{"id":332,"date":"2015-10-13T18:07:19","date_gmt":"2015-10-13T16:07:19","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=332"},"modified":"2015-10-13T18:07:19","modified_gmt":"2015-10-13T16:07:19","slug":"grabovac-beata","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/grabovac-beata\/","title":{"rendered":"GRABOVAC BE\u00c1TA"},"content":{"rendered":"

\"grabovac\"<\/a>1983-ban sz\u00fcletett. Tanulm\u00e1nyait \u00dajvid\u00e9ken v\u00e9gezte. 2009 \u00f3ta a szabadkai Magyar Tannyelv\u0171 Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 Kar tan\u00e1rseg\u00e9dje pszichol\u00f3giai t\u00e9m\u00e1j\u00fa tant\u00e1rgyakb\u00f3l. Az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara Pszichol\u00f3gia Tansz\u00e9k\u00e9n diplom\u00e1zott 2007-ben. Posztgradu\u00e1lis tanulm\u00e1nyait a Budapesti M\u0171szaki \u00e9s Gazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetem Pszichol\u00f3gia Doktori Iskol\u00e1j\u00e1ban folytatta Kognit\u00edv Pszichol\u00f3gia, Pszicholingvisztika Alprogramon. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> \u00e9rzelmek \u00e9s \u00e9rzelmi lexikon szerbiai egy- \u00e9s k\u00e9tnyelv\u0171 szem\u00e9lyekn\u00e9l (t\u00e9mavezet\u0151: Pl\u00e9h Csaba akad\u00e9mikus). Anyanyelvi szinten besz\u00e9li a szerb nyelvet, angol nyelvb\u0151l Cambridge Advenced nyelvvizsg\u00e1val rendelkezik, a n\u00e9met nyelvet alapszinten ismeri. Nemzetk\u00f6zi, szerbiai miniszt\u00e9riumi \u00e9s tartom\u00e1nyi projektumok r\u00e9sztvev\u0151je (Hungary\u2013Serbia IPA CBC Programme, 2013\u20132014: Educational Cooperation for Disadvantageous Children and Adults, A magyar nyelv a t\u00f6bbnyelv\u0171 Vajdas\u00e1gban, a korszer\u0171 eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3modellben, 2011\u20132014, Vajdas\u00e1gi magyar irodalom \u2013 kontextusok \u2013 identit\u00e1sk\u00f3dok, 2011\u20132014). A Szerbiai Pszichol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g, valamint a Nemzetk\u00f6zi Magyars\u00e1gtudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g (International Association for Hungarian Studies) tagja.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> b\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyok, pszichol\u00f3giai tudom\u00e1nyok
\nE-mail: beagrabovac@gmail.com<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nA nyelvi \u00e9rzelemkifejez\u00e9s az \u00e9rzelmi \u00e9let egy speci\u00e1lis oldala, amely a ment\u00e1lis sz\u00f3t\u00e1ron kereszt\u00fcl ragadhat\u00f3 meg. A ment\u00e1lis lexikon a szavak jelent\u00e9s\u00e9t, nyelvi jeleket \u00e9s szab\u00e1lyokat tartalmaz\u00f3 t\u00e1r (Honbolyg\u00f3, 2008). Ebben a t\u00e1rban az \u00e9rzelmekre vonatkoz\u00f3 tud\u00e1sunk is megtal\u00e1lhat\u00f3 fogalmak form\u00e1j\u00e1ban, a szemantikus eml\u00e9kezet speci\u00e1lis r\u00e9szek\u00e9nt (Wurm\u2013Vakoch, 1996). Az \u00e9rzelemkifejez\u0151 \u00e9s affekt\u00edv szavakkal kapcsolatos eddigi kutat\u00e1sok azt jelzik, hogy a ment\u00e1lis lexikonban az \u00e9rzelmi szavak elk\u00fcl\u00f6n\u00fclnek az absztrakt \u00e9s a konkr\u00e9t szavak kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1t\u00f3l (Altarriba\u2013Benvenuto\u2013Bauer, 1999).
