{"id":298,"date":"2015-10-09T16:23:16","date_gmt":"2015-10-09T14:23:16","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=298"},"modified":"2015-10-09T16:23:16","modified_gmt":"2015-10-09T14:23:16","slug":"diveki-zsolt-ph-d","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/diveki-zsolt-ph-d\/","title":{"rendered":"DIV\u00c9KI ZSOLT, Ph.D."},"content":{"rendered":"

\"div\u00e9ki\"<\/a>1984-ben sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg Londonban \u00e9l. Fizikusi diplom\u00e1j\u00e1t a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem (SZTE) Fizika Tansz\u00e9k\u00e9n szerezte 2008-ban. Doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t Franciaorsz\u00e1gban \u00edrta a Commissariat a l\u2019Energie Atomique (CEA-Saclay) kutat\u00f3int\u00e9zetben 2011-ben. 2012 els\u0151 fel\u00e9ben az SZTE Fizika Tansz\u00e9k\u00e9n volt tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rs. 2012 \u00e1prilisa \u00f3ta az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure \u2013 Attosecond Light Pulse Source) tudom\u00e1nyos menedzsere. 2012 szeptembere \u00f3ta az Imperial College London Fizika Tansz\u00e9k\u00e9nek kutat\u00f3ja. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> attoszekundumos impulzusok \u00e9s magasharmonikusok kelt\u00e9se \u00e9s alkalmaz\u00e1sa, attoszekundumos spektroszk\u00f3pia, ultra-gyors atom- \u00e9s molekula dinamika vizsg\u00e1lat. K\u00f6z\u00e9pfok\u00fa angol, szerb \u00e9s alapfok\u00fa francia nyelvtud\u00e1ssal rendelkezik. 2003\u20132008 k\u00f6z\u00f6tt miniszteri \u00f6szt\u00f6nd\u00edjat, valamint 2008-ban magyar k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9s S\u00f3fi J\u00f3zsef \u00f6szt\u00f6nd\u00edjakat is kapott.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> term\u00e9szettudom\u00e1nyok, fizikai tudom\u00e1nyok
\nE-mail: diveki@gmail.com<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9nek t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nAhhoz, hogy meg\u00f6r\u00f6k\u00edts\u00fck a molekul\u00e1k elektronszerkezet\u00e9nek \u00fajrarendez\u0151d\u00e9s\u00e9t pl. egy k\u00e9miai folyamat sor\u00e1n, attoszekundumos (10\u201318 s) id\u0151beni felold\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g. Egy ilyen f\u00e9nyimpulzus kelt\u00e9s\u00e9hez a viv\u0151frekvenci\u00e1nak az \u00fan. XUV tartom\u00e1nyban kell t\u00f6bb t\u00edz eV sz\u00e9les spektrummal rendelkeznie. Ezenfel\u00fcl a frekvencia komponenseknek m\u00e9g szinkroniz\u00e1ltaknak, azaz koheresnek is kell lenni\u00fck. Az \u00fan. magas harmonikus kelt\u00e9si elj\u00e1r\u00e1s g\u00e1zokban mindegyik krit\u00e9riumot kiel\u00e9g\u00edti. Ez a folyamat akkor j\u00e1tsz\u00f3dik le, ha egy nagy intenzit\u00e1s\u00fa l\u00e9zerimpulzust egy g\u00e1z jetbe (sug\u00e1rba) f\u00f3kusz\u00e1lunk, ahol a l\u00e9zer elektromos tere elg\u00f6rb\u00edti az atomok potenci\u00e1lis