{"id":442,"date":"2015-10-17T16:01:20","date_gmt":"2015-10-17T14:01:20","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=442"},"modified":"2015-10-17T16:24:49","modified_gmt":"2015-10-17T14:24:49","slug":"posa-mihaly-ph-d","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/posa-mihaly-ph-d\/","title":{"rendered":"P\u00d3SA MIH\u00c1LY, Ph.D."},"content":{"rendered":"

\"p\u00f3sa\"<\/a>1978-ban sz\u00fcletett Szabadk\u00e1n. \u00c1ltal\u00e1nos \u00e9s k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban v\u00e9gezte. Egyetemi tanulm\u00e1nyait az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Term\u00e9szettudom\u00e1nyi-matematikai Kar\u00e1nak (\u00daETTK) K\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9ben v\u00e9gezte el, ahol 2002-ben szerzett vegy\u00e9szoklevelet \u00e9vfolyamels\u0151k\u00e9nt. Magiszteri t\u00e9zis\u00e9t biok\u00e9mi\u00e1b\u00f3l 2006-ban v\u00e9dte meg (\u00daETTK), m\u00edg a doktori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t 2008-ban, szint\u00e9n biok\u00e9mi\u00e1b\u00f3l (\u00daETTK). Tan\u00e1rseg\u00e9dgyakornokk\u00e9nt 2002-ben kezdte p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1nak Gy\u00f3gyszer\u00e9szettudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k\u00e9n. Ugyanebben az int\u00e9zm\u00e9nyben 2008-ban tan\u00e1rseg\u00e9dd\u00e9, 2009-ben egyetemi docens\u00e9, 2013-ban pedig egyetemi rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1rr\u00e1 (fizikai k\u00e9mia, szerves k\u00e9mia \u00e9s kemometria tant\u00e1rgyakat oktat) \u00e9s a Gy\u00f3gyszer\u00e9szeti Tansz\u00e9k tansz\u00e9kvezet\u0151-helyettes\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k. T\u00f6bb \u00edzben kutat\u00f3i tanulm\u00e1ny\u00faton volt a kolozsv\u00e1ri Babes-Bolyai Egyetemen. P\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1nak kezdet\u00e9t\u0151l t\u00f6bb nemzetk\u00f6zi (East-NMR Project No. 228461; Fundac\u00e3o para a Ci\u00eancia e Tecnologia-Portugal, Project No. SFRH\/BPD\/43365\/2008; IPA Magyarorsz\u00e1g-Szerbia) \u00e9s hazai tudom\u00e1nyos kutat\u00f3i projektben vesz r\u00e9szt. 2011-t\u0151l Az epesav micell\u00e1k tanulm\u00e1nzyoz\u00e1sa c\u00edm\u0171 tartom\u00e1nyi projekt vezet\u0151je. Ezenk\u00edv\u00fcl tudom\u00e1nyos egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si kapcsolatokat \u00e1pol t\u00f6bb fels\u0151oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nnyel \u00e9s azok kutat\u00f3ival Rom\u00e1ni\u00e1ban, Portug\u00e1li\u00e1ban, Magyarorsz\u00e1gon, Szlov\u00e9ni\u00e1ban, \u00daj-Z\u00e9landon \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1gban.Oktat\u00f3k\u00e9nt 10 diplomamunka \u00e9s egy doktori \u00e9rtekez\u00e9s elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se sor\u00e1n volt t\u00e9mavezet\u0151, jelenleg pedig h\u00e1rom doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9mavezet\u0151je.
\nKutat\u00e1sai ter\u00fclete t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt az epesavak \u00e9s azok s\u00f3inak vizes (micell\u00e1k) \u00e9s nemvizes (reverzmicell\u00e1k) k\u00f6zegben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s\u00e9nek a tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa Vizsg\u00e1lja az epesavionok \u00e9s m\u00e1s szurfakt\u00e1nsok (nem ionos \u00e9s ionos) vegyes micell\u00e1it. Foglalkozik a regular solution theory (RST) elm\u00e9let alkalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1val \u00e9s az RST m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1val. Kutatja az epesavak keto (oxo) \u00e9s etilid\u00e9n (Wittig reakci\u00f3) sz\u00e1rmaz\u00e9kainak szint\u00e9ziseit \u00e9s azok orvosi \u2013 gy\u00f3gyszer\u00e9szeti alkalmazhat\u00f3s\u00e1gait (az epesavak kombin\u00e1ci\u00f3ja morfinnal, lidokainal, verapamilal, koleszterin old\u00e9konys\u00e1ga stb). Kutat\u00e1si ter\u00fclet\u00e9hez tartozik az epesavak hidrof\u00f3b-hidrofil tulajdons\u00e1gainak kromatogr\u00e1fi\u00e1s (TLC, HPLC) \u00e9s QSAR-kemometri\u00e1s vizsg\u00e1lata is.
\nEddigi munk\u00e1ss\u00e1ga 41 nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos foly\u00f3iratban (SCI: 15-M21, 12-M22, 14-M23) megjelent cikk (Biochimie, Biochimica et Biophysica Acta, Colloids and Surfaces: Biointerfaces,Current Organic Chemistry, Steroids, Talanta stb), 2 monogr\u00e1fia, 3 k\u00f6nyvfejezet, 90 tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9ny \u00e9s kivonat, valamint 1 egyetemi jegyzet \u00e9s 1 egyetemi praktikum. SCI publik\u00e1ci\u00f3inak \u00f6ssz impakt faktora \u224890, f\u00fcggetlen hivatkoz\u00e1sainak sz\u00e1ma 110 (scopus-WOS). Szerbi\u00e1ban a tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9get mer\u0151 param\u00e9ter\u00e9nek az \u00e9rt\u00e9ke (indeks kompetentnosti) 291.70.
\nD\u00edjak:<\/strong> A Vajdas\u00e1gi Auton\u00f3m Tartom\u00e1ny m\u00e1sodik \u201eDr. Zoran \u0110in\u0111i\u0107\u201d d\u00edja a kiemelt fiatal kutat\u00f3 \u00e9s tud\u00f3s r\u00e9sz\u00e9re (2008); A Vajdas\u00e1gi Auton\u00f3m Tartom\u00e1ny els\u0151 \u201eDr. Zoran \u0110in\u0111i\u0107\u201d d\u00edja a kiemelt fiatal kutat\u00f3 \u00e9s tud\u00f3s r\u00e9sz\u00e9re (2010); a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Arany J\u00e1nos fiatal kutat\u00f3i d\u00edja (2011); az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Orvosi Kara a 2013-as \u00e9v legjobb tan\u00e1ra \u2013 cseresznye rend I. fokozat\u00fa d\u00edja (2014).
\nAz \u00dajvid\u00e9ki Egyetem \u00e9s az Orvosi Kar sz\u00e1mos szakmai tan\u00e1cs\u00e1nak a tagja, valamint a Szerb K\u00e9miai T\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s a Vajdas\u00e1gi Magyar Tudom\u00e1nyos T\u00e1rsas\u00e1g tagja.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> term\u00e9szettudom\u00e1nyok, k\u00e9miai tudom\u00e1nyok
\nE-mail: mihaljp@uns.ac.rs<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nAz epesavak hat\u00e1sa bizonyos gy\u00f3gyszerekkel kapcsolatos transzport jelens\u00e9gekre in vitro kis\u00e9rletekben (Uticaj \u017eu\u010dnih kiselina na transportne procese odabranih lekova u in vitro eksperimentima) c. doktori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9ben vizsg\u00e1lta az epesav Na-s\u00f3k \u00f6nszervez\u0151d\u00e9s\u00e9nek a termodinamik\u00e1j\u00e1t, valamint az epesavak \u00e9s a lidokain hidrog\u00e9n-hidas aggreg\u00e1tumait szerves old\u00f3szerben. QSPR modellekben fejezte ki az epesav szter\u00e1nv\u00e1z hat\u00e1s\u00e1t a micellak\u00e9pz\u0151d\u00e9s entr\u00f3pi\u00e1j\u00e1ra \u00e9s a lidokain-epesav komplex egyens\u00falyi \u00e1lland\u00f3j\u00e1ra vonatkoz\u00f3an. Az epesav aggreg\u00e1tumok \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra \u00faj projekci\u00f3s k\u00e9pleteket dolgozott ki.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nM. Po\u0161a 2010: Osnovne metode u hemometriji. Novi Sad. Medicinski fakultet.<\/p>\n

