{"id":376,"date":"2015-10-13T20:46:57","date_gmt":"2015-10-13T18:46:57","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=376"},"modified":"2015-10-13T20:46:57","modified_gmt":"2015-10-13T18:46:57","slug":"laszlo-endre","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/laszlo-endre\/","title":{"rendered":"L\u00c1SZL\u00d3 ENDRE"},"content":{"rendered":"

\"l\u00e1szl\u00f3e\"<\/a>1986-ban sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Egyetemi tanulm\u00e1nyai megkezd\u00e9s\u00e9ig Ad\u00e1n \u00e9lt. M\u00e9rn\u00f6k-informatikus MSc diplom\u00e1j\u00e1t 2010-ben szerezte meg a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem (PPKE) Inform\u00e1ci\u00f3s Technol\u00f3giai Kar\u00e1n (ITK) m\u0171szaki informatika szak, robotika \u00e9s infokommunik\u00e1ci\u00f3 szakir\u00e1nyon Neur\u00e1lis algoritmusok az er\u0151forr\u00e1s menedzsmentben c\u00edm\u0171 szakdolgozat\u00e1val. 2009-ben Erasmus-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal egy f\u00e9l\u00e9vet a Leuveni Katolikus Egyetem M\u00e9rn\u00f6ki Kar\u00e1nak Villamosm\u00e9rn\u00f6ki Tansz\u00e9k\u00e9n (ESAT) tanult, ahol mesters\u00e9ges intelligencia, g\u00e9pi tanul\u00e1s, mesters\u00e9ges neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok \u00e9s Support Vector Machine t\u00e9mak\u00f6rben v\u00e9gezte tanulm\u00e1nyait. 2011-ben, a XXX. OTDK-n m\u00e1sodik helyet szerzett Csomagkapcsolt h\u00e1l\u00f3zatok h\u00edv\u00e1senged\u00e9lyez\u00e9si algoritmus\u00e1nak megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zattal c\u00edm\u0171 dolgozat\u00e1val. 2010\u20132011 k\u00f6z\u00f6tt a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia M\u0171szaki Fizikai \u00e9s Anyagtudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet\u00e9ben kutat\u00e1si asszisztensk\u00e9nt Si alap\u00fa THz detektor kutat\u00e1s fejleszt\u00e9se k\u00e9palkot\u00e1si c\u00e9lra kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1val kutatott. 2011-ben a Finalyse Budapest Kft.-n\u00e9l statisztikai modellez\u00e9ssel foglalkozott. 2012-ben szakm\u00e9rn\u00f6ki diplom\u00e1t szerzett a PPKE bionikus sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnika szakir\u00e1ny\u00fa tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9s\u00e9n. 2011-ben kezdte meg PhD-tanulm\u00e1nyait a PPKE ITK doktori iskol\u00e1j\u00e1ban p\u00e1rhuzamos sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok t\u00e9mak\u00f6rben prof. Szolgay P\u00e9ter vezet\u00e9s\u00e9vel. 2012 szeptembere \u00f3ta a University of Oxford, Oxford e-Research Centerben v\u00e9gzi a kutat\u00e1st prof. Michael B. Giles vezet\u00e9s\u00e9vel, ahol numerikus probl\u00e9m\u00e1k p\u00e1rhuzamos\u00edt\u00e1s\u00e1val foglalkozik.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> term\u00e9szettudom\u00e1nyok, matematika- \u00e9s sz\u00e1m\u00edt\u00e1studom\u00e1nyok, alkalmazott matematika \u00e9s informatika interdiszciplin\u00e1ris tudom\u00e1nyter\u00fclete
\nE-mail: laszlo.endre@itk.ppke.hu