ter\u00e9t, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve egy elektron hull\u00e1mcsomag alag\u00fateffektussal val\u00f3 t\u00e1voz\u00e1s\u00e1t. Ez az elektron k\u00f6vetve a l\u00e9zer elektromos ter\u00e9t felgyorsul \u00e9s plusz mozg\u00e1si energi\u00e1ra tesz szert, amit \u201enagy\u201d energi\u00e1j\u00fa fotonok form\u00e1j\u00e1ban k\u00e9pes kisug\u00e1rozni az ionnal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 rekombin\u00e1ci\u00f3kor. Egyben, a rekombin\u00e1l\u00f3d\u00f3 elektronok \u201epr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k\u201d az ion szerkezet\u00e9t \u00e9s dinamik\u00e1j\u00e1t. Ezt h\u00edvjuk \u00f6npr\u00f3b\u00e1l\u00f3 s\u00e9m\u00e1nak. Ez azt jelenti, hogy az elektron hull\u00e1m csomag, ami alag\u00fateffektussal ioniz\u00e1l\u00f3dott, egy bizonyos id\u0151 eltelt\u00e9vel visszat\u00e9r az ionhoz \u00e9s azzal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba l\u00e9p. Ez az \u00f6npr\u00f3ba-s\u00e9ma el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra a molekula komplex \u00e9rt\u00e9k\u0171 rekombin\u00e1ci\u00f3s dip\u00f3l momentumot, amit mind a nukle\u00e1ris, mind az elektronszerkezet befoly\u00e1sol. Ezek a jegyek a rekombin\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n kisug\u00e1rzott magasharmonikusok spektr\u00e1lis amplit\u00fad\u00f3j\u00e1ba, f\u00e1zis\u00e1ba \u00e9s polariz\u00e1lts\u00e1g\u00e1ba k\u00f3dol\u00f3dnak. A magas harmonikus sug\u00e1rz\u00e1s koherens volt\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az el\u0151z\u0151 h\u00e1rom param\u00e9ter m\u00e9rhet\u0151. Ezen fel\u00fcl, elviekben megoldhat\u00f3 a sug\u00e1rz\u00f3 molekula p\u00e1lyaszerkezet\u00e9nek rekonstru\u00e1l\u00e1sa egy speci\u00e1lis tomografikus elj\u00e1r\u00e1ssal.
\nA disszert\u00e1ci\u00f3m t\u00e9m\u00e1ja k\u00e9t\u00e9l\u0171. El\u0151rehaladott jellemz\u00e9si technik\u00e1kat alkalmazva, a magasharmonikusok amplit\u00fad\u00f3j\u00e1nak, f\u00e1zis\u00e1nak \u00e9s polariz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak m\u00e9r\u00e9s\u00e9re, tanulm\u00e1nyoztuk: i) a nitrog\u00e9n molekula elektronszerkezet\u00e9t \u00e9s a l\u00e9zer induk\u00e1lt multi-molekulap\u00e1ly\u00e1s alag\u00fat ioniz\u00e1ci\u00f3 dinamik\u00e1j\u00e1t \u00e9s ii) az \u00faj tervez\u00e9s\u0171 cs\u00f6rp\u00f6lt XUV t\u00fckr\u00f6k reflexi\u00f3j\u00e1t \u00e9s diszperzi\u00f3j\u00e1t. Ezek a t\u00fckr\u00f6k k\u00e9pesek az attoszekundomos impulzusok id\u0151beli alakj\u00e1t befoly\u00e1solni.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nS. Haessler\u2013J. Caillat\u2013W. Boutu\u2013C. Giovanetti-Teixeira\u2013T. Ruchon\u2013T. Auguste\u2013Z. Diveki\u2013P. Breger\u2013A. Maquet\u2013B. Carre\u2013R. Taieb\u2013P. Salieres 2010: Attosecond Imaging of Molecular Electronic Wavepackets. \u2013 Nature Physics. 6. \u00e9vf. 200. sz.<\/p>\n

