{"id":236,"date":"2015-10-04T23:49:13","date_gmt":"2015-10-04T21:49:13","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=236"},"modified":"2015-10-04T23:49:13","modified_gmt":"2015-10-04T21:49:13","slug":"beke-otto","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/beke-otto\/","title":{"rendered":"BEKE OTT\u00d3"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify;\"><a href=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/beke.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignleft  wp-image-75\" src=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/beke-285x300.png\" alt=\"beke\" width=\"168\" height=\"177\" srcset=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/beke-285x300.png 285w, http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/beke-142x150.png 142w, http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-content\/uploads\/2015\/09\/beke.png 391w\" sizes=\"auto, (max-width: 168px) 100vw, 168px\" \/><\/a>1981-ben sz\u00fcletett. A zombori Dr. Ripp R\u00f3zsa Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban \u00e9retts\u00e9gizett. 2008-ban az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar\u00e1nak Magyar Nyelv \u00e9s Irodalom Tansz\u00e9k\u00e9n szerzett oklevelet. Diplomadolgozat\u00e1nak c\u00edme Az \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9s \u00fatjai Sziveri J\u00e1nos l\u00edr\u00e1j\u00e1ban (t\u00e9mavezet\u0151: Dr. H\u00f3zsa \u00c9va). Tanulm\u00e1nyait a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara Irodalomtudom\u00e1nyi Doktori Iskol\u00e1j\u00e1ban folytatta, ahol 2012-ben szerzett abszolut\u00f3riumot. <strong>Kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ja<\/strong> a m\u00e1sodlagos sz\u00f3belis\u00e9g koncepci\u00f3ja \u00e9s\u00a0annak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1si form\u00e1i az irodalmi sz\u00f6vegekben. Disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak (munka)c\u00edme: M\u00e1sodlagos sz\u00f3belis\u00e9g \u00e9s irodalom (t\u00e9mavezet\u0151je: Dr. Orb\u00e1n Jol\u00e1n).<br \/>\n2006-ban a Magyar Sz\u00f3 napilap lektorak\u00e9nt kezdett dolgozni, 2007-ben a szabadkai Milo\u0161 Crnjanski \u00c1ltal\u00e1nos Iskol\u00e1ban magyartan\u00e1rk\u00e9nt helyezkedett el, 2008-t\u00f3l az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem szabadkai sz\u00e9khely\u0171 Magyar Tannyelv\u0171 Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 Kar\u00e1nak tan\u00e1rseg\u00e9dje. A szerb nyelvet k\u00f6rnyezetnyelvk\u00e9nt fels\u0151fokon ismeri, nyelvtud\u00e1sa angolb\u00f3l k\u00f6z\u00e9p-, n\u00e9metb\u0151l pedig alapfok\u00fa. Tagja a Vajdas\u00e1gi Magyar Fels\u0151oktat\u00e1si Koll\u00e9giumnak, ahol tutork\u00e9nt is tev\u00e9kenykedik, a Kontextus Kutat\u00f3m\u0171helyk\u00e9nt ismert, Vajdas\u00e1gi magyar irodalom \u2013 kontextusok \u2013 identit\u00e1sk\u00f3dok c\u00edm\u0171 tartom\u00e1nyi, valamint A magyar nyelv a t\u00f6bbnyelv\u0171 Vajdas\u00e1gban, a korszer\u0171 eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3modellben c\u00edm\u0171 k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi projektumoknak. A 2004 \u00f3ta megjelen\u0151 DNS kultur\u00e1lis foly\u00f3irat egyik alap\u00edt\u00f3 szerkeszt\u0151je. Eddigi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t 2007-ben Kil\u00e1t\u00f3-d\u00edjjal, 2011-ben Krist\u00e1lyg\u00f6mb D\u00edjjal, 2013-ben Sink\u00f3 Ervin Irodalmi D\u00edjjal jutalmazt\u00e1k. Bezd\u00e1nban \u00e9l.