{"id":387,"date":"2015-10-13T20:07:14","date_gmt":"2015-10-13T18:07:14","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=387"},"modified":"2015-10-13T20:07:14","modified_gmt":"2015-10-13T18:07:14","slug":"lipinszki-zoltan-ph-d","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/lipinszki-zoltan-ph-d\/","title":{"rendered":"LIPINSZKI ZOLT\u00c1N, Ph.D."},"content":{"rendered":"

\"lipinszki\"<\/a>1981-ben sz\u00fcletett Zent\u00e1n. 2001-t\u0151l Szegeden tanul \u00e9s \u00e9l, 2010-t\u0151l a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Szegedi Biol\u00f3giai Kutat\u00f3k\u00f6zpont Biok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9nek (MTA-SZBK) tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa. Jelenleg az angliai Cambridge-ben \u00e9l. Okleveles biol\u00f3gus. Diplom\u00e1j\u00e1t a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar\u00e1n szerezte 2006-ban, majd ugyanezen egyetem Biol\u00f3gus Doktori Iskol\u00e1j\u00e1ban molekul\u00e1ris biol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l doktor\u00e1lt 2010-ben Prof. Udvardy Andor t\u00e9mavezet\u00e9s\u00e9vel (SZBK). Kutat\u00e1si ter\u00fcletei: a sejtoszt\u00f3d\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban r\u00e9sztvev\u0151 enzimek \u00e9s ir\u00e1ny\u00edtott feh\u00e9rjebont\u00f3 rendszerek mechanizmusainak molekul\u00e1ris jellemz\u00e9se. Szerb nyelven alapszinten, angolul fels\u0151fokon besz\u00e9l. 2005-ben els\u0151 lett a XXVII. Orsz\u00e1gos Tudom\u00e1nyos Di\u00e1kk\u00f6ri Konferenci\u00e1n (P\u00e9cs), amely mell\u00e9 megkapta a Magyary Zolt\u00e1n K\u00f6zalap\u00edtv\u00e1ny k\u00fcl\u00f6nd\u00edj\u00e1t \u00e9s a Pro Scientia Arany\u00e9rmet. T\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s Szeged V\u00e1ros \u00d6szt\u00f6nd\u00edjas, volt magyar k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas. A S\u00f3fi J\u00f3zsef a Szegedi Tehets\u00e9gek\u00e9rt Alap\u00edtv\u00e1ny biol\u00f3gus konferenci\u00e1j\u00e1n k\u00e9tszer els\u0151 (2006 \u00e9s 2008) \u00e9s egyszer m\u00e1sodik (2009) helyez\u00e9st \u00e9rt el. Doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1val ki\u00e9rdemelte a Qualitas Biol\u00f3gica Alap\u00edtv\u00e1ny legjobb PhD-dolgozat elismer\u00e9s\u00e9t (2009), k\u00f6zlem\u00e9nyeivel pedig elnyerte a Dr. Rollin D. Hotchkiss Alap\u00edtv\u00e1ny publik\u00e1ci\u00f3s d\u00edj\u00e1t. 2010-ben Junior Prima D\u00edjat kapott. 2011-ben elnyerte az Eur\u00f3pai Biok\u00e9miai T\u00e1rsas\u00e1g (FEBS) h\u00e1rom \u00e9ves kutat\u00f3i \u00f6szt\u00f6nd\u00edj\u00e1t, jelenleg a Cambridge-i Egyetem Genetika Tansz\u00e9k\u00e9n Prof. David Glover kutat\u00f3csoportj\u00e1ban v\u00e9gez posztdoktori tanulm\u00e1nyokat. Tagja a magyar \u00e9s angol Biok\u00e9miai Egyes\u00fcleteknek, a Cambridge-i Filoz\u00f3fiai T\u00e1rsas\u00e1gnak, a Pro Scientia Arany\u00e9rmesek T\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak \u00e9s a Poligon Csoportnak. N\u0151s, k\u00e9t gyermek \u00e9desapja.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> term\u00e9szettudom\u00e1nyok, biol\u00f3giai tudom\u00e1nyok, molekul\u00e1ris biol\u00f3gia
