{"id":448,"date":"2015-10-17T16:21:53","date_gmt":"2015-10-17T14:21:53","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=448"},"modified":"2015-10-17T16:21:53","modified_gmt":"2015-10-17T14:21:53","slug":"sabic-norbert","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/sabic-norbert\/","title":{"rendered":"\u0160ABI\u0106 NORBERT"},"content":{"rendered":"

\"sabic\"<\/a>1982-ben sz\u00fcletett Szabadk\u00e1n. Jelenleg Budapesten v\u00e9gzi doktori tanulm\u00e1nyait a K\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai Egyetem politikatudom\u00e1nyok szak\u00e1n. Tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n Yehuda Elkana \u00f6szt\u00f6nd\u00edjban r\u00e9szes\u00fcl, amelyet a fels\u0151oktat\u00e1si politik\u00e1k kutat\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u00edt\u00e9lnek oda. Egyes\u00edtett mesterdiplom\u00e1t, Erasmus Mundus \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt az Osl\u00f3i Egyetem Oktat\u00e1studom\u00e1nyok Kar\u00e1n szerezett 2009-ben. Kutat\u00e1si \u00e9s szakmai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a fels\u0151oktat\u00e1si \u00e9s innov\u00e1ci\u00f3s politik\u00e1kra \u00f6sszpontosul. Tanulm\u00e1nyai k\u00f6zben t\u00f6bb \u00e9ves munkatapasztalatra tett szert k\u00fclf\u00f6ldi \u00e9s hazai civil szervezetekn\u00e9l, valamint k\u00e9t \u00e9vet dolgozott a Szabadkai M\u0171szaki Szakf\u0151iskol\u00e1n, mint technikai menedzser. Jelenleg t\u00f6bb region\u00e1lis \u00e9s nemzetk\u00f6zi szervezettel is egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dik, melyek k\u00f6z\u00f6tt megeml\u00edthetj\u00fck a Vajdas\u00e1gi Magyar Doktoranduszok \u00e9s Kutat\u00f3k Szervezet\u00e9t, a belgr\u00e1di Oktat\u00e1spolitikai K\u00f6zpontot, a bukaresti Fels\u0151oktat\u00e1s-fejleszt\u0151 Int\u00e9zetet (UEFISCDI) \u00e9s az Oktat\u00e1si Innov\u00e1torok Nemzetk\u00f6zi H\u00e1l\u00f3zat\u00e1t (INIE). Az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sek eredm\u00e9nyek\u00e9nt sz\u00e1mos nemzetk\u00f6zi kutat\u00f3projektben is r\u00e9szt vett m\u00e1r. Magyar, szerb \u00e9s angol nyelven egyar\u00e1nt publik\u00e1l, valamint k\u00f6zepes szinten besz\u00e9li a n\u00e9met nyelvet.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok, politikatudom\u00e1nyok, szakpolitik\u00e1k, fels\u0151oktat\u00e1si politik\u00e1k
\nE-mail: norbert.sabic@outlook.com<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nAz Eur\u00f3pai Fels\u0151oktat\u00e1si T\u00e9rs\u00e9g t\u00f6bb nemzeti fels\u0151oktat\u00e1si rendszerb\u0151l \u00e1ll \u00f6ssze, amelyek elt\u00e9r\u0151 jellemz\u0151kkel \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi trad\u00edci\u00f3val rendelkeznek. A gazdag kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g ellen\u00e9re az eur\u00f3pai fels\u0151oktat\u00e1st s\u0171r\u0171n \u00e9ri olyan kritika, hogy nem k\u00e9pes eleget tenni a vele szemben \u00e1ll\u00edtott k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai elv\u00e1r\u00e1soknak. Ebben a tekintetben az Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g az int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tti soksz\u00edn\u0171s\u00e9g hi\u00e1ny\u00e1t emeli ki az eur\u00f3pai oktat\u00e1s \u00e9s kutat\u00e1s glob\u00e1lis kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g\u00e1nak legf\u0151bb akad\u00e1lyak\u00e9nt. Az aggodalom sz\u00e1mos szakpolitikai aj\u00e1nl\u00e1st eredm\u00e9nyezett, melyek ugyancsak sz\u00e1mos nemzeti szint\u0171 reformnak adtak ihletet K\u00f6z\u00e9p-Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban. Itt eml\u00edthetj\u00fck a