcletek tumorg\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1s\u00e1nak meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A vegy\u00fcletek egy r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 citotoxicit\u00e1st tapasztaltunk. Az antivir\u00e1lis vizsg\u00e1latokat 14 v\u00edrust\u00f6rzs\u00f6n (herpes simplex-1 (KOS), herpes simplex-1 (TK- KOS ACV), herpes simplex-2 (G), vaccinia v\u00edrus, vesicular stomatitis v\u00edrus, c oxsackie v\u00edrus B4, respiratory syncytal v\u00edrus, parainfluenza-3 v\u00edrus, reov\u00edrus-1, Sindbis v\u00edrus, punta toro, influenza A H1N1 alt\u00edpus (A\/PR\/8), influenza A H3N2 alt\u00edpus (A\/HK\/7\/87) \u00e9s influenza B (B\/HK\/5\/72) v\u00edrus) v\u00e9gezt\u00fck citopatikus hat\u00e1svizsg\u00e1lattal (CPE). A legt\u00f6bb vegy\u00fclet nem mutatott antivir\u00e1lis hat\u00e1st egyik v\u00edrust\u00f6rzs\u00f6n sem. Tudom\u00e1nyos egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s keret\u00e9ben L-adenozin- \u00e9s L-citidin-5\u2019-difoszf\u00e1tot \u00e1ll\u00edtottam el\u0151 enzimkinetikai vizsg\u00e1latokra. A kinetikai vizsg\u00e1latok c\u00e9lja az L-nukleozidok foszforilez\u00e9s\u00e9\u00e9rt felel\u0151s kin\u00e1z azonos\u00edt\u00e1sa volt. A vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyek\u00e9nt kider\u00fclt, hogy a PGK (3-foszfoglicer\u00e1t kin\u00e1z) a purin nukleozidokat (GDP) hat\u00e9konyabban foszforil\u00e1lja mint a piruv\u00e1t kin\u00e1z (PK) \u00e9s a kreatin kin\u00e1z (CK). A pirimidin nukleozidok eset\u00e9ben a PK \u00e9s a CK sokkal akt\u00edvabb, mint a PGK. A PGK, a PK \u00e9s a CK enzimekkel ellent\u00e9tben, a nukleozidok k\u00f6z\u00fcl az L-form\u00e1t prefer\u00e1lja, ez\u00e9rt arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottunk, hogy a h\u00e1rom vizsg\u00e1lt enzim k\u00f6z\u00fcl a PGK enzimnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 az L-nukleozidok biol\u00f3giai hat\u00e1sa.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nA. Varga\u2013L. Chaloin\u2013Gy. S\u00e1gi\u2013R. Sendula\u2013\u00c9. Gr\u00e1czer\u2013K. Liliom\u2013P. Z\u00e1vodszky\u2013C. Lionne\u2013M. Vas 2011: Nucleotide Promiscuity of 3-phosphoglycerate Kinase in Focus: Implications for the Design of Better Anti-HIV Analogues. \u2013 Molecular Biosystems. 7. sz. 1863\u20131873. o.<\/p>\n

R. Sendula\u2013E. Orb\u00e1n\u2013F. Hudecz\u2013Gy. S\u00e1gi\u2013I. Jablonkai 2012: Synthesis and Cytotoxic Activity of Novel 5-Substituted-1-(\u03b2-L-Arabinofuranosyl) Pyrimidine Nucleosides. \u2013 Nucleosides, Nucleotides and Nucleic Acids. 31 \u00e9vf. 6. sz. 482\u2013500. o.<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nKutat\u00f3int\u00e9zetek \u00e9s anyagi t\u00e1mogat\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1ban, egyel\u0151re nem sok j\u00f6v\u0151t l\u00e1tok a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos ifj\u00fas\u00e1g vajdas\u00e1gi-szerbiai \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s\u00e9re, azonban abban biztos vagyok, hogy az otthon szerzett tud\u00e1ssal b\u00e1rmikor meg\u00e1llj\u00e1k a hely\u00fcket k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is. Ez ut\u00f3bbi esetben nagy seg\u00edts\u00e9g\u00fckre lehetnek a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 magyar kutat\u00f3k.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1980-ban sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg Budapesten \u00e9l. A Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia (MTA) K\u00e9miai Kutat\u00f3k\u00f6zpontj\u00e1ban (2006-2011), majd a Reanal Gy\u00f3gyszer \u00e9s Finomvegyszergy\u00e1rban dolgozott kutat\u00f3-fejleszt\u0151 m\u00e9rn\u00f6kk\u00e9nt (2011-2013). Jelenleg a Mylan Hungary Kft. gy\u00f3gyszerkiszerel\u0151 \u00fczem\u00e9ben analitikus (2013-t\u00f3l). Okleveles vegy\u00e9sz (MSc). Diplom\u00e1t Budapesten az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetemen szerzett 2006-ban vegy\u00e9sz-gy\u00f3gyszerkutat\u00f3 szakir\u00e1nyon. Tanulm\u00e1nyait 2007-t\u0151l az MTA \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":165,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[42,38],"tags":[],"class_list":["post-467","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kemiai-tudomanyok","category-termeszettudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/467","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=467"}],"version-history":[{"count":3,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/467\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":489,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/467\/revisions\/489"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/165"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=467"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=467"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=467"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}