\nE-mail: lzoltan@brc.hu<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nA k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges ecetmuslica (Drosophila melanogaster) a genetikusok egyik legkedveltebb \u00e9s legjobban jellemzett modellorganizmusa imm\u00e1r 100 \u00e9ve. G\u00e9njei \u00e9s sejtbiol\u00f3giai folyamatai hasonl\u00f3ak az ember\u00e9hez. A hum\u00e1n betegs\u00e9geket okoz\u00f3 g\u00e9nek (\u00e9s az \u00e1ltaluk k\u00f3dolt feh\u00e9rj\u00e9k) mintegy 75%-nak ismerj\u00fck a muslica megfelel\u0151j\u00e9t, ez\u00e9rt ez a gyorsan szaporod\u00f3 \u00e9s olcs\u00f3n fenntarthat\u00f3 apr\u00f3cska \u00e9l\u0151l\u00e9ny rendk\u00edv\u00fcl k\u00f6zkedvelt\u00e9 v\u00e1lt a modern genetika, biok\u00e9mia, fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3gia, r\u00e1k- \u00e9s betegs\u00e9gkutat\u00e1s ter\u00fcleteken. Az ilyen t\u00edpus\u00fa feh\u00e9rj\u00e9k f\u0151k\u00e9nt biol\u00f3giai folyamatok ir\u00e1ny\u00edt\u00f3i \u00e9s v\u00e9grehajt\u00f3i, de lehetnek k\u00f6zt\u00fck szerkezeti feh\u00e9rj\u00e9k vagy bonyolult strukt\u00far\u00e1kat alkot\u00f3 proteinek is. Doktorjel\u00f6ltk\u00e9nt Prof. Udvardy Andor csoportj\u00e1ban (MTA-SZBK) a sejtekben m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00fan. szab\u00e1lyozott intracellul\u00e1ris feh\u00e9rjebont\u00e1s, azaz az ubiquitin-proteasz\u00f3ma rendszer (UPR) m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1ltam. Ez a rendszer v\u00e9gzi a sejt m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 r\u00f6vid-f\u00e9l\u00e9letidej\u0171 szab\u00e1lyoz\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9k szelekt\u00edv \u00e9s gyors elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1t, ezzel lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve a bonyolult sejtoszt\u00f3d\u00e1si \u00e9s differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1si folyamatok finomhangol\u00e1s\u00e1t \u00e9s l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. Emellett nagyon fontos szerepet j\u00e1tszik a termel\u0151d\u0151 \u00faj feh\u00e9rj\u00e9k, mint biol\u00f3giai folyamatok ir\u00e1ny\u00edt\u00f3inak min\u0151s\u00e9g-ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9ben is: a s\u00e9r\u00fclt vagy nem megfelel\u0151en feltekeredett feh\u00e9rj\u00e9ket FELISMERI \u00e9s elt\u00e1vol\u00edtja, ezzel megg\u00e1tolva protein csapad\u00e9kok sejten bel\u00fcli kialakul\u00e1s\u00e1t, amely komoly egyedfejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gek, neurodegenerat\u00edv vagy r\u00e1kos betegs\u00e9gek okoz\u00f3ja lehet.