rom\u00e1niai fels\u0151oktat\u00e1s klasszifik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, illetve a maced\u00f3n \u00e9s szlov\u00e1k fels\u0151oktat\u00e1s rangsorol\u00e1s\u00e1t is. Ezeknek a politikai fejlem\u00e9nyeknek a t\u00fckr\u00e9ben a kutat\u00e1s c\u00e9lja, hogy kivizsg\u00e1lja a r\u00e9gi\u00f3ban zajl\u00f3 fels\u0151oktat\u00e1s diverzifik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak indokait, \u00e9s megvizsg\u00e1lja az eur\u00f3pai szakmai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek szerep\u00e9t a szakpolitik\u00e1k k\u00f6z\u00e9p-kelet-eur\u00f3pai t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ban.
\nAz Eur\u00f3pai Uni\u00f3 egy akt\u00edv \u201ev\u00e1llalkoz\u00f3i\u201d szerepet t\u00f6lt be a szakpolitik\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein. Folyamatosan terjeszti ki tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6reit, \u00e9s fokozatosan szerez politikai befoly\u00e1st olyan ter\u00fclteken, amelyek kor\u00e1bban a hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9n k\u00edv\u00fcl estek. A t\u00e1rsadalmi konstruktivizmus elm\u00e9let\u00e9b\u0151l kiindulva, felt\u00e9telezem, hogy a szakpolitik\u00e1k kidolgoz\u00e1s\u00e1t alapvet\u0151en meggy\u0151z\u0151d\u00e9sek ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k, teh\u00e1t az eur\u00f3pai szinten kialakult elk\u00e9pzel\u00e9sek befoly\u00e1solhatj\u00e1k a nemzetpolitikai t\u00f6rekv\u00e9seket. A politikai szerepl\u0151k nyelvi elemeket haszn\u00e1lva gy\u0151zik meg egym\u00e1st elk\u00e9pzel\u00e9seik l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1r\u00f3l. A nyelv a politikai \u00f6tletek k\u00f6zl\u00e9s\u00e9nek a legf\u0151bb m\u00e9diuma. Ezek a gondolatok id\u0151vel szisztematikusan elrendezett rendszerr\u00e9 \u00e1llnak \u00f6ssze, amiket diskurzusoknak nevez\u00fcnk. A kutat\u00e1s eset\u00e9ben a jelens\u00e9g, amely k\u00f6r\u00e9 a diskurzus \u00e9p\u00fclt, a fels\u0151oktat\u00e1s diverzifik\u00e1ci\u00f3ja.
\nAz Eur\u00f3pai Bizotts\u00e1g m\u00e1r a 2003-ban kiadott fels\u0151oktat\u00e1si k\u00f6zlem\u00e9nye \u00f3ta a diverzifik\u00e1ci\u00f3 mellett \u00e9rvel. A k\u00f6zlem\u00e9nyben eml\u00edtettek alapj\u00e1n a Bizotts\u00e1g arra t\u00f6rekszik, hogy megteremtse a sz\u00fcks\u00e9ges felt\u00e9teleket az eur\u00f3pai fels\u0151oktat\u00e1s soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9nek fenntart\u00e1s\u00e1ra \u00e9s n\u00f6vel\u00e9s\u00e9re. N\u00e9h\u00e1ny tanulm\u00e1ny kiv\u00e9tel\u00e9vel eddig m\u00e9g nem vetett\u00e9k alapos vizsg\u00e1lat al\u00e1 a diskurzus t\u00e1gabb \u00e9rtelm\u00e9t \u00e9s annak lehets\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit az orsz\u00e1gos fels\u0151oktat\u00e1si rendszerekre val\u00f3 tekintettel. Ez\u00e9rt a tanulm\u00e1ny eredm\u00e9nyei hozz\u00e1j\u00e1rulnak majd az Eur\u00f3pai fels\u0151oktat\u00e1s diverzifik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00f6vez\u0151 diskurzus szerkezet\u00e9nek \u00e9s szerep\u00e9nek pontosabb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez megv\u00e1laszolva azokat a k\u00e9rd\u00e9seket, hogy mi\u00e9rt v\u00e1lt fontos politikai t\u00e9m\u00e1v\u00e1 a fels\u0151oktat\u00e1s diverzifik\u00e1ci\u00f3ja, mit k\u00e9pvisel, \u00e9s nem utols\u00f3 sorban, milyen m\u00f3don lehet a fels\u0151oktat\u00e1st diverzifik\u00e1lni.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\n\u0160abi\u0107 N. 2009: A v\u00e1llalkoz\u00f3 egyetem. In: Cs\u00e1nyi E. (szerk.): St\u00fadium. Vajdas\u00e1gi Magyar Fels\u0151oktat\u00e1si Magazin. \u00dajvid\u00e9k. VMFK.<\/p>\n