\nWeb: http:\/\/digitus.itk.ppke.hu\/~lasen<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nGordon Moore a hatvanas \u00e9vekben az \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k integr\u00e1l\u00e1s\u00e1nak fejl\u0151d\u00e9s\u00e9vel, gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1nak hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1val foglalkozott. 1965-ben megjelent cikk\u00e9ben vont le hossz\u00fat\u00e1v\u00fa k\u00f6vetkeztet\u00e9st, melyben azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy a chipek sz\u00e1m\u00edt\u00e1si teljes\u00edtm\u00e9nye 12 havonta fog dupl\u00e1z\u00f3dni a j\u00f6v\u0151ben. Az eredeti defin\u00edci\u00f3 a \u201esz\u00e1m\u00edt\u00e1si kapacit\u00e1s dupl\u00e1z\u00f3d\u00e1sa 12 havonta\u201d helyett el\u0151sz\u00f6r a \u201esz\u00e1m\u00edt\u00e1si kapacit\u00e1s dupl\u00e1z\u00f3d\u00e1sa 18 havont\u00e1\u201d-ra v\u00e1ltozott, majd a szubmikronos m\u00e9retek megjelen\u00e9s\u00e9vel a \u201etranzisztorok dupl\u00e1z\u00f3d\u00e1sa 24 havont\u00e1\u201d-ra v\u00e1ltozott. A chipen l\u00e9v\u0151 tranzisztorok \u00e9s a huzaloz\u00e1s m\u00e9reteinek cs\u00f6kkent\u00e9se egy ideig lehet\u0151v\u00e9 tette a processzorok \u00f3rajel\u00e9nek n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. 2004 k\u00f6r\u00fcl viszont a technol\u00f3gia el\u00e9rt egy hat\u00e9konys\u00e1gi limitet, \u00e9s egy megd\u00f6nthetetlen falba \u00fctk\u00f6z\u00f6tt \u2013 ez az integr\u00e1lt \u00e1ramk\u00f6r h\u0151disszip\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1ja. Ahogy az \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k m\u00e9rete cs\u00f6kken egy \u00e1lland\u00f3 \u00f3rajel mellett, n\u0151 a vezet\u0151k ellen\u00e1ll\u00e1sa, n\u0151nek a parazita kapacit\u00e1sok \u00e9s a sziv\u00e1rg\u00e1si \u00e1ramok. Mindezek k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hogy a frekvencia nem n\u00f6velhet\u0151 a m\u00e9retek tov\u00e1bbi cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9vel, csak komoly h\u0151termel\u00e9s \u00e1r\u00e1n. T\u00f6bb processzor implement\u00e1l\u00e1sa egy chipen k\u00f6z\u00e9pt\u00e1von megold\u00e1st jelent. \u00cdgy jelentek meg t\u00f6bbmagos CPU-k a tudom\u00e1nyos \u00e9s p\u00e1rhuzamos sz\u00e1m\u00edt\u00e1sokban \u00e9s vel\u00fck egy\u00fctt a seg\u00e9dprocesszorok, mint a grafikus k\u00e1rty\u00e1k p\u00e1rhuzamos GPU processzora, az Intel Xeon Phi seg\u00e9dprocesszora, DSP (Digital Signal Processzor) \u00e9s FPGA (Field-Programmable Gate Array).
\nEzeket az eszk\u00f6z\u00f6ket programozni nem trivi\u00e1lis, \u00e9s hossz\u00fat\u00e1von komoly probl\u00e9m\u00e1kat vetnek fel \u2013 \u201enincs ingyen eb\u00e9d\u201d. Az algoritmusokat \u00e9s a programoz\u00e1si eszk\u00f6z\u00f6ket \u00fajra kell gondolni, hogy biztos\u00edtani lehessen a hat\u00e9kony kihaszn\u00e1l\u00e1sukat. A programoz\u00e1si nyelvek \u00e9s eszk\u00f6z\u00f6k sokas\u00e1ga, mint az OpenMP, CUDA, OpenCL, CilkPlus, AVX intrinsic stb. a neh\u00e9zs\u00e9get m\u00e9g hatv\u00e1nyozza.
