{"id":292,"date":"2015-10-09T16:14:04","date_gmt":"2015-10-09T14:14:04","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=292"},"modified":"2015-10-09T16:14:04","modified_gmt":"2015-10-09T14:14:04","slug":"cselyuszka-norbert","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/cselyuszka-norbert\/","title":{"rendered":"CSELYUSZKA NORBERT"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/cselyuszka.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft  wp-image-88\" src=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/cselyuszka.png\" alt=\"cselyuszka\" width=\"153\" height=\"223\" srcset=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/cselyuszka.png 180w, http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/cselyuszka-103x150.png 103w\" sizes=\"auto, (max-width: 153px) 100vw, 153px\" \/><\/a>1985-ben sz\u00fcletett Zomborban. A Zombor melletti Kupuszin\u00e1n nevelkedett, jelenleg \u00dajvid\u00e9ken \u00e9l. A villamosm\u00e9rn\u00f6ki BSc-fokozat\u00e1t, majd a mesterdiplom\u00e1jat (MSc) mikroelektronika szakir\u00e1nyon az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem M\u0171szaki Tudom\u00e1nyok Kar\u00e1n (FTN) szerezte meg. 2011 janu\u00e1rja \u00f3ta mint kutat\u00f3 asszisztens dolgozik a FTN Energetika, Elektronika \u00e9s H\u00edrad\u00e1stechinka Tansz\u00e9k\u00e9n (DEET). Ugyanitt a doktori iskola hallagat\u00f3ja 2011 \u00f3ta, 2013 \u00f3ta pedig doktorjel\u00f6lt. <strong>Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> \u00faj metaanyag szerkezetek a nemkonvencion\u00e1lis akusztikai hull\u00e1m terjed\u00e9shez (t\u00e9mavezet\u0151: Prof. Dr. Vesna Crnojevi\u0107-Bengin). A tansz\u00e9ken bel\u00fcl tagja a GAME (Group for Artifical EM and Microwave Engineering) kutat\u00f3csoportnak, valamint a BioSense Center munkat\u00e1rsa. 2009 \u00f3ta tagja a villamosm\u00e9rn\u00f6k\u00f6ket egyes\u00edt\u0151 nemzetk\u00f6zi szervezetnek, az IEEE-nek. A 2009\/2010-es tan\u00e9vben a KODDE kiemelt \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasa, 2012 m\u00e1rcius\u00e1ban egy h\u00f3napig az olaszorsz\u00e1gi University of Perugia M\u0171szaki Kar\u00e1nak munkat\u00e1rsa. 2012 okt\u00f3ber\u00e9t\u0151l 2013 \u00e1prilis\u00e1ig, majd 2013 okt\u00f3ber\u00e9t\u0151l 2014 \u00e1prilis\u00e1ig az Egyes\u00fclt \u00c1llmokban a philadelphiai sz\u00e9khely\u0171 University of Pennsylvania School of Engineering and Applied Science vend\u00e9gkutat\u00f3ja.<\/p>\n<p><strong>Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> m\u0171szaki tudom\u00e1nyok, villamosm\u00e9rn\u00f6ki tudom\u00e1nyok<br \/>\nE-mail: cselyu@yahoo.com<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong><br \/>\nA kutat\u00e1s c\u00e9lja a nem konvencion\u00e1lis akusztikai hull\u00e1mterjed\u00e9sek kimutat\u00e1sa metaanyagok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, valamint ezek gyakorlati alkalmaz\u00e1sa. A metaanyagok olyan mesters\u00e9gesen el\u0151\u00e1ll\u00edtott rendszerek, amelyek \u00fagynevezett egys\u00e9gelemekb\u0151l \u00e1llnak, melyek m\u00e9rete az alkalmazott hull\u00e1mhosszn\u00e1l egy nagys\u00e1grenddel kisebb, \u00edgy a hull\u00e1m a szerkezetet egy homog\u00e9n \u201eanyagnak\u201d l\u00e1tja, amit jellemezhet\u00fcnk effekt\u00edv anyagi jellemz\u0151kkel. Ezek az effekt\u00edv anyagi jellemz\u0151k tetsz\u00e9s szerint v\u00e1ltoztathat\u00f3k; el\u0151\u00e1ll\u00edthatunk olyan metaanyagokat is, amelyek olyan jellemz\u0151kkel rendelkeznek, melyek a term\u00e9szetben nem tal\u00e1lhat\u00f3ak