{"id":282,"date":"2015-10-09T15:50:32","date_gmt":"2015-10-09T13:50:32","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=282"},"modified":"2015-10-09T15:51:31","modified_gmt":"2015-10-09T13:51:31","slug":"bus-natalia","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/bus-natalia\/","title":{"rendered":"B\u00daS NAT\u00c1LIA"},"content":{"rendered":"

\"b\u00fasnati\"<\/a>1986-ban sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg Horgoson \u00e9l, doktori tanulm\u00e1nyait P\u00e9csett v\u00e9gzi \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt. Diplom\u00e1t az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Magyar Tannyelv\u0171 Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 Kar\u00e1n szerzett 2009-ben oszt\u00e1lytan\u00edt\u00f3 szakon, illetve a Szabadkai P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g Teol\u00f3giai-Katek\u00e9tikai Int\u00e9zet\u00e9ben 2010-ben hitoktat\u00f3 szakon. Mesterk\u00e9pz\u00e9s\u00e9t a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara Modern Irodalomt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s Irodalomelm\u00e9leti Tansz\u00e9k\u00e9n v\u00e9gezte 2009\u20132012 k\u00f6z\u00f6tt magyar nyelv \u00e9s irodalom szakon, majd 2012-ben tanulm\u00e1nyait tov\u00e1bb folytatta a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara Irodalomtudom\u00e1nyi Doktori Iskol\u00e1j\u00e1ban. Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> a XX. sz\u00e1zadi magyar irodalom, az irodalom zeneis\u00e9ge \u00e9s a nyelv immanens hangz\u00f3ss\u00e1ga (t\u00e9mavezet\u0151: Dr. Orb\u00e1n Jol\u00e1n). Tov\u00e1bbi kutat\u00e1si ter\u00fcletek: a po\u00e9tika, a retorika \u00e9s a pszichoanal\u00edzis elm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9sei. A szerb nyelv mellett k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa angol, tov\u00e1bb\u00e1 alapfok\u00fa n\u00e9met \u00e9s francia nyelvtud\u00e1ssal rendelkezik. 2008\u20132011 k\u00f6z\u00f6tt a Vajdas\u00e1gi Magyar Fels\u0151oktat\u00e1si Koll\u00e9gium koll\u00e9gist\u00e1ja, k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas (Magyarorsz\u00e1g, 2010\u20132011), doktori tanulm\u00e1nyai alatt 2012 \u00f3ta miniszteri \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas, Campus Hungary \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas (2013). Az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Magyar Tannyelv\u0171 Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 Kar\u00e1nak legjobb hallgat\u00f3ja a 2006\/2007-es, a 2007\/2008-as \u00e9s a 2008\/2009-es tan\u00e9vekben.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> b\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyok, irodalomtudom\u00e1nyok
\nE-mail: natalie.bush11@gmail.com<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nA kutat\u00e1s zene \u00e9s irodalom, nyelv \u00e9s hangz\u00f3ss\u00e1g viszony\u00e1t vizsg\u00e1lja, c\u00e9lja az irodalom zeneis\u00e9ge \u00e9s a nyelv immanens hangz\u00f3ss\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat felt\u00e1r\u00e1sa. Ennek \u00e9rtelm\u00e9ben a k\u00f6lt\u00e9szet, a pr\u00f3za \u00e9s a sz\u00ednh\u00e1zi gyakorlat is vizsg\u00e1lat t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezi. A vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a huszadik sz\u00e1zadi magyar irodalom \u00e1ll, term\u00e9szetesen a nemzetk\u00f6zi t\u00f6rt\u00e9nelmi, m\u0171v\u00e9szeti kontextusba \u00e1gyazva. Ez\u00e1ltal t\u00e1rhat\u00f3 fel pontosan, hogy a kutat\u00e1s szempontjait figyelembe v\u00e9ve, melyek azok a folyamatok, amelyek a magyar m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letre is hatottak; melyek azok a v\u00e1ltoz\u00e1sok, amelyek nem a hat\u00e1s, hanem a p\u00e1rhuzamoss\u00e1g alapj\u00e1n fejl\u0151dtek; melyek a magyar irodalom \u00e9s sz\u00ednh\u00e1zi gyakorlat egy\u00e9ni saj\u00e1toss\u00e1gai.