\nAz elm\u00falt \u00e9vekben jelent\u0151sen megn\u0151tt azoknak a kutat\u00e1soknak a sz\u00e1ma, amelyek m\u00e1r nemcsak az egynyelv\u0171, de a k\u00e9t- \u00e9s t\u00f6bbnyelv\u0171 \u00e9rzelmi m\u0171k\u00f6d\u00e9ssel, lexikonnal is foglalkoznak (Eilola\u2013Havelka\u2013Sharma, 2007; Sutton\u2013Altarriba\u2013 Gianico\u2013Basnight-Brown, 2007). E kutat\u00e1sok specifikumak\u00e9nt a verb\u00e1lis szint n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlens\u00e9ge ismerhet\u0151 fel. A k\u00e9tnyelv\u0171ek vizsg\u00e1lat\u00e1n\u00e1l a kiindul\u00f3pont \u00e1ltal\u00e1ban az, hogy az anyanyelvb\u0151l gyorsabban \u00e9s k\u00f6nnyebben el\u0151h\u00edvhat\u00f3k a szavak, valamint, hogy az \u00e9rzelmi t\u00f6lt\u00e9ssel rendelkez\u0151 fogalmak feldolgoz\u00e1sa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zhet az els\u0151 \u00e9s a m\u00e1sodik nyelvben. Sokak szerint az els\u0151 nyelv az \u00e9rzelmek nyelve, m\u00edg a m\u00e1sodik az \u00e9rzelmi t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s\u00e9 (Pavlenko, 2006). Mindez relev\u00e1ns lehet az \u00e9rzelmek vs. dimenzi\u00f3k k\u00e9rd\u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t illet\u0151en is.
\nKutat\u00e1som elm\u00e9leti r\u00e9sze az \u00e9rzelmekhez \u00e9s az affekt\u00edv lexikonhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 eddigi megk\u00f6zel\u00edt\u00e9seket t\u00e1rgyalja, kit\u00e9rve az egynyelv\u0171 \u00e9s k\u00e9tnyelv\u0171 szem\u00e9lyek saj\u00e1toss\u00e1gaira is. Ismerteti a k\u00e9tnyelv\u0171 kognit\u00edv \u00e9s affekt\u00edv m\u0171k\u00f6d\u00e9shez k\u00f6t\u0151d\u0151 fontosabb kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeket, az \u00e9rzelmek, az \u00e9rzelemfogalmak, tov\u00e1bb\u00e1 az affekt\u00edv t\u00f6lt\u00e9ssel rendelkez\u0151 szavak m\u00e9r\u00e9s\u00e9re alkalmazott verb\u00e1lis \u00e9s nonverb\u00e1lis, sk\u00e1l\u00e1z\u00e1sos \u00e9s k\u00eds\u00e9rleti m\u00f3dszereket.
\nAz \u00e9rtekez\u00e9s empirikus r\u00e9sz\u00e9ben szerbiai magyar egynyelv\u0171 \u00e9s szerbiai szerb egynyelv\u0171, valamint szerbiai magyar\u2013szerb k\u00e9tnyelv\u0171 szem\u00e9lyek bevon\u00e1s\u00e1val vizsg\u00e1lom az \u00e9rzelmi lexikont s annak \u00e9rzelemkiv\u00e1lt\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u00e9t. A sk\u00e1l\u00e1z\u00e1sos m\u00f3dszerek k\u00f6z\u00fcl a szemantikus \u00e9s a konnotat\u00edv differenci\u00e1lt haszn\u00e1ltam, m\u00edg az \u00e9rzelmi Stroop-feladat a k\u00eds\u00e9rleti r\u00e9szhez tartozik.
\nA c\u00e9l az egynyelv\u0171ek \u00e9s a k\u00e9tnyelv\u0171ek \u00e9rzelmi vil\u00e1g\u00e1nak, els\u0151 \u00e9s m\u00e1sodik nyelv\u00e9nek \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le affekt\u00edv verb\u00e1lis elemek vizsg\u00e1lat\u00e1val. A munka \u00fajdons\u00e1ga \u00e9s jelent\u0151s\u00e9ge abban rejlik, hogy a magyar \u00e9s a szerb affekt\u00edv lexikon kutat\u00e1sa Szerbi\u00e1ban \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon is egyel\u0151re kivizsg\u00e1latlan ter\u00fclet, a k\u00e9tnyelv\u0171 \u00e9rzelmi lexikon elemz\u00e9se pedig \u00faj ir\u00e1nyzatnak sz\u00e1m\u00edt a pszichol\u00f3gi\u00e1ban.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nGrabovac B. 2012: K\u00e9tszavas \u00e9rzelmi Stroop-feladat egynyelv\u0171 \u00e9s k\u00e9tnyelv\u0171 vajdas\u00e1gi k\u00f6zegben. \u2013 A magyar nyelv a t\u00f6bbnyelv\u0171 Vajdas\u00e1gban II. k\u00f6tet. \u00c1lland\u00f3 \u00e9s v\u00e1ltoz\u00f3 a nyelvben. \u00daE MTTK. Szabadka. 56\u201369. o.<\/p>\n

