{"id":309,"date":"2015-10-10T14:50:58","date_gmt":"2015-10-10T12:50:58","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=309"},"modified":"2015-10-10T14:50:58","modified_gmt":"2015-10-10T12:50:58","slug":"fridrich-beata-ph-d","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/fridrich-beata-ph-d\/","title":{"rendered":"FRIDRICH BE\u00c1TA, Ph.D."},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/friedrich.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft  wp-image-97\" src=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/friedrich.jpg\" alt=\"friedrich\" width=\"159\" height=\"196\" srcset=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/friedrich.jpg 208w, http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/friedrich-121x150.jpg 121w\" sizes=\"auto, (max-width: 159px) 100vw, 159px\" \/><\/a>1977-ben sz\u00fcletett Zent\u00e1n, jelenleg Kishegyesen \u00e9l. 2005-t\u0151l a verb\u00e1szi \u201eCarnex\u201d v\u00e1g\u00f3h\u00edd \u00e9s h\u00fasfeldolgoz\u00f3 \u00fczem k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi oszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151jek\u00e9nt dolgozik. 2012-t\u0151l a belgr\u00e1di MK Group Holding k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi menedzsere is, ahol t\u00f6bb mint 30 c\u00e9g k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi fejleszt\u00e9s\u00e9t ir\u00e1ny\u00edtja. Okleveles vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k, az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Term\u00e9szettudom\u00e1nyi-matematikai Kar Vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki Tansz\u00e9k\u00e9n szerez diplom\u00e1t 2005-ben, majd ugyanezen \u00e9v \u0151sz\u00e9n beiratkozik a Term\u00e9szettudom\u00e1nyi-matematikai Kar Vegy\u00e9szeti-k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi Tansz\u00e9k\u00e9nek k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi specialista k\u00e9pz\u00e9sre. Miut\u00e1n megszerzi a specialista c\u00edmet, 2008-ban ugyanezen a karon kezdi meg a k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi doktori k\u00e9pz\u00e9st. <strong>Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> Szennyez\u0151 anyagok kibocs\u00e1t\u00e1sa a sert\u00e9stelepeken, \u00e9s ezek hat\u00e1sa a talajv\u00edz els\u0151 v\u00edzad\u00f3 r\u00e9teg\u00e9re (t\u00e9mavezet\u0151: Dr. Bo\u017eo Dalmacija, egyetemi tan\u00e1r). 2014-ben szerzi meg doktori fokozat\u00e1t. A tud\u00e1sa t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben mind a k\u00f6rnyezetv\u00e9delem, a vesz\u00e9lyes anyagok \u00e9s hullad\u00e9kok ter\u00fclet\u00e9n, mind pedig az iv\u00f3v\u00edz- \u00e9s a szennyv\u00edztiszt\u00edt\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1k fejleszt\u00e9se \u00e9s elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l t\u00f6bb orsz\u00e1gba utazik (Nagy-Britannia, \u00cdrorsz\u00e1g, Ukrajna, Hollandia, D\u00e1nia, Ausztria, Magyarorsz\u00e1g, N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9s Szlov\u00e9nia). 2010-ben, 2011-ben \u00e9s 2012-ben a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Nemzeti Er\u0151forr\u00e1s Miniszt\u00e9riuma \u00e9s a Balassi Int\u00e9zet \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasa.<\/p>\n<p><strong>Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> term\u00e9szettudom\u00e1nyok, k\u00f6rnyezettudom\u00e1nyok, k\u00f6rnyezetv\u00e9delem<br \/>\nE-mail: fridrich.beata@carnex.rs, fridrich.beata.carnex@gmail.com<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong><br \/>\nEgyetlen anyag, egyetlen k\u00e9miai vegy\u00fclet sem veszhet el a k\u00f6rnyezetben, csak \u00e1talakulhat egyik form\u00e1b\u00f3l a m\u00e1sikba. Minden term\u00e9k, amit az ember a mindennapi \u00e9let\u00e9ben haszn\u00e1l, r\u00f6videbb-hosszabb id\u0151 eltelt\u00e9vel hullad\u00e9kk\u00e1, az esetek egy r\u00e9sz\u00e9ben szennyez\u0151 anyagg\u00e1 v\u00e1lik. A v\u00edzbe, a talajba \u00e9s a leveg\u0151be naponta, szinte folyamatosan szervetlen \u00e9s szerves szennyez\u0151d\u00e9sek sokas\u00e1ga jut.