\nAz ut\u00f3bbi \u00e9vekben egyre intenz\u00edvebb\u00e9 v\u00e1lt a zenetudom\u00e1ny \u00e9s az irodalomtudom\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1rbesz\u00e9d. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l a kort\u00e1rs muzikol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l k\u00e9t kutat\u00e1si ir\u00e1nyzat is kiemelt figyelmet \u00e9rdemel: Grab\u00f3cz M\u00e1rta \u00e9s munkat\u00e1rsai a nyelv\u00e9szet, az irodalmi szemiotika, a strukturalista narratol\u00f3gia m\u00f3dszertan\u00e1t \u00e9s fogalomk\u00e9szlet\u00e9t (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt A. J. Greimas \u00e9s Paul Ricoeur modelljeit) alkalmazz\u00e1k a zenem\u0171vek elemz\u00e9s\u00e9hez; a New Musicology-k\u00e9nt ismert amerikai zenetudom\u00e1nyi ir\u00e1nyzat k\u00e9pvisel\u0151inek (SusanMcClary, Rose Subotnik, Lawrence Kramer) c\u00e9lja a zenetudom\u00e1ny fogalmi-m\u00f3dszertani meg\u00faj\u00edt\u00e1sa, a posztstrukturalizmus, a hermeneutika, a dekonstrukci\u00f3, a pszichoanal\u00edzis \u00e9s a kult\u00faratudom\u00e1nyok fogalomt\u00e1r\u00e1nak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. A dolgozat zeneelm\u00e9leti alapvet\u00e9seiben e szerz\u0151k m\u0171veire t\u00e1maszkodik.
\nAhhoz, hogy jobban meg\u00e9rts\u00fck a zene \u00e9s irodalom sokr\u00e9t\u0171 kapcsolat\u00e1t tiszt\u00e1zni kell azokat a v\u00e1ltoz\u00e1sokat, amelyek megalapozt\u00e1k ennek a kapcsolatnak a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Ez\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9neti szempontok alapj\u00e1n r\u00e9szletes elemz\u00e9sben ker\u00fcl t\u00e1rgyal\u00e1sra a XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n bek\u00f6vetkezett zenei fordulat (a hangszeres zene egyenjog\u00fav\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa a vok\u00e1lis zen\u00e9vel), amely nem hagyta \u00e9rintetlen\u00fcl az irodalom alakul\u00e1s\u00e1t sem. Ebb\u0151l az id\u0151szakb\u00f3l kit\u00fcntetett figyelem illeti St\u00e9phane Mallarm\u00e9 (1842\u20131898) francia k\u00f6lt\u0151 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, ugyanis a mallarm\u00e9i k\u00f6lt\u00e9szetelm\u00e9let zen\u00e9hez val\u00f3 viszonya \u00e9s ennek a XX. sz\u00e1zadi zenei, filoz\u00f3fiai, irodalmi gondolkod\u00e1s egyes ir\u00e1nyzataira gyakorolt hat\u00e1sa a disszert\u00e1ci\u00f3 t\u00e9zise szempontj\u00e1b\u00f3l megker\u00fclhetetlen.
\nA klasszikus magyar irodalmi moderns\u00e9g zene\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1ban Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151 (1885\u20131936) korai k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek \u00e9s novell\u00e1inak elemz\u00e9se\u00a0mutatkozik elengedhetetlennek. Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151t els\u0151sorban nem a zenem\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se (szemben Cs\u00e1th G\u00e9z\u00e1val) vezette zenei t\u00e1rgy\u00fa elbesz\u00e9l\u00e9sek \u00e9s versek meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra, k\u00f6lt\u00e9szetelm\u00e9let\u00e9t nem m\u0171v\u00e9szetk\u00f6zi kapcsolatokra alapozta, hanem a nyelv jelent\u00e9sk\u00e9pz\u0151 \u00e9s jelent\u00e9shordoz\u00f3 anyag\u00e1nak zenei elemeire. Ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3an a disszert\u00e1ci\u00f3 c\u00e9lja a Nyugathoz k\u00f6t\u0151d\u0151 \u00edr\u00f3k, kritikusok tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1sa, ugyanis ebb\u0151l a k\u00f6rb\u0151l ker\u00fclnek ki azok, akik az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt fedezik fel Magyarorsz\u00e1gon a zen\u00e9hez val\u00f3 viszonyul\u00e1s \u00e9s a zen\u00e9r\u0151l val\u00f3 gondolkod\u00e1s \u00faj lehet\u0151s\u00e9geit.<\/p>\n

Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong>
\nB\u00fas N. 2009: Spanyol \u00f3pium az \u00e1llatkertben. In: Cs\u00e1nyi E. (szerk.): Cs\u00e1th-j\u00e1r\u00f3 \u00e1t-j\u00e1r\u00f3. Cs\u00e1th G\u00e9za, az irodalmi \u00e9s pszichol\u00f3giai diszkurzusok metsz\u00e9spontja. Kontextus k\u00f6nyvek 3. \u00dajvid\u00e9k. B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar. VMFK.<\/p>\n

B\u00fas N. 2010: Az Egysz\u00e1l\u00e9nek Rouge nyom\u00e1ban. Adal\u00e9k a n\u0151i hang diszkurz\u00edv ter\u00e9nek megnyit\u00e1s\u00e1hoz. In: Cs\u00e1nyi E. (szerk.): Medi\u00e1lis \u00e1tlelkes\u00edt\u00e9s. Zene \u2013 besz\u00e9d \u2013 irodalom. Kontextus k\u00f6nyvek 4. \u00dajvid\u00e9k. B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar. VMFK.<\/p>\n

B\u00fas N. 2011: Medi\u00e1lis \u00f6sszhangzat (St\u00e9phane Mallarm\u00e9 \u00e9s Hantai Simon szimfonikus alkot\u00e1sm\u00f3dj\u00e1r\u00f3l). In: Kucserka Zs.\u2013Orb\u00e1n J. (szerk.): A sz\u00f6veg-j\u00e1t\u00e9k mint intermedi\u00e1lis esem\u00e9ny. http:\/\/janus.ttk.pte.hu\/tamop\/tananyagok\/orban_inter-med\/index.html [oktat\u00e1si seg\u00e9danyag]<\/p>\n

B\u00fas N. 2012: Sz\u00fcletik-e m\u00e9g ember? A hum\u00e1n reprodukci\u00f3 Aldous Huxley Sz\u00e9p \u00faj vil\u00e1g \u00e9s Margaret Atwood A szolg\u00e1l\u00f3l\u00e1ny mes\u00e9je c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyeiben. In: Er\u0151ss Zs. (szerk.): 10. Orsz\u00e1gos Interdiszciplin\u00e1ris Grasty\u00e1n konferencia el\u0151ad\u00e1sai. P\u00e9cs. Vir\u00e1gmandula Kft.<\/p>\n

B\u00fas N. 2013: Zeneis\u00e9g \u00e9s hangz\u00e1s a k\u00f6lt\u00e9szetben. [megjelen\u00e9s alatt]<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nA jelenlegi tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s t\u00f6bb szempontb\u00f3l is neh\u00e9z, ugyanakkor, mondhatni \u00fcdv\u00f6s helyzetben van: egyr\u00e9szt megold\u00e1st kell tal\u00e1lnia arra a hagyom\u00e1nyveszt\u00e9sre, folytonoss\u00e1ghi\u00e1nyra, amelyet a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9let szerepl\u0151inek \u201990-es \u00e9vekbeli elv\u00e1ndorl\u00e1sa, illetve az itthonmaradottak lehet\u0151s\u00e9geinek megfogyatkoz\u00e1sa okozott; m\u00e1sr\u00e9szt sz\u00e1mot kell vetnie saj\u00e1t j\u00f6v\u0151k\u00e9p\u00e9vel, a Menni vagy maradni? k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel, hogy hol, mit, hogyan k\u00edv\u00e1n megval\u00f3s\u00edtani. Mindez komoly feladat, nagy felel\u0151ss\u00e9g, egyben \u00f3ri\u00e1si lehet\u0151s\u00e9g is az \u00fajrakezd\u00e9shez, a vajdas\u00e1gi tudom\u00e1nyos \u00e9let huszonegyedik sz\u00e1zadi szellemben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. A siker azonban nemcsak az elk\u00f6telezett fiatalokon m\u00falik, sz\u00fcks\u00e9g van az id\u0151sebb nemzed\u00e9k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra, azokra, akik helyet teremtenek \u00e9s helyet adnak sz\u00e1mukra.\u201d<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1986-ban sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg Horgoson \u00e9l, doktori tanulm\u00e1nyait P\u00e9csett v\u00e9gzi \u00f6szt\u00f6nd\u00edjask\u00e9nt. Diplom\u00e1t az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Magyar Tannyelv\u0171 Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 Kar\u00e1n szerzett 2009-ben oszt\u00e1lytan\u00edt\u00f3 szakon, illetve a Szabadkai P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g Teol\u00f3giai-Katek\u00e9tikai Int\u00e9zet\u00e9ben 2010-ben hitoktat\u00f3 szakon. Mesterk\u00e9pz\u00e9s\u00e9t a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara Modern Irodalomt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s Irodalomelm\u00e9leti Tansz\u00e9k\u00e9n v\u00e9gezte 2009\u20132012 k\u00f6z\u00f6tt magyar nyelv \u00e9s irodalom \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":86,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[9,10],"tags":[],"class_list":["post-282","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-bolcseszettudomanyok","category-irodalomtudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/282","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=282"}],"version-history":[{"count":2,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/282\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":284,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/282\/revisions\/284"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/86"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=282"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=282"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=282"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}