{"id":356,"date":"2015-10-13T18:34:07","date_gmt":"2015-10-13T16:34:07","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=356"},"modified":"2015-10-13T18:42:06","modified_gmt":"2015-10-13T16:42:06","slug":"dr-kalmar-zsuzsanna-ph-d","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/dr-kalmar-zsuzsanna-ph-d\/","title":{"rendered":"DR. KALM\u00c1R ZSUZSANNA, Ph.D."},"content":{"rendered":"

\"kalmar\"<\/a>1983-ban sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem Pszichi\u00e1triai Klinik\u00e1j\u00e1nak k\u00f6zponti gyakornoka. \u00c1ltal\u00e1nos orvosi diplom\u00e1j\u00e1t a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem \u00c1ltal\u00e1nos Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1n szerezte 2009-ben. Ezt k\u00f6vet\u0151en a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem Klinikai Orvostudom\u00e1nyok (Klinikai Idegtudom\u00e1nyok) Doktori Iskol\u00e1j\u00e1nak hallgat\u00f3ja. PhD-oklevel\u00e9t 2013-ban vette \u00e1t. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> az idegrendszeri plaszticit\u00e1s vizsg\u00e1lata funkcion\u00e1lis MRI-vel. T\u00e9mavezet\u0151i: Prof. Dr. Janszky J\u00f3zsef \u00e9s Prof. Dr. Komoly S\u00e1muel. 2012-ben P\u00e9cs Megyei Jog\u00fa V\u00e1ros Polg\u00e1rmesteri \u00d6szt\u00f6nd\u00edj\u00e1nak nyertese. A P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem Hittudom\u00e1nyi Kar\u00e1nak levelez\u0151 tagozat\u00e1n hittan\u00e1ri diplom\u00e1t szerzett 2010-ben. Nyelvismeret: szerb, angol, n\u00e9met.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> orvostudom\u00e1nyok, klinikai orvostudom\u00e1nyok, klinikai idegtudom\u00e1ny
\nE-mail: zsuzsakal@yahoo.com<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nA neuroplaszticit\u00e1s az idegrendszer azon k\u00e9pess\u00e9ge, hogy k\u00fcls\u0151 vagy bels\u0151 behat\u00e1sokra r\u00f6vid vagy hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa funkcion\u00e1lis \u00e9s szerkezeti v\u00e1ltoz\u00e1sokra k\u00e9pes. A neuroplaszticit\u00e1s vizsg\u00e1lata t\u00f6bb m\u00f3dszerrel lehets\u00e9ges, amely mag\u00e1ban foglalja a morfol\u00f3giai, sejt- \u00e9s molekul\u00e1ris biol\u00f3giai, valamint elektrofiziol\u00f3giai m\u00f3dszerek mellett az emberben legink\u00e1bb alkalmazhat\u00f3 funkcion\u00e1lis k\u00e9palkot\u00f3 elj\u00e1r\u00e1sokat, mint a m\u00e1gneses rezonanci\u00e1s k\u00e9palkot\u00e1s (MRI). Egyik ismertetett vizsg\u00e1latunkban a besz\u00e9dk\u00f6zpontok \u00e1tszervez\u0151d\u00e9s\u00e9t (reorganiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t) vizsg\u00e1ltuk. Ismeretes, hogy a norm\u00e1l popul\u00e1ci\u00f3ban a balkezesek megk\u00f6zel\u00edt\u0151en 30%-a \u00e9s a jobbkezesek 4%-a mutat at\u00edpusos (jobb f\u00e9ltekei vagy k\u00e9toldali) besz\u00e9ddominanci\u00e1t. A jobbkezess\u00e9g \u00e9s a besz\u00e9dk\u00f6zpontok balf\u00e9ltekei elhelyezked\u00e9se jelzi a k\u00e9zhaszn\u00e1lat \u00e9s a besz\u00e9d szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t. A legt\u00f6bb vizsg\u00e1lat azt sugallja, a besz\u00e9dlateraliz\u00e1ci\u00f3 jelenti az alapvet\u0151 agyi aszimmetri\u00e1t, a jobbkez\u0171s\u00e9g pedig m\u00e1sodlagos jelens\u00e9g. Sz\u00fcl\u00e9si karfonat (plexus brachialis) s\u00e9r\u00fcl\u00e9st szenvedett szem\u00e9lyekn\u00e9l funkcion\u00e1lis m\u00e1gneses rezonancia k\u00e9palkot\u00e1s (fMRI) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel meghat\u00e1roztuk a besz\u00e9dk\u00f6zpontok lateraliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. A s\u00e9r\u00fcl\u00e9s miatt a vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek egy r\u00e9sze csak egyik kez\u00e9t tudta t\u00f6k\u00e9letesen haszn\u00e1lni. Vizsg\u00e1latunk azt igazolja, hogy a jobb fels\u0151 v\u00e9gtag (FV) s\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9nek s\u00falyoss\u00e1ga \u00e9s a k\u00e9zhaszn\u00e1lat diszfunkci\u00f3ja a besz\u00e9dlateraliz\u00e1ci\u00f3 bal-jobb ir\u00e1ny\u00fa eltol\u00f3d\u00e1s\u00e1val j\u00e1r. A jobb FV-s\u00e9r\u00fclt szem\u00e9lyekn\u00e9l er\u0151sebb a jobb f\u00e9ltekei besz\u00e9ddominancia, \u00f6sszehasonl\u00edtva a bal FV-s\u00e9r\u00fcl\u00e9st szenvedett vizsg\u00e1lati alanyokkal. Pozit\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3t mutattunk ki a jobb FV mozg\u00e1skorl\u00e1tozotts\u00e1ga, a s\u00e9r\u00fclt gy\u00f6k\u00f6k sz\u00e1ma, illetve a jobb f\u00e9ltekei besz\u00e9ddominancia k\u00f6z\u00f6tt. A jobb FV-s\u00e9r\u00fcl\u00e9se a besz\u00e9dlateraliz\u00e1ci\u00f3 balr\u00f3l jobbra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 eltol\u00f3d\u00e1s\u00e1t v\u00e1lthatja ki, ami igazolja, hogy a k\u00e9zhaszn\u00e1lat befoly\u00e1solhatja a besz\u00e9ddominanci\u00e1t.
\nA m\u00e1sik bemutatott vizsg\u00e1latunkban pedig a motoros rendszer reorganiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t vizsg\u00e1ltuk Parkinson-k\u00f3ros betegekn\u00e9l. A betegs\u00e9g jellemz\u0151je, hogy a t\u00fcnetek mindig f\u00e9loldali indul\u00e1s\u00faak. K\u00e9s\u0151bb a t\u00fcnetek a m\u00e1sik oldali v\u00e9gtagokban is megjelennek, de az aszimmetria a betegs\u00e9g teljes lefoly\u00e1sa alatt megmarad. Az fMRI seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel vizsg\u00e1ltuk az agyi motoros k\u00f6zpontok aktivit\u00e1s\u00e1t a k\u00e9z n\u00e9gy ujj\u00e1nak passz\u00edv mozgat\u00e1sa k\u00f6zben. Ez\u00e1ltal elker\u00fclve azokat a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket, amelyek a feladat v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1nak elt\u00e9r\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9b\u0151l ad\u00f3dnak. A betegs\u00e9g aszimmetrikus kezdete alapj\u00e1n kialak\u00edtott k\u00e9t betegcsoportban \u00f6sszehasonl\u00edtottuk az agyi aktivit\u00e1st a k\u00e9t k\u00e9z passz\u00edv mozgat\u00e1sa sor\u00e1n. Az elv\u00e9gzett statisztikai elemz\u00e9seket, csoportanal\u00edziseket k\u00f6vet\u0151en, arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottunk, hogy a kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rintett agyf\u00e9ltek\u00e9ben a motoros rendszerrel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 are\u00e1k, mint a primer szenzomotoros kortex, a szupplementer motoros area \u00e9s a baz\u00e1lis ganglionok szerepet j\u00e1tszanak a motoros rendszer \u00e1tszervez\u0151d\u00e9s\u00e9ben Parkinson-k\u00f3rban. Ezt a reorganiz\u00e1ci\u00f3t azonban azokn\u00e1l a betegekn\u00e9l tudtuk kimutatni, akikn\u00e9l a betegs\u00e9g meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00fcnetei els\u0151sorban a jobb testfelet \u00e9rintik. Ez term\u00e9szetesen indokolt, hiszen az \u00edr\u00e1s, ev\u00e9s \u00e9s m\u00e1s l\u00e9nyeges k\u00e9zfunkci\u00f3k ig\u00e9nylik a jobb (domin\u00e1ns) k\u00e9z zavartalan funkci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nAuer T.\u2013Pinter S.\u2013Kovacs N.\u2013Kalmar Z.\u2013Nagy F.\u2013Horvath R. A.\u2013Koszo B.\u2013Kotek G.\u2013 Perlaki G.\u2013Koves M.\u2013Kalman B.\u2013Komoly S.\u2013Schwarcz A.\u2013Woermann F. G.\u2013Janszky J. 2009: Does Obstetric Brachial Plexus Injury Influence Speech Dominance? \u2013 Ann Neurol. 65. sz. 57\u201366. o.<\/p>\n