M. Po\u0161a 2011: Fizi\u010dko-hemijske osobine \u017eu\u010dnih kiselina sa osvrtom na okso derivate 5\u03b2-holanske kiseline. Novi Sad. Medicinski fakultet.<\/p>\n

M. Po\u0161a 2011: QSPR Study of the Effect of Steroidal Hydroxy and Oxo Substituents on the Critical Micellar Concentrations of Bile Acids. \u2013 Steroids. 76. \u00e9vf. 1\u20132. sz. 85\u201393. o.<\/p>\n

M. Po\u0161a 2012: Hydrophobicity and Self-association of Bile Acids with a Special Emphasis on Oxo Derivatives of 5-\u03b2-cholanic Acid. \u2013 Current Organic Chemistry. 16. \u00e9vf. 16. sz. 1876\u20131904. o.<\/p>\n

M. Po\u0161a 2014: Heuman Indices of Hydrophobicity in Bile Acids and Compared with New Developed and Conventional Molecular Descriptors. \u2013 Biochimie. [megjelen\u00e9s alatt]<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l<\/strong>
\nFontosnak tartom min\u00e9l t\u00f6bb fiatal kutat\u00f3 integr\u00e1l\u00e1s\u00e1t a szerbiai \u2013 vajdas\u00e1gi fels\u0151fok\u00fa oktat\u00e1si \u00e9s tudom\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9nyekbe, illetve elhelyezked\u00e9s\u00fck seg\u00edt\u00e9s\u00e9t olyan v\u00e1llalatokban, amelyekben kamatoztatni tudn\u00e1k tud\u00e1sukat \u00e9s tapasztalatukat. Kimelt fontoss\u00e1g\u00fa feladatnak l\u00e1tom a Szabadkai Magyar Tannyelv\u0171 Egyetem (SZMTE) l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t, amely biztos z\u00e1loga lenne a j\u00f6v\u0151beli vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letnek. Vil\u00e1gos, hogy a SZMTE-ben nem lesz lehet\u0151s\u00e9g lefedni minden tudom\u00e1nyter\u00fcletet, amelyek ma az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem keret\u00e9ben m\u00fck\u00f6dnek, \u00edgy szorgalmazni kell, hogy e tudom\u00e1nyter\u00fcleteken min\u00e9l t\u00f6bb magyar kutat\u00f3 dolgozzon az \u00dajvid\u00e9ki Egyetemen<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1978-ban sz\u00fcletett Szabadk\u00e1n. \u00c1ltal\u00e1nos \u00e9s k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban v\u00e9gezte. Egyetemi tanulm\u00e1nyait az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Term\u00e9szettudom\u00e1nyi-matematikai Kar\u00e1nak (\u00daETTK) K\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9ben v\u00e9gezte el, ahol 2002-ben szerzett vegy\u00e9szoklevelet \u00e9vfolyamels\u0151k\u00e9nt. Magiszteri t\u00e9zis\u00e9t biok\u00e9mi\u00e1b\u00f3l 2006-ban v\u00e9dte meg (\u00daETTK), m\u00edg a doktori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t 2008-ban, szint\u00e9n biok\u00e9mi\u00e1b\u00f3l (\u00daETTK). Tan\u00e1rseg\u00e9dgyakornokk\u00e9nt 2002-ben kezdte p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1nak \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":153,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[42,38],"tags":[],"class_list":["post-442","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kemiai-tudomanyok","category-termeszettudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/442","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=442"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/442\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":452,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/442\/revisions\/452"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/153"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=442"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=442"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=442"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}