{"id":444,"date":"2015-10-17T16:05:55","date_gmt":"2015-10-17T14:05:55","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=444"},"modified":"2015-10-17T16:05:55","modified_gmt":"2015-10-17T14:05:55","slug":"racz-krisztina","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/racz-krisztina\/","title":{"rendered":"R\u00c1CZ KRISZTINA"},"content":{"rendered":"

\"r\u00e1czk\"<\/a>1981-ben sz\u00fcletett. \u00c1lland\u00f3 ideiglenes otthona Nagybecskerek. A Szegedi Tudom\u00e1nyegyetemen szerzett angol nyelv \u00e9s irodalom szakos diplom\u00e1t, majd n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v pedag\u00f3gusi tev\u00e9kenys\u00e9g ut\u00e1n p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1ltott: a budapesti K\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai Egyetemen (CEU) tanult szociol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s szoci\u00e1lis antropol\u00f3gi\u00e1t, 2010-t\u0151l pedig a Ljubljanai Egyetem Balk\u00e1n tanulm\u00e1nyok doktori programj\u00e1ban vesz r\u00e9szt, a szlov\u00e9n oktat\u00e1si miniszt\u00e9rium \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasak\u00e9nt. Disszert\u00e1ci\u00f3ja: Discourses and Practices of Multiculturalism: Hungarian Youth in Vojvodina and Prekmurje (A multikulturalizmus diskurzusa \u00e9s gyakorlata: Magyar fiatalok Vajdas\u00e1gban \u00e9s Muravid\u00e9ken). T\u00e9mavezet\u0151k: Prof. Dr. Mitja Velikonja, Ljubljana \u00e9s Dr. Marija Mandi\u0107 Ili\u0107, Belgr\u00e1d. Egy\u00e9b kutat\u00e1si ter\u00fcletei: t\u00e1rsadalmi eml\u00e9kezet, szubkult\u00far\u00e1k, szociolingvisztika. Magyarul, szerbhorv\u00e1tul \u00e9s angolul besz\u00e9l. Jelenleg Grazban az egyetem D\u00e9l-Kelet Eur\u00f3pai Tanulm\u00e1nyok K\u00f6zpontj\u00e1ban (Centre for Southeast Europan Studies) vend\u00e9gmunkat\u00e1rs, el\u0151tte Belgr\u00e1dban a B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar n\u00e9prajz es antropol\u00f3gia tansz\u00e9k\u00e9n Basileus \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas vend\u00e9ghallgat\u00f3, illetve a b\u00e9csi Institut f\u00fcr die Wissenschaften vom Menschen kutat\u00f3int\u00e9zetben a Robert Bosch Alap\u00edtv\u00e1ny \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasa volt.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> b\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyok, n\u00e9prajz \u00e9s kultur\u00e1lis antropol\u00f3giai tudom\u00e1nyok, szoci\u00e1lis antropol\u00f3gia
\nE-mail: krracz@gmail.com<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nAz etnikai identit\u00e1s elem\u00e9leteiben a legnagyobb vita a primordialista, illetve az instrumentalista nemzetis\u00e9g-koncepci\u00f3 k\u00f6r\u00fcl alakult ki. Fredrik Barth Etnikai csoportok \u00e9s hat\u00e1raik c. m\u0171v\u00e9ben amellett \u00e9rvel, hogy a etnikai csoportok \u00e1ltal konstru\u00e1lt hat\u00e1r nagyobb jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr, mint a kultur\u00e1lis \u2019anyag\u2019, amit behat\u00e1rol. Annak ellen\u00e9re azonban, hogy ezt az elm\u00e9letet az\u00f3ta szinte minden etnicit\u00e1skutat\u00f3 mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tette, a nemzeti k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek tagjai sz\u00e1m\u00e1ra az etnikai k\u00f6tel\u00e9kek tov\u00e1bbra is val\u00f3di, s\u0151t hangs\u00falyos kultur\u00e1lis t\u00e9nyek.
\nHasonl\u00f3an, ha ifj\u00fas\u00e1gr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, a globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s kozmopolitizmus h\u00edv\u00f3szavak ellen\u00e9re a gyakorlatban sokszor azt tapasztaljuk, hogy a nemzetis\u00e9gi alapon l\u00e9trej\u00f6tt k\u00f6tel\u00e9kek ugyanolyan er\u0151sek, mint gener\u00e1ci\u00f3kkal kor\u00e1bban voltak.
\nDoktori disszert\u00e1ci\u00f3m \u00f6sszek\u00f6ti a multikulturalizmus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9seivel, az etnicit\u00e1ssal \u00e9s a h\u00e9tk\u00f6znapi nemzeti identit\u00e1ssal, valamint a diskurzus-anal\u00edzis m\u00f3dszer haszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1val, illetve korl\u00e1taival foglalkoz\u00f3 szakirodalmat.
\nKutat\u00e1somban a vajdas\u00e1gi multikulturalizmus fogalm\u00e1t dekonstru\u00e1lom, melyet a politikai d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k \u00e9s a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g ugyan\u00fagy adottnak tekintenek ak\u00e1rcsak a h\u00e9tk\u00f6znapi emberek.
\nDoktori \u00e9rtekez\u00e9sem fontos aspektusa a vajdas\u00e1gi magyar fiatalok t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis helyzet\u00e9nek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa a muravid\u00e9ki magyar kort\u00e1rsaik\u00e9val, akik, b\u00e1r egy sokkal kisebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai, a t\u00f6rt\u00e9nelmi alakul\u00e1st tekintve hasonl\u00f3k\u00e9ppen, azonban napjainkban jelent\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyi keretek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lik meg a multikulturalizmust.
\nTekintettel a disszert\u00e1ci\u00f3 m\u00f3dszertani jelleg\u00e9re, szint\u00e9n fontos t\u00e9nyez\u0151je a kutat\u00e1snak a kutat\u00f3 bennfentes\/k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 poz\u00edci\u00f3j\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9se.
\nDoktori \u00e9rtekez\u00e9sem konkr\u00e9t c\u00e9lja annak vizsg\u00e1lata, hogy a magyar fiatalok Kishegyesen es Lendv\u00e1n (terepmunk\u00e1m k\u00e9t sz\u00ednhely\u00e9n, ahol interj\u00fakat \u00e9s r\u00e9sztvev\u0151 megfigyel\u00e9st k\u00e9sz\u00edtettem) hogyan \u00e9lik meg nem magyar nemzetis\u00e9g\u0171 kort\u00e1rsaikkal val\u00f3 kapcsolataikat, illetve milyen diskurz\u00edv stat\u00e9gi\u00e1kat haszn\u00e1lnak a multikulturalizmussal kapcsolatos narrat\u00edv\u00e1k, metafor\u00e1k \u00e9s utal\u00e1sok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s\/vagy megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra. \u00c9rtekez\u00e9sem \u00e1ltal\u00e1nos c\u00e9lja megmagyar\u00e1zni az etnicit\u00e1s konstru\u00e1l\u00e1s\u00e1nak folyamatait \u00e9s a nemzeti identit\u00e1s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t a kisebbs\u00e9gben \u00e9l\u0151 fiatalok \u00e9let\u00e9ben.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nR\u00e1cz K. 2009: Trauma ili zabava: Se\u0107anje na bombardovanja u diskursu Simposiona. In: G. \u0110eri\u0107 (szerk.): Pam\u0107enje i nostalgija. Beograd. Institut za filozofiju u dru\u0161tvenu teoriju. 223\u2013248. o.<\/p>\n