<\/p>\n<p><strong>Tudom\u00e1nyter\u00fclet<\/strong>: b\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyok, irodalomtudom\u00e1nyok, irodalomelm\u00e9let<br \/>\nE-mail: bekeo@freemail.hu<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong><br \/>\nA m\u00e1sodlagos sz\u00f3belis\u00e9get \u00e9letre h\u00edv\u00f3 \u00e9s egy\u00fattal az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g visszaszorul\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyez\u0151 (kommunik\u00e1ci\u00f3)technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s olyan innov\u00e1ci\u00f3it szok\u00e1s sz\u00e1mon tartani, mint p\u00e9ld\u00e1ul a telefon, a r\u00e1di\u00f3, a telev\u00edzi\u00f3, a hang- \u00e9s videoszalagok. Ezek, tov\u00e1bb\u00e1 a multimedi\u00e1lis kommunik\u00e1ci\u00f3t (is) lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 egy\u00e9b berendez\u00e9sek, eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s elj\u00e1r\u00e1sok ugyanis mag\u00e1nak a hangz\u00f3 anyagnak, vagyis nem (csup\u00e1n) az \u00edr\u00e1sos-vizu\u00e1lis form\u00e1ban t\u00f6bb-kevesebb sikerrel megragadott, hangs\u00faly(oz)\u00e1s\u00e1t\u00f3l, hanglejt\u00e9s\u00e9t\u0151l, dallam\u00e1t\u00f3l, ritmus\u00e1t\u00f3l \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s szitu\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u00f3l egyar\u00e1nt f\u00fcggetlen\u00edtett \u00e9s szemantikailag \u00e1ltal\u00e1ban terhelt nyelvi anyagnak, hanem az \u00e9l\u0151-eleven hangnak a r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9re, t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra \u00e9s tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1ra is alkalmasak. F\u00fcggetlen\u00fcl szemantikai tartalmukt\u00f3l, tel\u00edtetts\u00e9g\u00fckt\u0151l vagy pedig esetenk\u00e9nt mindezek (k\u00f6zel sem pejorat\u00edv, hanem esetleg nagyon is pozit\u00edv \u00e9rtelemben vett) hi\u00e1ny\u00e1t\u00f3l. S\u0151t, mag\u00e1t\u00f3l (a nyelvhez kapcsol\u00f3d\u00f3\/kapcsolhat\u00f3) jelent\u00e9st\u0151l mint olyant\u00f3l is. Ann\u00e1l is ink\u00e1bb, hiszen \u2013 mik\u00e9nt Slavoj \u017di\u017eek fogalmaz \u2013 \u201eA hang az, amely, a jel\u00f6l\u0151n\u00e9l, ellen\u00e1ll a jelent\u00e9snek, a jelent\u00e9s \u00e1ltal nem helyre\u00e1ll\u00edthat\u00f3\u00a0\u00e1tl\u00e1tszatlan mozdulatlans\u00e1got k\u00e9pviselve.\u201d Az a hang, az a hangs\u00falyos m\u00f3don nem minden esetben nyelvi hang ker\u00fcl ekkor el\u0151t\u00e9rbe, amely nem a jelent\u00e9s per definitionem hordoz\u00f3ja, legfeljebb annak a (biol\u00f3giai-fiziol\u00f3giai) lehet\u0151s\u00e9gfelt\u00e9tele, \u00e9s amely ennek ellen\u00e9re vagy pedig \u00e9ppen ennek megfelel\u0151en szint\u00e9n az individuum legbels\u0151bb l\u00e9nyeg\u00e9hez tartoz\u00f3nak t\u0171nik. Az adott \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e9rdemes id\u00e9zni Ong koncepci\u00f3j\u00e1t, mely szerint \u201eaz \u00faj sz\u00f3belis\u00e9g f\u00f6lt\u0171n\u0151 hasonl\u00f3s\u00e1gokat mutat a r\u00e9givel: r\u00e9szv\u00e9teli misztik\u00e1j\u00e1ban, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9rz\u00e9s fokoz\u00e1s\u00e1ban, a jelen pillanatra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00f6sszpontos\u00edt\u00e1s\u00e1ban, m\u00e9g az \u00e1lland\u00f3 fordulatok haszn\u00e1lat\u00e1ban is\u2026 de l\u00e9nyeg\u00e9t tekintve ez akartabb \u00e9s tudatosabb sz\u00f3belis\u00e9g, mely \u00e1lland\u00f3 jelleggel az \u00edr\u00e1s \u00e9s nyomtat\u00e1s haszn\u00e1lat\u00e1ra alapoz\u00f3dik.