{"id":222,"date":"2015-10-03T23:09:58","date_gmt":"2015-10-03T21:09:58","guid":{"rendered":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/?p=222"},"modified":"2015-10-04T23:45:55","modified_gmt":"2015-10-04T21:45:55","slug":"atyimcsev-livia","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/2015\/10\/atyimcsev-livia\/","title":{"rendered":"ATYIMCSEV L\u00cdVIA"},"content":{"rendered":"

\"atyimcsev\"<\/a>1987-ben sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg Szabadk\u00e1n \u00e9l, \u00e9s nemzetk\u00f6zi projektasszisztensk\u00e9nt dolgozik a Tisza Menti Inform\u00e1ci\u00f3s Fejleszt\u00e9si K\u00f6zpontban (ICR) Magyarkanizs\u00e1n. Okleveles tan\u00edt\u00f3 (2010), tan\u00edt\u00f3 \u2013 mester (2011), region\u00e1lis kommunik\u00e1tor (2011). Diplom\u00e1it az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Magyar Tannyelv\u0171 Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 Kar\u00e1n (Szabadka), valamint a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem Juh\u00e1sz Gyula Pedag\u00f3gusk\u00e9pz\u0151 Kara szabadkai kihelyezett tagozat\u00e1n szerezte. 2012 \u00f3ta a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem B\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara \u201eOktat\u00e1s \u00e9s T\u00e1rsadalom\u201d Nevel\u00e9studom\u00e1nyi Doktori Iskol\u00e1j\u00e1nak hallgat\u00f3ja. Kutat\u00e1si\u00a0t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong> kisebbs\u00e9gi oktat\u00e1s K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban a Bologna-folyamat t\u00fckr\u00e9ben (t\u00e9mavezet\u0151: Dr. Kozma Tam\u00e1s). Tov\u00e1bbi kutat\u00e1si ter\u00fcletek: a szerbiai fels\u0151oktat\u00e1s, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a magyar\/r\u00e9szben magyar nyelv\u0171 fels\u0151oktat\u00e1sra. A szerb nyelv mint k\u00f6rnyezetnyelv mellett k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa angol nyelvtud\u00e1ssal rendelkezik. Tanulm\u00e1nyai alatt (2012\u20132015) miniszteri \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas.<\/p>\n

Tudom\u00e1nyter\u00fclet:<\/strong> b\u00f6lcs\u00e9szettudom\u00e1nyok, nevel\u00e9studom\u00e1nyok, oktat\u00e1sszociol\u00f3gia
\nE-mail: atyimcsevlivia@gmail.com<\/p>\n

