{"id":315,"date":"2015-10-10T14:57:10","date_gmt":"2015-10-10T12:57:10","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=315"},"modified":"2015-10-10T14:57:10","modified_gmt":"2015-10-10T12:57:10","slug":"gazdag-emma","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/gazdag-emma\/","title":{"rendered":"GAZDAG EMMA"},"content":{"rendered":"

\"gazdage\"<\/a>1988-ban sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg Oromhegyesen \u00e9l. 2013 \u00f3ta az oromhegyesi Kis Ferenc \u00c1ltal\u00e1nos Iskola angoltan\u00e1ra. Alapk\u00e9pz\u00e9ses diplom\u00e1t a budapesti E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara Angol Nyelv \u00e9s Irodalom Tansz\u00e9k\u00e9n valamint M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net Tansz\u00e9k\u00e9n szerzett 2010-ben, majd tanulm\u00e1nyait tov\u00e1bb folytatta az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem Pedag\u00f3gia \u00e9s Pszichol\u00f3gia Kar\u00e1n, ahol 2013-ban szerzett angoltan\u00e1ri, valamint j\u00e1t\u00e9k- \u00e9s szabadid\u0151-szervez\u0151 tan\u00e1ri diplom\u00e1t. 2013 \u00f3ta PhD-hallgat\u00f3 az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem Nevel\u00e9studom\u00e1nyi Doktori Iskol\u00e1ja Nevel\u00e9selm\u00e9leti Programj\u00e1ban. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> az adapt\u00edv iskol\u00e1k vari\u00e1nsai Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Szerbi\u00e1ban.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> b\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyok, nevel\u00e9studom\u00e1nyok, alkalmazott nevel\u00e9selm\u00e9let
\nE- mail: gazdagemma@yahoo.com<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nMagyarorsz\u00e1gon az adapt\u00edv-elfogad\u00f3 iskola koncepci\u00f3ja alig k\u00e9t \u00e9vtizedre tekint vissza, azonban sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e9rtelmez\u00e9se \u00e9s magyar\u00e1zata l\u00e9tezik. N\u00e9zeteimhez legk\u00f6zelebb a Rapos N\u00f3ra \u00e9s munkat\u00e1rsai \u00e1ltal \u00edrt Az adapt\u00edv-elfogad\u00f3 iskola koncepci\u00f3ja c\u00edm\u0171 m\u0171ben szerepl\u0151 hipot\u00e9zis \u00e1ll, miszerint \u201eaz adapt\u00edv-elfogad\u00f3 iskola semmik\u00e9ppen nem szeretne egy \u00fajabb alternat\u00edv, elszigetelt lehet\u0151s\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lni. Ink\u00e1bb olyan keretet akar adni, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a \u2019hagyom\u00e1nyos\u2019 \u00e9s alternat\u00edv int\u00e9zm\u00e9nyek is meg tudnak \u00fajulni a gyermek fejleszt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. (\u2026) Ez azt jelenti (\u2026), hogy az iskol\u00e1nak nem egyszer\u0171en a mindenf\u00e9le gyereket k\u00e9nyszer\u0171en befogad\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nynek kellene lennie, hanem olyan iskol\u00e1nak, amely tudatosan \u00e9s felv\u00e1llaltan a mindenkinek megfelel\u0151 pedag\u00f3giai, tanul\u00e1si k\u00f6rnyezet megteremt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik, felismerve az iskola t\u00f6megint\u00e9zm\u00e9nyk\u00e9nt adott lehet\u0151s\u00e9geit\u201d. Mint l\u00e1thatjuk, a minden tanul\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra a tanul\u00e1s, fejl\u0151d\u00e9s optim\u00e1lis kereteit ny\u00fajt\u00f3 adapt\u00edv iskola \u00e9s a speci\u00e1lis nevel\u00e9si ig\u00e9ny\u0171 di\u00e1kok inkl\u00fazi\u00f3j\u00e1nak m\u00f3dszertana sok tekintetben azonos; azonban mindeddig nem