meg, vagy csak speci\u00e1lis felt\u00e9telek mellett fordulnak el\u0151. A metaanyagokat el\u0151sz\u00f6r az elektrom\u00e1gneses hull\u00e1mokn\u00e1l haszn\u00e1lt\u00e1k (szuperlencs\u00e9k, l\u00e1thatatlan k\u00f6peny), de egyre nagyobb teret h\u00f3d\u00edtanak az akusztikai \u00e9s mechanikai metaanyagok is. A mechanikai hull\u00e1mok viselked\u00e9s\u00e9t egy adott anyagban t\u00f6bb param\u00e9terrel is jellemezhetj\u00fck. Amennyiben hanghull\u00e1mokr\u00f3l van sz\u00f3, jellemezhetj\u00fck az anyagot a k\u00f6zeg s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00e9vel \u00e9s rugalmass\u00e1gi modulus\u00e1val (\u00f6sszenyomhat\u00f3s\u00e1g). Ezek a k\u00f6zeget jellemz\u0151 \u00e1lland\u00f3k \u00e1ltal\u00e1ban pozit\u00edv val\u00f3s sz\u00e1mok (vesztes\u00e9g n\u00e9lk\u00fcli k\u00f6zeg). A metaanyagok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel azonban el\u0151\u00e1ll\u00edthatunk olyan k\u00f6zeget, ahol az effekt\u00edv anyagjellemz\u0151k egyike vagy ak\u00e1r mindkett\u0151 kisebb null\u00e1t\u00f3l. Amennyiben csak az egyik anyagi jellemz\u0151 kisebb null\u00e1t\u00f3l, abban az esetben egyszeresen negat\u00edv metaanyagokr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, az ilyen anyagokban nem lehets\u00e9ges a hull\u00e1mterjed\u00e9s, mivel a hull\u00e1msz\u00e1m teljesen k\u00e9pzetes, nincs val\u00f3s r\u00e9sze, \u00edgy a hull\u00e1m az anyagban nem terjed tov\u00e1bb, csak exponenci\u00e1lis cs\u00f6kken\u00e9st mutat. Enn\u00e9l sokkal \u00e9rdekesebbek azok a metaanyagok, amelyekben mindk\u00e9t param\u00e9ter egyidej\u0171leg negat\u00edv. Ebben az esetben lehets\u00e9ges a hull\u00e1mterjed\u00e9s, mivel a hull\u00e1msz\u00e1m val\u00f3s \u00e9rt\u00e9k\u0171, de kisebb null\u00e1n\u00e1l. Ennek a negat\u00edv val\u00f3s hull\u00e1msz\u00e1mnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00fajfajta, a term\u00e9szetben nem tal\u00e1lhat\u00f3 hull\u00e1mterjed\u00e9st figyelhet\u00fcnk meg. A hull\u00e1m f\u00e1zissebess\u00e9ge a k\u00f6zegben negat\u00edv el\u0151jel\u0171, azaz az energiaterjed\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1val ellent\u00e9tes, ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben megfordulnak a j\u00f3l ismert fizikai jelens\u00e9gek, pl. negat\u00edv t\u00f6r\u00e9smutat\u00f3 k\u00e9t anyag hat\u00e1r\u00e1n, ford\u00edtott Doppler-hat\u00e1s. Tal\u00e1n m\u00e9g enn\u00e9l is \u00e9rdekesebb az \u00fagynevezett near-zero effektus, mikor a metaanyag k\u00f6zegjellemz\u0151 param\u00e9tere null\u00e1hoz k\u00f6zeli, valamint a hull\u00e1msz\u00e1m is null\u00e1hoz k\u00f6zeli, \u00e9s a f\u00e1zissebess\u00e9g a v\u00e9gtelenbe tart. Ebben az esetben a hull\u00e1m a k\u00f6zeg hossz\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl f\u00e1zisk\u00e9s\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl halad \u00e1t az adott metaanyagon. Kutat\u00e1som sor\u00e1n metaanyagok tervez\u00e9s\u00e9vel, \u00faj egys\u00e9gelemek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val, valamint k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dszerek kidolgoz\u00e1s\u00e1val foglalkozom, amik megk\u00f6nny\u00edtik az akusztikai metaanyagok tervez\u00e9s\u00e9t \u00e9s\u00a0karakteriz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet ford\u00edtva az fent eml\u00edtett near-zero t\u00edpus\u00fa metaanyagokra, \u00e9s ezek gyakorlatban val\u00f3 alkalmaz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n<p><strong>Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong><br \/>\nN. Cselyuszka\u2013M. Se\u010dujski\u2013V. Crnojevi\u0107-Bengin 2012: Analysis of Acoustic Metamaterials. Acoustic Scattering Matrix and Extraction of Effective Parameters. \u2013 METAMATERIALS. St. Petersburg.