A doktori \u00e9rtekez\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja:<\/strong>
\nDolgozatom t\u00e9m\u00e1ja a kisebbs\u00e9gi fels\u0151oktat\u00e1s, melyben a bolognai folyamat hat\u00e1sait vizsg\u00e1lom a szerbiai \u00e9s magyarorsz\u00e1gi fels\u0151oktat\u00e1si rendszerben. Kutat\u00e1som c\u00e9lja, hogy megismerjem, illetve \u00f6sszehasonl\u00edtsam a magyarorsz\u00e1gi \u00e9s a szerbiai fels\u0151oktat\u00e1si rendszert, els\u0151sorban a vajdas\u00e1gi magyar\/r\u00e9szben magyar fels\u0151oktat\u00e1si rendszert, valamint e k\u00e9t orsz\u00e1gban az alulr\u00f3l kezdem\u00e9nyezett fels\u0151oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek helyzet\u00e9t, illetve a bolognai rendszer bevezet\u00e9se \u00f3ta v\u00e9gbement v\u00e1ltoz\u00e1sokat ezekben az int\u00e9zm\u00e9nyekben.
\nEl\u0151sz\u00f6r is szeretn\u00e9m megvizsg\u00e1lni \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban a k\u00e9t orsz\u00e1g fels\u0151oktat\u00e1si rendszer\u00e9t, Szerbi\u00e1ban els\u0151sorban a vajdas\u00e1gi magyar\/r\u00e9szben magyar fels\u0151oktat\u00e1st. Itt foglalkozom a kisebbs\u00e9g fogalm\u00e1val, amely dolgozatomban k\u00e9tf\u00e9le interpret\u00e1ci\u00f3ban is megjelenik. Egyr\u00e9szt, mivel a szerbiai fels\u0151oktat\u00e1si rendszer kutat\u00e1sakor a vajdas\u00e1gi magyar\/r\u00e9szben magyar fels\u0151oktat\u00e1sra helyezem a hangs\u00falyt, m\u00e1sr\u00e9szt, viszont az alulr\u00f3l kezdem\u00e9nyezett int\u00e9zm\u00e9nyek t\u00fckr\u00e9ben is \u00e9rv\u00e9nyes a kisebbs\u00e9g kifejez\u00e9s, mivel ezen int\u00e9zm\u00e9nyt\u00edpusok sz\u00e1ma orsz\u00e1gonk\u00e9nt igen kicsi. M\u00e1sodik l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt szeretn\u00e9k a fent eml\u00edtett int\u00e9zm\u00e9nyekr\u0151l esettanulm\u00e1nyokat k\u00e9sz\u00edteni.
\nA t\u00e9ma fontoss\u00e1g\u00e1t abban l\u00e1tom, hogy Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Szerbia fels\u0151oktat\u00e1si rendszere is sokat v\u00e1ltozott a bolognai folyamat hat\u00e1s\u00e1ra az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben. B\u00e1r sz\u00e1mos tanulm\u00e1ny foglalkozik a magyarorsz\u00e1gi \u00e9s a szerbiai fels\u0151oktat\u00e1si rendszerrel k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n, valamint azokat szembe\u00e1ll\u00edtva, m\u00e9gis \u00fagy v\u00e9lem, a t\u00e9ma igenis kutathat\u00f3, hiszen a fels\u0151oktat\u00e1si rendszer folyamatosan v\u00e1ltozik. A v\u00e1ltoz\u00e1sok pedig \u00fajabbn\u00e1l \u00fajabb probl\u00e9m\u00e1kat hordoznak magukban, melyekre mindig sz\u00fcletik valamilyen megold\u00e1s, strat\u00e9gia. \u00cdgy azt hiszem, mindig \u00e9rdekes lehet az \u00fajabb probl\u00e9m\u00e1kat \u00e9s az ezekre k\u00edn\u00e1lkoz\u00f3 megold\u00e1sokat megvizsg\u00e1lni, \u00f6sszehasonl\u00edtani, hogy ebb\u0151l azt\u00e1n meg\u00e1llap\u00edthassuk, mely megold\u00e1sok bizonyultak sikeresebbnek, hiszen az egyes fels\u0151oktat\u00e1si rendszereknek, ak\u00e1rmekkora k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g is van k\u00f6zt\u00fck, l\u00e9nyeg\u00e9ben azonos, vagy nagyon hasonl\u00f3 probl\u00e9m\u00e1kkal kell szemben\u00e9zni\u00fck.
\nM\u00e1sodsorban abban l\u00e1tom m\u00e9g t\u00e9m\u00e1m relevanci\u00e1j\u00e1t, hogy a magyarorsz\u00e1gi \u00e9s a szerbiai (vajdas\u00e1gi) alulr\u00f3l kezdem\u00e9nyezett fels\u0151oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyek hasonl\u00f3s\u00e1gait, k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geit, probl\u00e9m\u00e1it \u00e9s probl\u00e9mamegold\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1it t\u00e1rom fel. Kiemelten fontosnak tartom, hogy megtudjuk, hogyan reag\u00e1ltak ezek a hasonl\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyek a Bolognai folyamatra, milyen neh\u00e9zs\u00e9geket okozott m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck sor\u00e1n, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n egy ilyen alap\u00edt\u00e1s\u00fa int\u00e9zm\u00e9nynek milyen neh\u00e9zs\u00e9gei vannak Magyarorsz\u00e1gon (EU-tag\u00e1llam) \u00e9s Szerbi\u00e1ban (tagjel\u00f6lt) az EU-integr\u00e1ci\u00f3t tekintve. L\u00e9nyegesnek tartom, hogy az int\u00e9zm\u00e9nyek megismerj\u00e9k egym\u00e1s helyzet\u00e9t, mivel ez tanuls\u00e1gos lehet sz\u00e1mukra.<\/p>\n

Gondolataim a vajdas\u00e1gi magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letr\u0151l \u00e9s tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1sr\u00f3l:<\/strong>
\nVajdas\u00e1gban nagyon sok tehets\u00e9ges fiatal, doktorjel\u00f6lt \u00e9l, akik sajnos k\u00fclf\u00f6ld fel\u00e9 orient\u00e1l\u00f3dnak t\u00f6bbf\u00e9le okb\u00f3l kifoly\u00f3lag. Arra kellene t\u00f6rekedni, hogy az \u00e9rtelmis\u00e9g, a tudom\u00e1nyos ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s megtal\u00e1lja a hely\u00e9t haz\u00e1nkban. Ehhez azonban t\u00f6bb v\u00e1ltoz\u00e1sra is sz\u00fcks\u00e9g lenne, p\u00e9ld\u00e1ul megfelel\u0151 munkahelyek megteremt\u00e9s\u00e9re, a tudom\u00e1nyos \u00e9let fellend\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s a fiatal tehets\u00e9gek \u00f6sszefog\u00e1s\u00e1ra.<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

1987-ben sz\u00fcletett Zent\u00e1n. Jelenleg Szabadk\u00e1n \u00e9l, \u00e9s nemzetk\u00f6zi projektasszisztensk\u00e9nt dolgozik a Tisza Menti Inform\u00e1ci\u00f3s Fejleszt\u00e9si K\u00f6zpontban (ICR) Magyarkanizs\u00e1n. Okleveles tan\u00edt\u00f3 (2010), tan\u00edt\u00f3 \u2013 mester (2011), region\u00e1lis kommunik\u00e1tor (2011). Diplom\u00e1it az \u00dajvid\u00e9ki Egyetem Magyar Tannyelv\u0171 Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 Kar\u00e1n (Szabadka), valamint a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem Juh\u00e1sz Gyula Pedag\u00f3gusk\u00e9pz\u0151 Kara szabadkai kihelyezett tagozat\u00e1n szerezte. 2012 \u2026<\/p>\n

Tov\u00e1bb…<\/i><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":71,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":"","_links_to":"","_links_to_target":""},"categories":[9,12],"tags":[],"class_list":["post-222","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-bolcseszettudomanyok","category-nevelestudomanyok"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/222","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=222"}],"version-history":[{"count":2,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/222\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":239,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/222\/revisions\/239"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media\/71"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=222"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=222"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/vmdok.org.rs\/vajgen\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=222"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}