sz\u00fcletett egy olyan m\u0171, amely ezek elm\u00e9leti koherenci\u00e1j\u00e1t, tartalmi azonoss\u00e1g\u00e1t mutatn\u00e1. Sz\u00e1momra nagyon fontos ez a k\u00e9rd\u00e9s, mert \u00fagy \u00e9rzem, hogy az adapt\u00edv oktat\u00e1s \u00e9s nevel\u00e9s koncepci\u00f3ja egy megker\u00fclhetetlen k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt a XXI. sz\u00e1zadi k\u00f6zoktat\u00e1sban, amelyre \u00fagy sz\u00fcl\u0151haz\u00e1m, Szerbia, mint Magyarorsz\u00e1g m\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1t dolgozott ki. Kutat\u00e1somat a k\u00e9t orsz\u00e1g t\u00f6rekv\u00e9sei k\u00f6zti hasonl\u00f3s\u00e1gokra \u00e9s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekre szeretn\u00e9m \u00e9p\u00edteni. \u00d6sszehasonl\u00edt\u00f3 kutat\u00e1somban szeretn\u00e9m megvizsg\u00e1lni a k\u00e9t orsz\u00e1gban m\u0171k\u00f6d\u0151 adapt\u00edv iskolat\u00edpusokat \u00e9s az olyan befogad\u00f3 jelleg\u0171 int\u00e9zm\u00e9nyeket, ahol az elt\u00e9r\u0151 t\u00e1rsadalmi h\u00e1tter\u0171, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rtelmi, \u00e9rz\u00e9kszervi vagy mozg\u00e1sszervi fogyat\u00e9kkal \u00e9l\u0151 tanul\u00f3k egy\u00fcttnevel\u00e9s\u00e9n t\u00fal megval\u00f3sul az egy\u00e9ni tanul\u00e1si utak t\u00e1mogat\u00e1sa is. Mindemellett szeretn\u00e9m megvizsg\u00e1lni azt is, hogy a kultur\u00e1lis h\u00e1tt\u00e9r hogyan seg\u00edti, illetve g\u00e1tolja az adapt\u00edv oktat\u00e1s meghonosod\u00e1s\u00e1t Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s Szerbi\u00e1ban. K\u00fcl\u00f6n hangs\u00falyt szeretn\u00e9k fektetni arra, hogyan v\u00e9lekednek a magyarorsz\u00e1gi \u00e9s szerbiai pedag\u00f3gusok, valamint az oktat\u00e1sban fontos szerepet j\u00e1tsz\u00f3 \u00e9rdekcsoportok mag\u00e1r\u00f3l az adapt\u00edv-elfogad\u00f3 \u00e9s befogad\u00f3 iskol\u00e1r\u00f3l.
\nA kutat\u00e1snak sz\u00e1mos pozit\u00edv t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi hozad\u00e9ka lehet. A kutat\u00e1s t\u00e1rsadalmi relevanci\u00e1jak\u00e9nt megeml\u00edtend\u0151, hogy az adapt\u00edv iskolai t\u00f6rekv\u00e9sek k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt a m\u00e9lyszeg\u00e9nys\u00e9gben \u00e9l\u0151 gyermekek egy olyan es\u00e9lyt kapnak, amely ellenzi a t\u00e1rsadalmi dezintegr\u00e1ci\u00f3 \u00e1t\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9s\u00e9t. A h\u00e1tr\u00e1nyos, illetve halmozottan h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 gyermekeknek is es\u00e9lyt ad a t\u00e1rsadalmi \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9sre, megv\u00e1ltoztatva a jelenlegi t\u00e1rsadalmi berendezked\u00e9st. Vizsg\u00e1latomban szeretn\u00e9k kit\u00e9rni arra, hogy az oktat\u00e1si rendszer v\u00e1ltoz\u00e1sa milyen hat\u00e1ssal van a t\u00e1rsadalom eg\u00e9sz\u00e9re \u00e9s az oktat\u00e1sban bek\u00f6vetkezett v\u00e1ltoz\u00e1sok hogyan seg\u00edtik el\u0151 a t\u00e1rsadalmi dezintegr\u00e1ci\u00f3 felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1t. A t\u00e1rsadalmi hegem\u00f3ni\u00e1k felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1val a k\u00e9t orsz\u00e1g \u00fagy t\u00e1rsadalmi, mint gazdas\u00e1gi \u00f6sszet\u00e9tele pozit\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1sokon mehet kereszt\u00fcl. Az orsz\u00e1gok gazdas\u00e1gi t\u0151k\u00e9j\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel egy id\u0151ben javulhat a polg\u00e1rok \u00e9letsz\u00ednvonala is.