\u201d<br \/>\nT\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Maurizio Ferraris ellenben a mobiltelefon ontol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t kidolgoz\u00f3, Hol vagy? c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben a graf\u00e9m\u00e1kat k\u00e9t dimenzi\u00f3ban r\u00f6gz\u00edt\u0151, a line\u00e1ris \u00edr\u00e1sbelis\u00e9get felv\u00e1lt\u00f3\/infl\u00e1l\u00f3 s a hang forradalm\u00e1val j\u00e1r\u00f3 m\u00e1sodlagos sz\u00f3belis\u00e9g kommunik\u00e1ci\u00f3technol\u00f3gia-t\u00f6rt\u00e9neti korszak\u00e1nak a l\u00e9t\u00e9t k\u00e9rd\u0151jelezi meg. \u00c9rvel\u00e9se szerint a modern telekommunik\u00e1ci\u00f3 robban\u00e1sszer\u0171en terjed\u0151, egyre sz\u00e9lesebb t\u00f6megek sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 \u00e9s \u00e1ltaluk imm\u00e1r rutinszer\u0171en alkalmazott eszk\u00f6zei \u00e9s m\u00f3dozatai nemhogy az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9ggel val\u00f3 szak\u00edt\u00e1st, avagy a literalit\u00e1st megalapoz\u00f3 inskripci\u00f3s technik\u00e1kt\u00f3l val\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1st, hanem \u00e9ppen ellenkez\u0151leg: a textualit\u00e1s tov\u00e1bbi elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezik.<br \/>\nA disszert\u00e1ci\u00f3 a m\u00e1sodlagos sz\u00f3belis\u00e9gnek \u00e9s az annak koncepci\u00f3j\u00e1ra vonatkoz\u00f3 kritikai megl\u00e1t\u00e1sok (sz\u00e9p)irodalmi sz\u00f6vegekben val\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1si form\u00e1it vizsg\u00e1lja. Ek\u00f6zben szem el\u0151tt tartja annak t\u00e9ny\u00e9t, hogy egyre frekvent\u00e1ltabbak azok a nyelvhaszn\u00e1lati m\u00f3dok, diskurzusform\u00e1k, amelyek eset\u00e9ben a digit\u00e1lis \u00edr\u00e1s nem az artikul\u00e1lt \u00e9s ennek megfelel\u0151en: audit\u00edv nyelvi megnyilatkoz\u00e1sok \u00edr\u00e1sos form\u00e1ban, grafematikus strukt\u00far\u00e1k form\u00e1j\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megragad\u00e1s\u00e1t, (\u00e1tmeneti) r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lja, hanem amelyek eset\u00e9ben a digit\u00e1lis \u00edr\u00e1s a hangz\u00f3 anyagt\u00f3l \u00e9s annak kommunik\u00e1ci\u00f3s szitu\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u00f3l r\u00e9szbeni f\u00fcggetlens\u00e9gre tesz szert. A fentiek t\u00fckr\u00e9ben olyan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szerz\u0151k sz\u00f6vegei k\u00e9pezik a vizsg\u00e1latok t\u00e1rgy\u00e1t \u00e9s ker\u00fclnek k\u00f6z\u00f6s diskurzust\u00e9rbe, mint p\u00e9ld\u00e1ul Philip K. Dick, Aldous Huxley, Douglas Coupland, Farkas P\u00e9ter, Mirnics Gyula.<\/p>\n<p><strong>Jelent\u0151sebb publik\u00e1ci\u00f3k:<\/strong><br \/>\nBeke O. 2012: A digit\u00e1lis \u00edr\u00e1s perspekt\u00edv\u00e1ja \u00e9s a net-gener\u00e1ci\u00f3. In: Garami A.\u2013Mekis D. J.\u2013N\u00e9meth \u00c1. (szerk.): Nemzed\u00e9ki narrat\u00edv\u00e1k a kult\u00faratudom\u00e1nyokban. Budapest. 249\u2013260. o.<\/p>\n<p>Beke O. 2012: A k\u00f6zvet\u00edtett hangz\u00f3 anyag \u00e9s Mirnics Gyula Jan Berger hazat\u00e9r c\u00edm\u0171 elbesz\u00e9l\u00e9sk\u00f6tete. In: Cs\u00e1nyi E. (szerk.): Habitus. KonTEXTUS k\u00f6nyvek 6. Irodalom- \u00e9s nyelvtudom\u00e1nyi, pszicholingvisztikai, m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti \u00e9s interdiszciplin\u00e1ris kutat\u00e1sok. \u00dajvid\u00e9k. \u00dajvid\u00e9ki Egyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar. VMFK. 167\u2013183. o.<\/p>\n<p>Beke O. 2013: Vajdas\u00e1gi magyar film(t\u00f6rt\u00e9net) \u00e9s nyelvhaszn\u00e1lat. In: Bene A. (szerk.): A magyar nyelv a t\u00f6bbnyelv\u0171 Vajdas\u00e1gban. III. k\u00f6tet. A sokoldal\u00fa nyelv. Szabadka. \u00dajvid\u00e9ki Egyetem MTTK. 97\u2013107. o.