Kalm\u00e1r Zs.\u2013Woermann F.\u2013Schwarz A.\u2013Janszky J. 2009: Plasticity of Brain Lateralization in Epilepsy. FMRI studies. \u2013 Ideggy\u00f3gy. Sz. 62. sz. 120\u2013128. o.<\/p>\n

Kalmar Z.\u2013Kovacs N.\u2013Perlaki G.\u2013Nagy F.\u2013Aschermann Z.\u2013Kerekes Z.\u2013Kaszas B.\u2013Balas I.\u2013Orsi G.\u2013Komoly S.\u2013Schwarcz A.\u2013Janszky J. 2011: Reorganization of Motor System in Parkinson’s Disease. \u2013 Eur Neurol. 66. sz. 220\u2013226. o.<\/p>\n

Kalm\u00e1r Z.\u2013Kov\u00e1cs N.\u2013Bal\u00e1s I.\u2013Perlaki G.\u2013Pl\u00f3zer E.\u2013Orsi G.\u2013Altbacker A.\u2013Schwarcz A.\u2013Hejjel L.\u2013Komoly S.\u2013Janszky J. 2012: Effects of Spinal Cord Stimulation on Heart Rate Variability in Patients with Chronic Pain. \u2013 Ideggy\u00f3gy. Sz. 66. sz. 102\u2013106. o.<\/p>\n

Bone B.\u2013Fogarasi A.\u2013Schulz R.\u2013Gyimesi C.\u2013Kalmar Z.\u2013Kovacs N.\u2013Ebner A.\u2013Janszky J. 2012: Secondarily Generalized Seizures in Temporal Lobe Epilepsy. \u2013 Epilepsia. 53. sz. 817\u2013824. o.<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nTehets\u00e9ges, \u00e9rdekl\u0151d\u0151 \u00e9s nagyszer\u0171 \u00f6tletekkel rendelkez\u0151 fiatalok vannak. A kutat\u00e1sokhoz \u00e9s a nemzetk\u00f6zi szinten jegyzett lapokban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 publik\u00e1l\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges els\u0151sorban technikai \u00e9s financi\u00e1lis h\u00e1tt\u00e9r azonban jelenleg kevesek sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 \u00e9s adott. Mindez azonban nem kiz\u00e1r\u00f3lag a sz\u0171kebb r\u00e9gi\u00f3nkat \u00e9rint\u0151 probl\u00e9ma. A vajdas\u00e1gi magyar \u00e9rtelmis\u00e9g megtal\u00e1lja a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t a tudom\u00e1nyos \u00e9letben val\u00f3 eredm\u00e9nyes r\u00e9szv\u00e9telre, m\u00e9g ha \u00e1tmenetileg k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is t\u00f6rt\u00e9nik mindez, amely mag\u00e1ban hordozza k\u00f6vetkezm\u00e9nyk\u00e9nt azt, hogy a fiatalok egy r\u00e9sze nem t\u00e9r vissza sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9re.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1983-ban sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem Pszichi\u00e1triai Klinik\u00e1j\u00e1nak k\u00f6zponti gyakornoka. \u00c1ltal\u00e1nos orvosi diplom\u00e1j\u00e1t a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem \u00c1ltal\u00e1nos Orvostudom\u00e1nyi Kar\u00e1n szerezte 2009-ben. Ezt k\u00f6vet\u0151en a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem Klinikai Orvostudom\u00e1nyok (Klinikai Idegtudom\u00e1nyok) Doktori Iskol\u00e1j\u00e1nak hallgat\u00f3ja. PhD-oklevel\u00e9t 2013-ban vette \u00e1t. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja: az idegrendszeri plaszticit\u00e1s vizsg\u00e1lata funkcion\u00e1lis MRI-vel. T\u00e9mavezet\u0151i: Prof. Dr. Janszky \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":115,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[31,28],"tags":[],"class_list":["post-356","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-klinikai-orvostudomanyok","category-orvostudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/356","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=356"}],"version-history":[{"count":2,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/356\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":360,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/356\/revisions\/360"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/115"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=356"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=356"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=356"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}