<br \/>\nA sert\u00e9steny\u00e9szt\u00e9sben a korszer\u0171 gy\u00f3gyszerek ellen\u0151rizetlen alkalmaz\u00e1sa, illetve a fert\u0151tlen\u00edt\u0151szerek \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 takarm\u00e1ny-\u00f6sszetev\u0151k haszn\u00e1lata k\u00f6vetkezt\u00e9ben, a felsz\u00edn alatti vizek, az iv\u00f3vizek egyre aggaszt\u00f3bb szennyez\u00e9s\u00e9vel szembes\u00fcl\u00fcnk. Kutat\u00f3munk\u00e1m sor\u00e1n (2006\u20132013) t\u00f6bb mint 500 talajv\u00edz-, szennyv\u00edz-, tr\u00e1gya-, takarm\u00e1nyminta laborat\u00f3riumi \u00e9s statisztikai elemz\u00e9s\u00e9t v\u00e9geztem el, melyek \u00e1ltal az els\u0151 v\u00edzad\u00f3r\u00e9teg \u00e9s az iv\u00f3v\u00edz szennyezetts\u00e9g\u00e9nek fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1t figyelhettem meg. E c\u00e9lb\u00f3l a kutat\u00e1s els\u0151 f\u00e1zis\u00e1ban a kijel\u00f6lt sert\u00e9stelepeken 10 piezom\u00e9tert telep\u00edtett\u00fcnk a v\u00edzmin\u0151s\u00e9gi param\u00e9terek monitoriz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. L\u00e9nyeges megeml\u00edteni, hogy az effajta kutat\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr a j\u00f6v\u0151beli t\u00f6rv\u00e9nyhozatalban a talajv\u00edz szennyez\u0151d\u00e9s\u00e9nek elker\u00fcl\u00e9se, illetve cs\u00f6kkent\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l.<br \/>\nA k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s a n\u00f6v\u00e9nytermeszt\u00e9s \u00e9s az \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9s, illetve a xenobiotikumok megjelen\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt egy\u00e9rtelm\u0171. Nagysz\u00e1m\u00fa n\u00f6v\u00e9nyv\u00e9d\u0151 szer jelenhet meg nyomokban azokban a n\u00f6v\u00e9nyekben, amelyek a takarm\u00e1ny alapvet\u0151 elemei. Mindezek mellett a sert\u00e9stakarm\u00e1ny alapvet\u0151 \u00f6sszetev\u0151i k\u00f6z\u00e9 tartoznak az olyan adal\u00e9kanyagok is, mint pl. az \u00e1sv\u00e1nyok, a mikro- \u00e9s makroelemek, a vitaminok, az aminosavak, a probiotikumok, a nem feh\u00e9rje eredet\u0171 nitrog\u00e9nk\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek stb. Azt azonban tudni kell, hogy ezek az anyagok megjelennek a sert\u00e9str\u00e1gy\u00e1ban is, mint ahogyan kimutathat\u00f3ak a betegs\u00e9gek megel\u0151z\u00e9s\u00e9re, illetve a gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt gy\u00f3gyszerk\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek, valamint a tiszt\u00edt\u00f3- \u00e9s fert\u0151tlen\u00edt\u0151szerek is.<br \/>\nA xenobiotikumok olyan anyagok, amelyek nem term\u00e9szetes \u00f6sszetev\u0151i az \u00e9l\u0151 szervezetnek \u00e9s a k\u00f6rnyezetnek. Jogilag jelenleg m\u00e9g nem szab\u00e1lyozott a legt\u00f6bb xenobiotikum koncentr\u00e1ci\u00f3ja az iv\u00f3v\u00edzben, a szennyv\u00edzben, a talajban, ill. a szerves tr\u00e1gy\u00e1ban, mert ezen a ter\u00fcleten a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sok kezdeti f\u00e1zisban vannak m\u00e9g, \u00e9s a tudom\u00e1ny nem rendelkezik elegend\u0151, megb\u00edzhat\u00f3 \u00e9s pontos ismerettel mennyis\u00e9g\u00fckr\u0151l, negat\u00edv hat\u00e1saikr\u00f3l. A xenobiotikumok az emberi tev\u00e9kenys\u00e9gek miatt a k\u00f6rnyezet minden r\u00e9sz\u00e9be \u2013 m\u00e9g a nem c\u00e9lzott szegmensekbe is \u2013 eljutnak, \u00e9s a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1nc \u00fatj\u00e1n nagyon sz\u00e9les k\u00f6rben fejtik ki hat\u00e1sukat potenci\u00e1lis vesz\u00e9lyt jelentve az emberi szervezetre is. \u00c9ppen ez\u00e9rt fontosak a sert\u00e9steny\u00e9szt\u00e9s k\u00f6rnyezetre gyakorolt hat\u00e1sait elemz\u0151 kutat\u00e1sok, amelyek haszna \u00e9s fontoss\u00e1ga jelen pillanatban felbecs\u00fclhetetlen. A xenobiotikumok mind pontosabb \u00e9szlel\u00e9se a k\u00f6rnyezeti mint\u00e1kban, valamint a j\u00f6v\u0151beli t\u00f6rv\u00e9nyi szab\u00e1lyoz\u00e1sok megjelen\u00e9se, minden bizonnyal befoly\u00e1solni fogj\u00e1k az iv\u00f3v\u00edz- \u00e9s a szennyv\u00edztiszt\u00edt\u00e1s technol\u00f3gi\u00e1inak v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t \u00e9s alkalmaz\u00e1s\u00e1t.<br \/>\nA szakirodalomban t\u00f6bb helyen is megeml\u00edtik, hogy az egyes vegyi anyagok, amelyek nem rendelkeznek el\u0151\u00edrt hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9kkel, soha nem lesznek jelent\u0151sek. Vajon azok a vegyi anyagok, amelyeknek jelenleg nincs el\u0151\u00edrt hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9ke, biztons\u00e1gosnak tekinthet\u0151k? Mi fog t\u00f6rt\u00e9nni azokkal a xenobiotikumokkal, amelyek mennyis\u00e9ge nincs jogilag szab\u00e1lyozva, viszont kisebb-nagyobb mennyis\u00e9gben m\u00e1r megjelentek az iv\u00f3v\u00edzben? Ki van a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kl\u00e1nc cs\u00facs\u00e1n?