\nA m\u00e9rn\u00f6ki \u00e9s tudom\u00e1nyos probl\u00e9m\u00e1k megold\u00e1s\u00e1n\u00e1l sz\u00e1mos olyan sz\u00e1m\u00edt\u00e1si feladat jelentkezik, amit nagy sz\u00e1m\u00edt\u00e1si kapacit\u00e1s\u00fa eszk\u00f6z\u00f6kkel lehet csak bel\u00e1that\u00f3 id\u0151n bel\u00fcl megoldani. Ilyenek t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a folyad\u00e9k\u00e1raml\u00e1si szimul\u00e1ci\u00f3k \u00e9s p\u00e9nz\u00fcgyi sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok, ahol a diszkretiz\u00e1lt parci\u00e1lis differenci\u00e1l- egyenletek numerikus megold\u00e1s\u00e1val lehets\u00e9ges \u00faj tudom\u00e1nyos, technol\u00f3giai eredm\u00e9nyek el\u00e9r\u00e9se.
\nKutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1m f\u0151k\u00e9nt olyan numerikus met\u00f3dusok p\u00e1rhuzamos\u00edt\u00e1s\u00e1ra terjed ki, melyeket struktur\u00e1lt \u00e9s struktur\u00e1latlan r\u00e1csokon diszkretiz\u00e1lt parci\u00e1lis differenci\u00e1l egyenletek megold\u00e1s\u00e1n\u00e1l alkalmaznak. Ilyenek a 1) line\u00e1ris egyenletrendszerek megold\u00e1sa, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a tridiagon\u00e1lis egyenletrendszerek algoritmusaira; 2) a struktur\u00e1latlan t\u00e9rh\u00e1l\u00f3k adatel\u00e9r\u00e9snek optimaliz\u00e1l\u00e1sa; 3) processzor architekt\u00far\u00e1k vektoriz\u00e1l\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geinek vizsg\u00e1lata \u00e9s az 4) \u00faj p\u00e1rhuzamos programoz\u00e1si modellek alkalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak vizsg\u00e1lata.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nJ. Levendovszky\u2013E. Laszlo\u2013K. Tornai\u2013G. Treplan 2011: Novel Load Balancing Scheduling Algorithms for Wireless Sensor Networks. \u2013 IARIA NexComm. Budapest.<\/p>\n

E. Laszlo\u2013P. Szolgay\u2013Z. Nagy 2012: Analysis of a GPU Based CNN Implemention. \u2013 13th International Workshop on Cellular Nanoscale Networks and their Applications. Turin.<\/p>\n

B. Szentpali\u2013G. Matyi\u2013P. Furjes\u2013E. Laszlo\u2013G. Battistig\u2013I. Barsony\u2013G. Karolyi\u2013T. Berceli 2011: Thermopile-based THz Antenna. \u2013 Microsystems Technologies. Berlin\/Heidelberg. Springer.<\/p>\n

M. B. Giles\u2013G. R. Mudalige\u2013C. Bertolli\u2013P. H. J. Kelly\u2013E. Laszlo\u2013I. Reguly 2012: An Analytical Study of Loop Tiling for a Large-scale Unstructured Mesh Application. \u2013 PMBS\u2019 12. Proceedings of the 3rd International Workshop on Performance Modeling. Benchmarking and Simulation of High Performance Computing Systems.<\/p>\n

I. Reguly\u2013E. Laszlo\u2013G. Mudalige\u2013M. Giles 2014: Vectorizing Unstructured Mesh Computations for Many-core Architectures. \u2013 International Workshop on Programming Models and Applications for Multicores and Manycores. Orlando.<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nA tudom\u00e1nyos \u00e9let pezsg\u00e9se \u00e9s ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sa ar\u00e1nyos a fels\u0151oktat\u00e1sra \u00e9s kutat\u00e1sra sz\u00e1nt k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9si forr\u00e1sok m\u00e9rt\u00e9k\u00e9vel. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jellemz\u0151 ez a legt\u00f6bb term\u00e9szettudom\u00e1nyi \u00e1gra \u2013 egy-egy labor felszerel\u00e9se komoly k\u00f6lts\u00e9gekkel j\u00e1r. Mindemellett, a tud\u00e1s \u00e9s tapasztalat \u00e1raml\u00e1sa csak utaz\u00e1sok, \u00f6szt\u00f6nd\u00edjak r\u00e9v\u00e9n biztos\u00edthat\u00f3. A tudom\u00e1nyos \u00e9let seg\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben kissz\u00e1m\u00fa, de j\u00f3l finansz\u00edrozott fels\u0151oktat\u00e1si, kutat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyre \u00e9s nagyobb volumen\u0171 k\u00fclf\u00f6ldi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre, \u00f6szt\u00f6nd\u00edjprogramokra van sz\u00fcks\u00e9g, ami inkub\u00e1tork\u00e9nt t\u00f6m\u00f6r\u00edti a tapasztalt, tehets\u00e9ges kutat\u00f3kat \u00e9s tov\u00e1bbi lehet\u0151s\u00e9get ad sz\u00e1mukra a tapasztalatok hazahoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9s otthoni kamatoztat\u00e1s\u00e1ra. Ezek a helyek szolg\u00e1lhatnak k\u00e9s\u0151bb j\u00f3l k\u00e9pzett egyetemi hallgat\u00f3k k\u00e9pz\u00e9s\u00e9re. <\/em>
\nA tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak igazi gy\u00f6kere azonban m\u00e9lyebben tal\u00e1lhat\u00f3 \u2013 az \u00e1ltal\u00e1nos iskolai \u00e9s k\u00f6z\u00e9piskolai oktat\u00e1sban nem helyeznek el\u00e9g hangs\u00falyt a term\u00e9szettudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s felkelt\u00e9s\u00e9re. Meg kell mutatni a fiataloknak a lehet\u0151s\u00e9geket, \u00e9rdekes k\u00eds\u00e9rletekkel k\u00f6nnyen fel lehet kelteni a fiatalok \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Mindemellett sz\u00fcks\u00e9ges meg\u00e9rtetni vel\u00fck, hogy a kitart\u00f3 munk\u00e1val \u00e9s a saj\u00e1t munk\u00e1juk ir\u00e1nti bizalommal m\u00e9g t\u00f6bbet tudnak el\u00e9rni \u2013 ez pedig az inspir\u00e1l\u00f3 tan\u00e1rokon m\u00falik.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1986-ban sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Egyetemi tanulm\u00e1nyai megkezd\u00e9s\u00e9ig Ad\u00e1n \u00e9lt. M\u00e9rn\u00f6k-informatikus MSc diplom\u00e1j\u00e1t 2010-ben szerezte meg a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem (PPKE) Inform\u00e1ci\u00f3s Technol\u00f3giai Kar\u00e1n (ITK) m\u0171szaki informatika szak, robotika \u00e9s infokommunik\u00e1ci\u00f3 szakir\u00e1nyon Neur\u00e1lis algoritmusok az er\u0151forr\u00e1s menedzsmentben c\u00edm\u0171 szakdolgozat\u00e1val. 2009-ben Erasmus-\u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal egy f\u00e9l\u00e9vet a Leuveni Katolikus Egyetem M\u00e9rn\u00f6ki Kar\u00e1nak Villamosm\u00e9rn\u00f6ki Tansz\u00e9k\u00e9n \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":123,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[44,38],"tags":[],"class_list":["post-376","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-matematika-es-szamitastudomanyok","category-termeszettudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/376","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=376"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/376\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":393,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/376\/revisions\/393"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/123"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=376"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=376"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=376"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}