\u0160abi\u0107 N. 2010: Autonomous Province of Vojvodina: Organisation of Higher Education for Minorities on the Territory of the Autonomous Province of Vojvodina. \u2013 Feasibility Study on the Opportunities for Higher Education Development in South Serbia. Belgrade. Centre for Non-violent Resistance and Centre for Education Policies.<\/p>\n

\u0160abi\u0107 N. 2010: Kriti\u010dki osvrt na binarni sistem visokog obrazovanja i mogu\u0107nosti za razvoja strukovnih master i doktorskih studija u Srbiji. In: Kati\u0107 V. (szerk.): Zbornik radova\/XVI skup. Trendovi razvoja. Novi Sad. Fakultet tehni\u010dkih nauka.<\/p>\n

Brankovi\u0107 J.\u2013\u0160abi\u0107 N. 2011: Research Policy, Financing and Performance. Croatia, Serbia and Slovenia in a Comparative Perspective. Belgrade. Centre for Education Policies.<\/p>\n

\u0160abi\u0107 N.\u2013Brankovi\u0107 J. 2013: Europeanising National Research Policies. The Case of Serbia. \u2013 EIHER-WBC Working Paper Series. 1. sz.<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nA vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyoss\u00e1g, b\u00e1r fellend\u00fcl\u0151ben van, m\u00e9gis nagy kih\u00edv\u00e1sokkal n\u00e9z szembe. Ezek, els\u0151sorban a kutat\u00e1si ter\u00fcletek sz\u0171k\u00f6s sk\u00e1l\u00e1j\u00e1n, a kutat\u00f3k eleny\u00e9sz\u0151 sz\u00e1m\u00e1ban, valamint a kutat\u00f3munk\u00e1k min\u0151s\u00e9g\u00e9ben \u00e9s eredm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9ben mutatkoznak meg. V\u00e9lem\u00e9nyem szerint nem lesz k\u00f6nny\u0171 lefaragni a nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos m\u00e9rc\u00e9vel szembeni lemarad\u00e1sb\u00f3l, viszont, a folyamat elengedhetetlen eleme, hogy teret biztos\u00edtsunk a vajdas\u00e1gi magyar fiatal kutat\u00f3knak a szakmai \u00e9s tudom\u00e1nyos \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9shez.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1982-ben sz\u00fcletett Szabadk\u00e1n. Jelenleg Budapesten v\u00e9gzi doktori tanulm\u00e1nyait a K\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai Egyetem politikatudom\u00e1nyok szak\u00e1n. Tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n Yehuda Elkana \u00f6szt\u00f6nd\u00edjban r\u00e9szes\u00fcl, amelyet a fels\u0151oktat\u00e1si politik\u00e1k kutat\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u00edt\u00e9lnek oda. Egyes\u00edtett mesterdiplom\u00e1t, Erasmus Mundus \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt az Osl\u00f3i Egyetem Oktat\u00e1studom\u00e1nyok Kar\u00e1n szerezett 2009-ben. Kutat\u00e1si \u00e9s szakmai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a fels\u0151oktat\u00e1si \u00e9s innov\u00e1ci\u00f3s politik\u00e1kra \u00f6sszpontosul. Tanulm\u00e1nyai k\u00f6zben \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":161,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[37,2],"tags":[],"class_list":["post-448","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-politikatudomanyok","category-tarsadalomtudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/448","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=448"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/448\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":460,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/448\/revisions\/460"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/161"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=448"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=448"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=448"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}