Grabovac B.\u2013Pl\u00e9h Cs. 2013: Az \u00e9rzelmek reprezent\u00e1ci\u00f3ja, feldolgoz\u00e1sa, megnyilv\u00e1nul\u00e1sa \u00e9s tapasztalata k\u00e9tnyelv\u0171 szem\u00e9lyekn\u00e9l. \u2013 V\u00e1ltoz\u00f3 nyelv, nyelvv\u00e1ltozatok, ter\u00fcletis\u00e9g. A VII. Hungarol\u00f3giai Kongresszus szekci\u00f3el\u0151ad\u00e1sai. Kolozsv\u00e1r. Bolyai T\u00e1rsas\u00e1g. 45\u201367. o.<\/p>\n

Grabovac B. 2013: \u00c9rzelmi sz\u00ednezet\u0171 szavak \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa a magyar \u00e9s a szerb nyelvben. \u2013 Nyelvi jelens\u00e9gek. A magyar nyelv a t\u00f6bbnyelv\u0171 Vajdas\u00e1gban. 3. k\u00f6tet. Szabadka. \u00daE MTTK. 28\u201343. o.<\/p>\n

Grabovac B. 2013: M\u00e9r\u00e9si m\u00f3dozatok a k\u00e9tnyelv\u0171s\u00e9g-kutat\u00e1sban \u00e9s az affekt\u00edv tudom\u00e1nyokban. In: Ber\u00e9nyi J\u00e1nos (szerk.): Tudom\u00e1nyos diszkurzusok konferenciak\u00f6tet. Vajdas\u00e1gi Magyar Tud\u00f3stal\u00e1lkoz\u00f3 2013. \u00dajvid\u00e9k.VMAT. 83\u201386. o.<\/p>\n

Grabovac B. 2013: Translating Emotions \u2013 the Representation and Processing of Emotion-laden and Evaluative Words in Bilingual and Monolingual Individuals from Serbia. \u2013 Annales. Anali za Istrske in mediteranske studije. Series Historia et Sociologia. 23. \u00e9vf. 2. sz. 423\u2013438. o.<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nA vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letet nagyban meghat\u00e1rozza a kisebbs\u00e9gi l\u00e9tb\u0151l fakad\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9s, a speci\u00e1lis oldalr\u00f3l val\u00f3 megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s. A tudom\u00e1nyos kutat\u00e1soknak sokszor k\u00fcl\u00f6nleges sz\u00ednezetet ad a hat\u00e1rhelyzetben l\u00e9v\u0151 \u00e9lett\u00e9r \u00e9s l\u00e9tez\u00e9s, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a tud\u00f3s munk\u00e1j\u00e1t sokszor egyfajta intrinzik motiv\u00e1ci\u00f3 hatja \u00e1t.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1983-ban sz\u00fcletett. Tanulm\u00e1nyait \u00dajvid\u00e9ken v\u00e9gezte. 2009 \u00f3ta a szabadkai Magyar Tannyelv\u0171 Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 Kar tan\u00e1rseg\u00e9dje pszichol\u00f3giai t\u00e9m\u00e1j\u00fa tant\u00e1rgyakb\u00f3l. Az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara Pszichol\u00f3gia Tansz\u00e9k\u00e9n diplom\u00e1zott 2007-ben. Posztgradu\u00e1lis tanulm\u00e1nyait a Budapesti M\u0171szaki \u00e9s Gazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetem Pszichol\u00f3gia Doktori Iskol\u00e1j\u00e1ban folytatta Kognit\u00edv Pszichol\u00f3gia, Pszicholingvisztika Alprogramon. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja: \u00e9rzelmek \u00e9s \u00e9rzelmi lexikon szerbiai egy- \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":103,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[9,14],"tags":[],"class_list":["post-332","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-bolcseszettudomanyok","category-pszichologiai-tudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/332","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=332"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/332\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":333,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/332\/revisions\/333"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/103"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=332"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=332"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=332"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}