{"id":445,"date":"2015-10-17T16:08:16","date_gmt":"2015-10-17T14:08:16","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=445"},"modified":"2015-10-17T16:08:16","modified_gmt":"2015-10-17T14:08:16","slug":"mgr-rekecki-robert","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/mgr-rekecki-robert\/","title":{"rendered":"MGR. REKECKI R\u00d3BERT"},"content":{"rendered":"

\"rekecki\"<\/a>1971-ben sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg Magyarkanizs\u00e1n \u00e9l \u00e9s dolgozik a magyarkanizsai Potisje-Kanji\u017ea a.d. Kanji\u017ea Rt.-n\u00e9l. Vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki diplom\u00e1t az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Technol\u00f3giai Kar\u00e1n szerzett 1996-ban. Magiszteri fokozat\u00e1t ugyanezen egyetemen szerkezte meg 2006-ban. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja: ker\u00e1miaanyagok mikrostr\u00fakt\u00far\u00e1j\u00e1nak tervez\u00e9se (t\u00e9mavezet\u0151: Prof. Dr. Jonjaua Ranogajec). Pillanatnyilag doktori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t k\u00e9sz\u00edti. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> a redukt\u00edv atmoszf\u00e9ra hat\u00e1sai karbon\u00e1tos agyagok \u00e9get\u00e9se sor\u00e1n (t\u00e9mavezet\u0151: Prof. Dr. Jonjaua Ranogajec). A Szerb M\u00e9rn\u00f6ki Kamara Technol\u00f3giai folyamatok felel\u0151s tervez\u0151je licenszet 2007-ben szerezte meg, a Technol\u00f3giai folyamatok ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek levezet\u00e9se licenszet 2013-ban. Tov\u00e1bb\u00e1 Domus Hungarica \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas (2011, E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem, Budapest). A tudom\u00e1ny mellett gyakorl\u00f3 m\u00e9rn\u00f6k, aki az agyagiparban szerzett jelent\u0151s tapasztalatot.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> m\u0171szaki tudom\u00e1nyok, k\u00e9miai tudom\u00e1nyok
\nE-mail: rrekecki@gmail.com<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nA szilik\u00e1tipari term\u00e9kek \u00e9get\u00e9s sor\u00e1n k\u00e9pz\u0151d\u0151 mikrostrukt\u00far\u00e1ja eg\u00e9sz sor fizikai \u00e9s k\u00e9miai v\u00e1ltoz\u00e1s eredm\u00e9nyek\u00e9nt alakul ki. A szinterel\u00e9si folyamatok mechanizmus\u00e1t a kiindul\u00f3 nyersanyag f\u00e1zis\u00f6sszet\u00e9tele hat\u00e1rozza meg. Azok az alapanyagok, amelyek nagyobb sz\u00e1zal\u00e9kban tartalmaznak karbon\u00e1tokat (kalcit, dolomit) szil\u00e1rd f\u00e1zis\u00fa reakci\u00f3k \u00e1ltal konszolid\u00e1lhat\u00f3ak, m\u00edg ezzel ellent\u00e9tben, a karbon\u00e1tmentes alapanyagok eset\u00e9ben az \u00f6sszet\u00e9tel\u00fckben tal\u00e1lhat\u00f3 alk\u00e1li oxidok j\u00e1tssz\u00e1k a f\u0151 szerepet \u00e9s a szinterel\u00e9s jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171 olvad\u00e9k jelenl\u00e9t\u00e9ben j\u00e1tsz\u00f3dik le. Ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3an a maxim\u00e1lis \u00e9get\u00e9si h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet \u00e9s a h\u0151n tart\u00e1s ideje gy\u00e1rt\u00e1si param\u00e9terekk\u00e9nt kihat\u00e1ssal vannak egy ker\u00e1miarendszer t\u00f6m\u00f6r\u00edt\u00e9s\u00e9re. Hasonl\u00f3an az \u00e9get\u00e9sn\u00e9l alkalmazott atmoszf\u00e9ra is nagy hat\u00e1ssal lehet a term\u00e9k \u00e9get\u00e9s\u00e9re. A durvaker\u00e1mi\u00e1ban haszn\u00e1latos agyagok lel\u0151helyenk\u00e9nt v\u00e1ltozatos \u00f6sszet\u00e9telt mutatnak, ez behat\u00e1rolja a kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Ebb\u0151l kifoly\u00f3lag, az egyik agyagon defini\u00e1lt gy\u00e1rt\u00e1si param\u00e9terek nem \u00fcltethet\u0151ek k\u00f6zvetlen\u00fcl \u00e1t a m\u00e1sikra.
\nA doktori \u00e9rtekez\u00e9s v\u00e1laszt keres arra, hogy a magyarkanizsai agyag eset\u00e9ben egy hagyom\u00e1nyos \u00e9s egy redukt\u00edv atmoszf\u00e9ra alkalmaz\u00e1sa eset\u00e9ben hogyan zajlanak le az \u00e9get\u00e9si folyamatok, milyen fizikai tulajdons\u00e1gokat kap a term\u00e9k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9get\u00e9si m\u00f3dok f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben; milyen f\u00e1zisok t\u0171nnek el \u00e9s keletkeznek, azok mennyiben t\u00e9rnek el hasonl\u00f3 agyagokhoz viszony\u00edtva. A kutat\u00e1s k\u00fcl\u00f6n figyelmet ford\u00edt az oxid\u00e1ci\u00f3s \u00e9s redukt\u00edv atmoszf\u00e9r\u00e1ban megv\u00e1ltoz\u00f3 vas mikrok\u00f6rnyezetek vegy\u00e9rt\u00e9k\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1saira, valamint v\u00e1laszt keres arra, hogy ez a vas mely f\u00e1zisok kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban vesz r\u00e9szt; l\u00e9trej\u00f6het-e olyan m\u00e9rt\u00e9k\u0171 vitrifik\u00e1ci\u00f3 egy ilyen durvaker\u00e1mia rendszer eset\u00e9ben, ami jelent\u0151s el\u0151nnyel kecsegtethet az \u00edgy gy\u00e1rtott term\u00e9kek alkalmazhat\u00f3s\u00e1ga ter\u00fclet\u00e9n.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nRekecki R.\u2013Ranogajec J.\u2013Mesaros A.\u2013Kermeci P. 2002: Microstructure Design of Ceramic Roofing Tiles. \u2013 Polish Ceramic Bull. 71. \u00e9vf. 419\u2013 423. o.<\/p>\n