<\/p>\n<p>Beke O. 2013: L\u00e1that\u00f3(v\u00e1 v\u00e1l\u00f3) nyelv. In: Ber\u00e9nyi J. (szerk.): Tudom\u00e1nyos diszkurzusok. Konferenciak\u00f6tet. Vajdas\u00e1gi Magyar Tud\u00f3stal\u00e1lkoz\u00f3. \u00dajvid\u00e9k. VMAT. 87\u201393. o.<\/p>\n<p>Beke O. 2013: Hol vagy, (video)telefon, tapi \u00e9s k\u00e9pis\u00e9g? \u2013 Tanulm\u00e1nyok. 1. sz. 121\u2013132. o.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify;\"><strong>Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong><br \/>\n<em>A vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyoss\u00e1g prosper\u00e1l\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l elengedhetetlen c\u00e9lkit\u0171z\u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyi \u00e9s hum\u00e1n b\u00e1zis, valamint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi koherencia (meg)er\u0151s\u00edt\u00e9se, az \u00f6n\u00e1ll\u00f3, tradicion\u00e1lisan adott \u00e9rt\u00e9keken t\u00fal a nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos diskurzus(ok) trendjeivel val\u00f3 lehets\u00e9ges kapcsol\u00f3d\u00e1si pontok, gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151 interferenci\u00e1k felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se \u00e9s azok hasznos\u00edt\u00e1sa. Az aktu\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9sek \u00e9s kutat\u00e1si ter\u00fcletek, az innovat\u00edv megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sm\u00f3dok a tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1st jelent\u0151 szem\u00e9lyek eset\u00e9ben pedig kit\u00fcntetett fontoss\u00e1g\u00faak.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>1981-ben sz\u00fcletett. A zombori Dr. Ripp R\u00f3zsa Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi K\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ban \u00e9retts\u00e9gizett. 2008-ban az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kar\u00e1nak Magyar Nyelv \u00e9s Irodalom Tansz\u00e9k\u00e9n szerzett oklevelet. Diplomadolgozat\u00e1nak c\u00edme Az \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9s \u00fatjai Sziveri J\u00e1nos l\u00edr\u00e1j\u00e1ban (t\u00e9mavezet\u0151: Dr. H\u00f3zsa \u00c9va). Tanulm\u00e1nyait a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara Irodalomtudom\u00e1nyi Doktori Iskol\u00e1j\u00e1ban folytatta, ahol 2012-ben szerzett abszolut\u00f3riumot. Kutat\u00e1si \u2026<\/p>\n<p class=\"continue-reading-button\"> <a class=\"continue-reading-link\" href=\"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/beke-otto\/\">Tov\u00e1bb&#8230;<i class=\"crycon-right-dir\"><\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":75,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[9,10],"tags":[],"class_list":["post-236","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-bolcseszettudomanyok","category-irodalomtudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/236","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=236"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/236\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":243,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/236\/revisions\/243"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/75"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=236"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=236"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=236"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}