\nKutat\u00e1som tudom\u00e1nyos jelent\u0151s\u00e9ge f\u0151k\u00e9nt a nevel\u00e9studom\u00e1ny, illetve gy\u00f3gypedag\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9n m\u00e9rhet\u0151, mert eddig sok esetben a saj\u00e1tos nevel\u00e9si ig\u00e9ny \u201ekateg\u00f3ria\u201d ink\u00e1bb a jogi, a finansz\u00edroz\u00e1si \u00e9s a statisztikai c\u00e9l\u00fa felhaszn\u00e1l\u00e1st seg\u00edtette el\u0151, mintsem a t\u00e9nyleges k\u00fcl\u00f6nleges oktat\u00e1si-nevel\u00e9si sz\u00fcks\u00e9gletek felder\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s az oktat\u00e1si, nevel\u00e9si m\u00f3dszertan reformj\u00e1t. Kutat\u00e1somat k\u00f6vet\u0151en, a j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1kra alapozva, m\u00f3dszertani seg\u00edts\u00e9get \u00e9s adapt\u00e1land\u00f3 gyakorlatokat szeretn\u00e9k mindazok kez\u00e9be adni, akiknek fontos az adapt\u00edv k\u00f6znevel\u00e9s.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nCsereklye E.\u2013Gazdag E.\u2013Hannemann-Tam\u00e1s Zs.\u2013Kiss V.\u2013Trencs\u00e9nyi L. (\u00e9.n.): Diversity and Equity. Nemzetk\u00f6zi nevel\u00e9studom\u00e1nyi konferencia (Slow \u2013 Conference). ELTE Nevel\u00e9studom\u00e1nyi Doktori Iskola. http:\/\/nevelestudomany.elte.hu\/index.php\/2012\/04\/diversity-and-equity-nemzetkozi-nevelestudomanyi-konferencia-slow-conference-az-elte-nevelestudomanyi-doktori-iskolajan\/<\/a><\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nV\u00e9lem\u00e9nyem szerint a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9let szerepl\u0151i lend\u00fcletesek, ambici\u00f3zusak, akiket Marie Curie szavai jellemezn\u00e9k legink\u00e1bb \u201eSoha ne adj\u00e1k fel amb\u00edci\u00f3jukat \u00e9s elhat\u00e1roz\u00e1sukat abban, hogy maradand\u00f3an j\u00e1rulnak majd hozz\u00e1 egy-egy tudom\u00e1ny\u00e1g siker\u00e9hez.\u201d<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1988-ban sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg Oromhegyesen \u00e9l. 2013 \u00f3ta az oromhegyesi Kis Ferenc \u00c1ltal\u00e1nos Iskola angoltan\u00e1ra. Alapk\u00e9pz\u00e9ses diplom\u00e1t a budapesti E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara Angol Nyelv \u00e9s Irodalom Tansz\u00e9k\u00e9n valamint M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net Tansz\u00e9k\u00e9n szerzett 2010-ben, majd tanulm\u00e1nyait tov\u00e1bb folytatta az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem Pedag\u00f3gia \u00e9s Pszichol\u00f3gia Kar\u00e1n, ahol 2013-ban szerzett angoltan\u00e1ri, \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":100,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[9,12],"tags":[],"class_list":["post-315","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-bolcseszettudomanyok","category-nevelestudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/315","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=315"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/315\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":316,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/315\/revisions\/316"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/100"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=315"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=315"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=315"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}