R. Rekecki \u2013J. Ranogajec 2008: Design of Ceramic Microstructures Based on Waste Materials. \u2013 Processing and Application of Ceramics. Novi Sad. 18\u201319. o.<\/p>\n

R. Rekecki\u2013J. Balint\u2013P. Kermeci 2008: Perspektive i trendovi razvoja u opekarskoj industriji. \u2013 XXIV DIMK-a. Div\u010dibare. 31\u201338. o.<\/p>\n

R. Rekecki\u2013E. Kuzmann\u2013Z. Homonnay\u2013J. Ranogajec 2013: M\u00f6ssbauer and X-ray Study of the Firing Process for Production of Improved Roofing Tiles. \u2013 Hyperfine Interactions. 217. \u00e9vf. 1\u20133. sz. 27\u201335. o.<\/p>\n

Rekecki R.\u2013Ranogajec J.\u2013Oszk\u00f3 A.\u2013Kuzmann E. 2014: Effects of Firing Conditions on the Properties of Calcareous Clay Roofing Tiles. \u2013 Journal of Materials in Civil Engineering. 26. \u00e9vf. 1. sz. 175\u2013183. o.<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nNagyon sz\u0171k t\u00e9rben mozog, hely\u00e9t k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00e9ben \u00e9s legink\u00e1bb Magyarorsz\u00e1gon keresi. Sajnos min\u0151s\u00e9gi \u00e9s mennyis\u00e9gi szempontb\u00f3l is folyamatosan sorvad\u00f3 tendenci\u00e1t mutat. Min\u0151s\u00e9ges fennmarad\u00e1s\u00e1nak egyik legfontosabb eleme lehet Szerbia miel\u0151bbi EU-s integr\u00e1ci\u00f3ja, valamint k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00fcnk gazdas\u00e1gi mutat\u00f3inak jelent\u0151s javul\u00e1sa. A megl\u00e9v\u0151 felt\u00e9telek \u00fagy a kutat\u00e1sra, mint a tudom\u00e1nyos munk\u00e1ra sem biztos\u00edtanak megfelel\u0151 alapot.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1971-ben sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg Magyarkanizs\u00e1n \u00e9l \u00e9s dolgozik a magyarkanizsai Potisje-Kanji\u017ea a.d. Kanji\u017ea Rt.-n\u00e9l. Vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki diplom\u00e1t az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Technol\u00f3giai Kar\u00e1n szerzett 1996-ban. Magiszteri fokozat\u00e1t ugyanezen egyetemen szerkezte meg 2006-ban. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja: ker\u00e1miaanyagok mikrostr\u00fakt\u00far\u00e1j\u00e1nak tervez\u00e9se (t\u00e9mavezet\u0151: Prof. Dr. Jonjaua Ranogajec). Pillanatnyilag doktori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t k\u00e9sz\u00edti. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja: a redukt\u00edv atmoszf\u00e9ra hat\u00e1sai \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":156,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[19,18],"tags":[],"class_list":["post-445","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-anyagtudomanyok-es-technologiak","category-muszaki-tudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/445","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=445"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/445\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":455,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/445\/revisions\/455"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/156"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=445"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=445"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=445"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}