\nDoktori munk\u00e1m sor\u00e1n az ecetmuslica UPR-nek \u00fan. polyubiquitin receptorainak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel foglalkoztam, melyr\u0151l csak nagyon keveset tudunk. Ezek a gy\u0171jt\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k, m\u00e1s n\u00e9ven receptorok nagyon fontos szerepet t\u00f6ltenek be az UPR-ben. F\u0151 feladatuk fajlagosan felismerni a lebont\u00e1sra \u00edt\u00e9lt s\u00e9r\u00fclt vagy r\u00f6vid \u00e9letidej\u0171 szab\u00e1lyoz\u00f3 proteineket \u00e9s elsz\u00e1ll\u00edtani azokat a lebont\u00e1st v\u00e9gz\u0151 makromolekul\u00e1ris komplexumba, az \u00fan. 26S proteasz\u00f3m\u00e1ba. Kutat\u00e1saink sor\u00e1n kimutattuk, hogy az ecetmuslica polyubiquitin receptorai k\u00f6lcs\u00f6nhatnak egym\u00e1ssal \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mennyis\u00e9gben fordulnak el\u0151 az egyedfejl\u0151d\u00e9s folyam\u00e1n. Ez az \u00e9rdekes megfigyel\u00e9s vezettet egy \u00faj feh\u00e9rjebont\u00f3 enzimcsal\u00e1d azonos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, amelynek egyes tagjai a polyubiquitin receptorok egyedfejl\u0151d\u00e9s-specifikus szinten tart\u00e1s\u00e1\u00e9rt felelnek. Ezzel a felfedez\u00e9ssel az UPR eddig m\u00e9g nem ismert szab\u00e1lyoz\u00e1si m\u00f3dj\u00e1ra mutattunk r\u00e1. Tov\u00e1bbi eredm\u00e9nyeinkkel bizony\u00edtottuk, hogy a magasabb rend\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyekben, mint amilyen az ecetmuslica, ezek a receptorok (ide \u00e9rtve a k\u00f6zt\u00fck l\u00e9v\u0151 fizikai \u00e9s genetikai kapcsolatot \u00e9s a rajtuk kialakul\u00f3 feh\u00e9rje m\u00f3dos\u00edt\u00e1si mint\u00e1zatokat) l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00faak, csak\u00fagy, mint az eml\u0151s\u00f6kben. R\u00e1mutattunk, hogy mi\u00e9rt \u00e9letk\u00e9pesek az alacsonyabb rend\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek (pl. \u00e9leszt\u0151k) e receptorok r\u00e9szleges hi\u00e1ny\u00e1ban, \u00edgy bizony\u00edtva, hogy a muslica UPR-vizsg\u00e1lata hozz\u00e1j\u00e1rulhat a hasonl\u00f3 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 emberi UPR m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s hib\u00e1ib\u00f3l ered\u0151 betegs\u00e9gek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s kezel\u00e9s\u00e9hez. Ez egy izgalmas \u00e9s egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6rben kutatott ter\u00fclet, melynek fontoss\u00e1g\u00e1t bizony\u00edtja az UPR felfedez\u00e9s\u00e9\u00e9rt Aaron Ciechanover-nek, Irwin Rose-nak \u00e9s a magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Avram Hersko-nak 2004-ben oda\u00edt\u00e9lt K\u00e9miai Nobel-d\u00edj. S hab\u00e1r vallom, hogy \u201eaz alapkutat\u00e1s haszna sohasem mutatkozik meg olyan hamar mint az alkalmazott kutat\u00e1s\u00e9, de nem is sz\u0171nik meg olyan gyorsan\u201d (Selye J\u00e1nos: \u00c1lomt\u00f3l a felfedez\u00e9sig), k\u00f6teless\u00e9gem eml\u00edt\u00e9st tenni arr\u00f3l a gy\u00f3gyszerr\u0151l, amely az alap- \u00e9s alkalmazott kutat\u00f3k \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1nak egyik sikergyermeke. Ez a gy\u00f3gyszer az UPR g\u00e1tl\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n \u00f6ngyilkoss\u00e1gra k\u00e9szteti a rosszindulat\u00fa tumorsejteket, s olyan alattomos r\u00e1kbetegs\u00e9gekben is hat\u00e1sos ter\u00e1pi\u00e1t jelent, mint amilyen a myeloma multiplex.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nLipinszki Z.\u2013Kiss P.\u2013Pal M.\u2013Deak P.\u2013Szabo A.\u2013Hunyadi-Gulyas E.\u2013Klement E.\u2013 Medzihradszky K. F.\u2013Udvardy A. 2009: Developmental-stage-specific Regulation of the Polyubiquitin Receptors in Drosophila Melanogaster. \u2013 Journal of Cell Science. 122. sz. 3083\u20133092. o.<\/p>\n