Rac K.\u2013D. Nikoli\u0107 2009: Vird\u017eina u helankama. In: M. \u017divanovi\u0107 et al. (szerk.): Antimemorandum-dum. Beograd. VBZ. 162\u2013166. o.<\/p>\n

Rac K. 2009: Krvotok od benzina. In: M. \u017divanovi\u0107 et al. (szerk.): Antimemorandum-dum. Beograd. VBZ. 168\u2013171. o.
\nR. Archer\u2013K. R\u00e1cz 2012: \u0160verc and the \u0160inobus: Small-scale Smuggling in Vojvodina. In: B. Bruns\u2013J. Maggelbrink (szerk.): Subverting Borders: Doing Research on Smuggling and Small-Scale Trade. Wiesbaden. VS Verlag f\u00fcr Sozialwissenschaften. 59\u201383. o.<\/p>\n

R\u00e1cz K. 2012: By the Rivers of Babylon: Multiculturalism in vivo in Vojvodina\/Vajdas\u00e1g. \u2013 Jezikoslovlje.13. sz. 585\u2013599. o.<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letro\u030bl \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nM\u00e9ret\u00e9n\u00e9l, n\u00e9pess\u00e9g\u00e9n\u00e9l \u00e9s t\u00e1rsadalmi-t\u00f6rt\u00e9neti helyzet\u00e9n\u00e9l fogva a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get semmik\u00e9pp sem elszigetelten, hanem a magyarorsz\u00e1gi \u00e9s szerbiai, tov\u00e1bb\u00e1 a t\u00e1gabban \u00e9rtelmezett nemzetk\u00f6zi egyetemi \u00e9let keretein bel\u00fcl l\u00e1tom. F\u0151 kih\u00edv\u00e1snak a parochializmus elleni k\u00fczdelmet, illetve a kort\u00e1rs tanul\u00e1si, tan\u00edt\u00e1si \u00e9s kutat\u00e1si elvek meghonos\u00edt\u00e1s\u00e1t tekintem. \u00dagy l\u00e1tom azonban, hogy int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9s anyagi h\u00e1tt\u00e9r n\u00e9lk\u00fcl, valamint a jelenlegi tekint\u00e9lyelv\u0171 (fels\u0151)oktat\u00e1si rendszer fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1val ezek nehezen megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 c\u00e9lok.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1981-ben sz\u00fcletett. \u00c1lland\u00f3 ideiglenes otthona Nagybecskerek. A Szegedi Tudom\u00e1nyegyetemen szerzett angol nyelv \u00e9s irodalom szakos diplom\u00e1t, majd n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v pedag\u00f3gusi tev\u00e9kenys\u00e9g ut\u00e1n p\u00e1ly\u00e1t v\u00e1ltott: a budapesti K\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai Egyetemen (CEU) tanult szociol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s szoci\u00e1lis antropol\u00f3gi\u00e1t, 2010-t\u0151l pedig a Ljubljanai Egyetem Balk\u00e1n tanulm\u00e1nyok doktori programj\u00e1ban vesz r\u00e9szt, a szlov\u00e9n oktat\u00e1si miniszt\u00e9rium \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasak\u00e9nt. \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":155,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[9,11],"tags":[],"class_list":["post-444","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-bolcseszettudomanyok","category-neprajz-es-kulturalis-antropologiai-tudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/444","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=444"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/444\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":454,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/444\/revisions\/454"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/155"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=444"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=444"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=444"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}