C. Bourassin-Bouchet\u2013Z. Diveki\u2013S. de Rossi\u2013E. English\u2013E. Meltchakov\u2013O. Gobert\u2013D. Guenot\u2013B. Carre\u2013F. Delmotte\u2013P. Salieres\u2013T. Ruchon 2011:\u00a0Control of the Attosecond Synchronization of XUV Radiation with Phase-optimized Mirrors. \u2013 Optics Express. 19. \u00e9vf. 3809. sz.<\/p>\n

Z. Diveki\u2013R. Guichard\u2013A. Camper\u2013S. Haessler\u2013J. Caillat\u2013C. Giovanetti-Teixeira\u2013T. Ruchon\u2013T. Auguste\u2013P. Breger\u2013A. Maquet\u2013B. Carre\u2013R. Taieb\u2013P. Salieres 2012: Spectrally Resolved Multi-channel Contributions to the Harmonic Emission in N2. \u2013 New Journal of Physics. 14. sz.<\/p>\n

A. Zair\u2013T. Siegel\u2013S. Sukiasyan\u2013F. Risoud\u2013L. Brugnera\u2013C. Hutchison\u2013Z. Diveki\u2013T. Auguste\u2013J. Tisch\u2013P. Salieres\u2013M. Ivanov\u2013J. Marangos 2013: Molecular Internal Dynamics Studied by Quantum Path Interferences in High Order Harmonic Generation. \u2013 Chemical Physics. 414. sz.<\/p>\n

Z. Diveki\u2013C. Bourassin-Bouchet\u2013S. de Rossi\u2013E. English\u2013E. Meltchakov\u2013O. Gobert\u2013D. Guenot\u2013B. Carre\u2013P. Salieres\u2013T. Ruchon\u2013 F. Delmotte 2014: Theoretical and Experimental Studies of Extreme Broadband Phase-controlled Attosecond Mirrors. \u2013 Journal of Modern Optics. [megjelen\u00e9s alatt]<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nAm\u00edg legal\u00e1bb egyetlen egy ember van, aki \u00f6nzetlen\u00fcl \u00e9s kitart\u00f3an harcol a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9let\u00e9rt, addig lesznek, akik \u0151t k\u00f6vetik. \u00d6r\u00f6mmel l\u00e1tom, hogy ilyen emberek vannak \u00e9s lesznek is. T\u00e9ny, hogy egyre t\u00f6bb fiatal hagyja el Vajdas\u00e1got \u00e9s kamatoztatja tud\u00e1s\u00e1t m\u00e1shol. Ennek ellen\u00e9re, ha kialak\u00edtunk egy szoros \u00f6sszetart\u00f3 er\u0151t az otthoni \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi emberek k\u00f6z\u00f6tt, akkor \u0151k hazahozhatj\u00e1k a tud\u00e1st, lelkesed\u00e9st \u00e9s nem utols\u00f3 sorban a t\u0151k\u00e9t. Mindenkit b\u00edztatok, hogy l\u00e1sson vil\u00e1got, gyarapodjon \u00e9s vigye haza a felszedett tud\u00e1s\u00e1t, kapcsolatait. Okos emberekben nincs hi\u00e1ny Vajdas\u00e1gban, de n\u00f6velni kell az \u00f6nbizalmat, a kezdem\u00e9nyez\u0151 k\u00e9szs\u00e9get, az akad\u00e1lyok m\u00f6g\u00e9 l\u00e1t\u00e1st, egym\u00e1s szeretet\u00e9t \u00e9s az \u00f6sszetart\u00e1st. A fejl\u0151d\u00e9s magunkban kezd\u0151dik, \u00e9s csak ut\u00e1na alakul a k\u00f6rnyezet.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1984-ben sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg Londonban \u00e9l. Fizikusi diplom\u00e1j\u00e1t a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem (SZTE) Fizika Tansz\u00e9k\u00e9n szerezte 2008-ban. Doktori disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1t Franciaorsz\u00e1gban \u00edrta a Commissariat a l\u2019Energie Atomique (CEA-Saclay) kutat\u00f3int\u00e9zetben 2011-ben. 2012 els\u0151 fel\u00e9ben az SZTE Fizika Tansz\u00e9k\u00e9n volt tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rs. 2012 \u00e1prilisa \u00f3ta az ELI-ALPS (Extreme Light Infrastructure \u2013 Attosecond Light Pulse \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":92,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[40,38],"tags":[],"class_list":["post-298","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fizikai-tudomanyok","category-termeszettudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/298","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=298"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/298\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":299,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/298\/revisions\/299"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/92"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=298"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=298"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=298"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}