Lipinszki Z.\u2013Pal M.\u2013Nagy O.\u2013Deak P.\u2013Hunyadi-Gulyas E.\u2013Udvardy A. 2011: Overexpression of Dsk2\/dUbqln Results in Severe Developmental Defects and Lethality in Drosophila Melanogaster that can be Rescued by Overexpression of the P54\/Rpn10\/S5a Proteasomal Subunit. \u2013 Febs Journal. 278. sz. 4833\u20134844. o.<\/p>\n

Lipinszki Z.\u2013Kovacs L.\u2013Deak P.\u2013Udvardy A. 2012: Ubiquitylation of Drosophila p54\/Rpn10\/S5a Regulates its Interaction with the UBA-UBL Polyubiquitin Receptors. \u2013Biochemistry. 51. sz. 2461\u20132470. o.<\/p>\n

Lipinszki Z.\u2013Klement E.\u2013Hunyadi-Gulyas E.\u2013Medzihradszky K. F.\u2013Markus R.\u2013Pal M.\u2013Deak P.\u2013Udvardy A. 2013: A Novel Interplay between the Ubiquitin-Proteasome System and Serine Proteases during Drosophila Development. \u2013 The Biochemical Journal. 454. sz. 571\u2013583. o.<\/p>\n

Lipinszki Z.\u2013Lefevre S.\u2013Savoian M. S.\u2013Singleton M. R.\u2013Glover D. M. Przewloka M. R. 2014: Centromeric Binding and Activity of Protein Phosphatase 4. Nature Communications. [elfogadva]<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nNeh\u00e9z ebben a k\u00e9rd\u00e9sben \u00e1ll\u00e1st foglalnom, de mint a VMTDK-k rendszeres r\u00e9sztvev\u0151je \u00e9s szerepl\u0151je (2005\u20132009) \u00fagy v\u00e9lem, hogy mind a kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek fontoss\u00e1g\u00e1t, mind pedig a kutat\u00f3k \u00e9s kutat\u00f3jel\u00f6ltek elhivatotts\u00e1g\u00e1t tekintve j\u00f3 \u00faton halad a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyoss\u00e1g. Fontos hi\u00e1nyoss\u00e1g, melynek f\u0151leg politikai \u00e9s anyagi korl\u00e1tok szabnak hat\u00e1rt, a nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos \u00e9letben val\u00f3 alacsony r\u00e9szv\u00e9tel \u00e9s a k\u00fclf\u00f6ldi kollabor\u00e1ci\u00f3k kis sz\u00e1ma.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1981-ben sz\u00fcletett Zent\u00e1n. 2001-t\u0151l Szegeden tanul \u00e9s \u00e9l, 2010-t\u0151l a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia Szegedi Biol\u00f3giai Kutat\u00f3k\u00f6zpont Biok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9nek (MTA-SZBK) tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa. Jelenleg az angliai Cambridge-ben \u00e9l. Okleveles biol\u00f3gus. Diplom\u00e1j\u00e1t a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar\u00e1n szerezte 2006-ban, majd ugyanezen egyetem Biol\u00f3gus Doktori Iskol\u00e1j\u00e1ban molekul\u00e1ris biol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l doktor\u00e1lt 2010-ben Prof. Udvardy Andor t\u00e9mavezet\u00e9s\u00e9vel \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":129,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[39,38],"tags":[],"class_list":["post-387","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-biologiai-tudomanyok","category-termeszettudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/387","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=387"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/387\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":388,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/387\/revisions\/388"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/129"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=387"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=387"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=387"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}