<\/p>\n<p><strong>Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong><br \/>\nFridrich B.\u2013Dalmacija B. 2010: Zabrinutost za budu\u0107nost? \u2013 Pojava ksenobiotika u \u017eivotnoj sredini usled sto\u010darske proizvodnje. \u2013 Kvalitet voda. 8. sz. 31\u201335. o.<\/p>\n<p>Fridrich B.\u2013Dalmacija B. 2011: Organic Xenobiotics in the First Layer of Groundwater Near Pig Farms. \u2013 Jaroslav \u010cerni Institute for the Development of Water Resources. IWA Specialist Groundwater Conference. Belgrade. 411\u2013415. o.<\/p>\n<p>Fridrich B.\u2013Stupavski J. 2012: Svinjogojski stajnjak \u2013 zaga\u0111uju\u0107a ili hranljiva materija? \u2013 Zbornik radova Me\u0111unarodne konferencije \u201eOtpadne vode, komunalni \u010dvrsti otpad i opasan otpad\u201d. Udru\u017eenje za tehnologiju vode i sanitarno in\u017eenjerstvo. \u010ca\u010dak. 137\u2013143. o.<\/p>\n<p>Fridrich B. 2013: Izvod iz radne sveske postrojenja za pre\u010di\u0161\u0107avanje otpadnih voda IM Carnex. \u2013 Zbornik radova Me\u0111unarodne konferencije \u201eOtpadne vode, komunalni \u010dvrsti otpad i opasan otpad\u201d. Udru\u017eenje za tehnologiju vode i sanitarno in\u017eenjerstvo. Subotica. 76\u201380. o.<\/p>\n<p>Fridrich B.\u2013Kr\u010dmar D.\u2013Dalmacija B.\u2013Molnar J.\u2013Pe\u0161i\u0107 V.\u2013Kragulj M.\u2013Varga N. 2014: Impact of Wastewater from Pig Farm Lagoons on the Quality of Local Groundwater. \u2013 Agricultural Water Management. 135. sz. 40\u201353. o.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong><br \/>\n<em>V\u00e9lem\u00e9nyem szerint az embernek nemzetis\u00e9g\u00e9t\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl kitart\u00f3nak, magabiztosnak kell lennie a munk\u00e1j\u00e1ban, mindenn\u00e9l jobban kell t\u00f6rekednie arra, hogy valami saj\u00e1tosat mutasson be a tudom\u00e1ny vil\u00e1g\u00e1nak, \u00e9s akkor a t\u00e1rsadalom felfigyel r\u00e1. A tudom\u00e1ny, a kutat\u00e1sok nem ismernek hat\u00e1rokat orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt. A lehet\u0151s\u00e9gek, az alkalmak adottak, csak fel kell ismern\u00fcnk \u0151ket.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>1977-ben sz\u00fcletett Zent\u00e1n, jelenleg Kishegyesen \u00e9l. 2005-t\u0151l a verb\u00e1szi \u201eCarnex\u201d v\u00e1g\u00f3h\u00edd \u00e9s h\u00fasfeldolgoz\u00f3 \u00fczem k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi oszt\u00e1ly\u00e1nak vezet\u0151jek\u00e9nt dolgozik. 2012-t\u0151l a belgr\u00e1di MK Group Holding k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi menedzsere is, ahol t\u00f6bb mint 30 c\u00e9g k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi fejleszt\u00e9s\u00e9t ir\u00e1ny\u00edtja. Okleveles vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k, az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Term\u00e9szettudom\u00e1nyi-matematikai Kar Vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki Tansz\u00e9k\u00e9n szerez diplom\u00e1t 2005-ben, majd ugyanezen \u00e9v \u2026<\/p>\n<p class=\"continue-reading-button\"> <a class=\"continue-reading-link\" href=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/fridrich-beata-ph-d\/\">Tov\u00e1bb&#8230;<i class=\"crycon-right-dir\"><\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":97,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[43,38],"tags":[],"class_list":["post-309","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kornyezettudomanyok","category-termeszettudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/309","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=309"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/309\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":310,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/309\/revisions\/310"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/97"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=309"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=309"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=309"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}