<\/p>\n<p>V. Crnojevi\u0107-Bengin\u2013R. H. Geschke\u2013N. Jankovic\u2013N. Cselyuszka 2012: On the Nature of Transmission in Resonant Metamaterial Transmission Lines. \u2013 METAMATERIALS. St. Petersburg.<\/p>\n<p>N. Cselyuszka\u2013M. Se\u010dujski\u2013V. Crnojevi\u0107-Bengin 2012: Analysis and Synthesis of Acoustic Metamaterials Based on Helmholtz Resonator. \u2013 ETRAN. Zlatibor.<\/p>\n<p>V. Crnojevi\u0107-Bengin\u2013N. Jankovic\u2013N. Cselyuszka\u2013R. H. Geschke 2013: Mu-Near-Zero Propagation in Quasi-TEM Microstrip Circuits. \u2013 Journal of Electromagnetic Waves and Applications. 27. \u00e9vf. 17. sz.<\/p>\n<p>N. Cselyuszka\u2013S. Birgermajer\u2013N. Jankovic\u2013V. Crnojevic-Bengin 2013: Grounded Open-Loop Resonator as a Dual-Mode Structure and its Applications in Filter Design. \u2013 TELFOR. Belgrade.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong><br \/>\n<em>V\u00e9lem\u00e9nyem szerint egyel\u0151re nem lehet teljesen k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lasztani a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letet a vajdas\u00e1gi tudom\u00e1nyos \u00e9lett\u0151l. Sok tudomanyter\u00fcleten dolgoznak kiv\u00e1l\u00f3 magyar kutat\u00f3k m\u00e1s nemzetis\u00e9g\u0171 koll\u00e9g\u00e1ikkal egy\u00fctt, \u00e9s k\u00f6z\u00f6sen \u00e9rnek el eredm\u00e9nyeket. Vajdas\u00e1gnak mindig is voltak \u00e9s lesznek is tehets\u00e9ges magyar fiataljai, de neh\u00e9z megmondani, hogy a jelenlegi felt\u00e9telek mellett mennyire lesz lehet\u0151s\u00e9g a megszerzett tud\u00e1st itthon kamatoztatnia a j\u00f6v\u0151 \u00e9rtelmis\u00e9g\u00e9nek.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>1985-ben sz\u00fcletett Zomborban. A Zombor melletti Kupuszin\u00e1n nevelkedett, jelenleg \u00dajvid\u00e9ken \u00e9l. A villamosm\u00e9rn\u00f6ki BSc-fokozat\u00e1t, majd a mesterdiplom\u00e1jat (MSc) mikroelektronika szakir\u00e1nyon az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem M\u0171szaki Tudom\u00e1nyok Kar\u00e1n (FTN) szerezte meg. 2011 janu\u00e1rja \u00f3ta mint kutat\u00f3 asszisztens dolgozik a FTN Energetika, Elektronika \u00e9s H\u00edrad\u00e1stechinka Tansz\u00e9k\u00e9n (DEET). Ugyanitt a doktori iskola hallagat\u00f3ja 2011 \u2026<\/p>\n<p class=\"continue-reading-button\"> <a class=\"continue-reading-link\" href=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/cselyuszka-norbert\/\">Tov\u00e1bb&#8230;<i class=\"crycon-right-dir\"><\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":88,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[18,24],"tags":[],"class_list":["post-292","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-muszaki-tudomanyok","category-villamosmernoki-tudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/292","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=292"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/292\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":293,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/292\/revisions\/293"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/88"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=292"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=292"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=292"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}