1984-ben született Újvidéken, nős és három gyermek édesapja. Újvidéken él, és 2008 óta az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara Mechatronika, Robotika és Automatizáció Tanszékén tanársegédként dolgozik, ahol részt vesz a Programozás alapjai, az Elektropneumatika, a PLC-k alkalmazása és programozása, az Automatizáció alapjai és a Hajtásszabályozás tárgyak oktatásában szerb nyelven. Mesterdiplomát az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara Mechatronika Tanszéken szerzett. PhD-tanulmányait ugyanezen intézmény doktori iskolájában folytatta mechatronika témakörben, 2013 óta doktorjelölt. Kutatási témája: mechatronikai rendszerek hatékonyságának növelése, korszerűsített vezérlésű elektromos lineáris hajtások alkalmazásával. További kutatási területek: Ipari hajtásszabályozás, termelésautomatizálás, automatizált termék-nyomonkövető rendszerek fejlesztése, mechatronikai rendszerek fejlesztése, mechatronikai oktatás. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. 2008 óta 43 tudományos publikációja jelent meg, valamint két nemzetközi és három hazai tudományos projektumon vett/vesz részt. 2010 óta az IEEE tagja. 2011 óta az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíjasa.
Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományok, mechatronika
E-mail: laslotarjan@gmail.com
A doktori értekezés témája:
Az ipari folyamatok automatizálásának fejlődése különböző mechatronikai rendszerek alkalmazásához vezetett, mint például a szállítószalagok, 3 és több szabadságfokú robotkarok stb. E rendszerek működtetéséhez forgató és lineáris hajtások szükségesek, melyek működési paraméterei nagymértékben az alkalmazott vezérlőegység karakterisztikáitól függnek. Kutatási témám elsősorban egy villamos lineáris hajtásvezérlő-egység fejlesztésére irányul. Kereskedelmi forgalomban már számos vezérlőegység megoldása létezik, de ezek nagy része nagyobb teljesítményű mikroprocesszorok alkalmazásán alapul. A szakirodalomban számos utalás található az egyszerűbb és energiatakarékosabb FPGA-n (Field-Programmable Gate Array) alapuló vezérlőrendszerek
alkalmazhatóságáról. Munkám során az eddig ismert és használt vezérlő algoritmusok alkalmazhatóságát vizsgálom egy FPGA-n alapuló vezérlőegységbe való beágyazásához. Kutatásom fő témája egy, az alkalmazható algoritmusok fúziójából kapott algoritmus által vezérelt, FPGA-n alapuló vezérlőegység kialakítása, amely jobb működési paramétereket nyújtana az eddigi vezérlőegységeknél.
Kutatómunkám több fázisban történik. Az első fázisban szimulációs modelleken történik a munka, majd később az új vezérlőegységet egy valós villanymotoron tesztelem. Először is az eddig alkalmazott algoritmusok feltárása, és azok előnyeinek, hátrányainak analizálására kerül sor, valamint az algoritmusok FPGA-n való futtathatóságának analizálására. Ezután a munkát a legjobbnak bizonyult algoritmus fejlesztésével folytatnám az újabb megfigyelt paraméterek bekapcsolásával. A kutatási folyamat végén egy új, gyorsabb, valamint energiatakarékosabb algoritmust szeretnék kifejleszteni, amely magában foglalná az FPGA előnyeit, vagyis a párhuzamosan történő adatfeldolgozás előnyeit. A kutatás eredményeként egy olcsóbb és gazdaságosabb lineáris villamos hajtásvezérlő-rendszert kapunk, amely versenyképesebbé tenné a villanymotorokat az eddig használt szervo-pneumatikus rendszerekkel szemben. Így kifejezésre juthatnának a lineáris villanymotorok előnyei, mint a gyorsaság és a precizitás, amelyek közvetlen hatással vannak a termelékenységre és a termékek minőségére.
Jelentősebb publikációk:
Stankovski S.–Tarjan L.–Škrinjar D.–Ostojić G.–Šenk I. 2010: Using a Didactic Manipulator in Mechatronics and Industrial Engineering Courses. – IEEE Transactions on Education. 53. évf. 4. sz. 572–579. o.
Stankovski S.–Ostojić G.–Tarjan L.–Škrinjar D.–Lazarević M. 2011: IML Robot Grasping Process Improvement. – Iranian Journal of Science & Technology, Transactions B. 35. évf. M1 sz. 197–207. o.
Krstanović S.–Stojić G.–Šešlija D.–Tanackov I.–Tarjan L.–Tepić J. 2011: A Model of Remote Control of Railway Traffic Based on PLC Technique. – 46thInternational Scientific Conference on Information, Communication and Energy Systems and Tehnologies ICEST. 766–769. o.
Ignjatović I.–Šešlija D.–Tarjan L.–Dudić S. 2012: Wireless Sensor System for Monitoring of Compressed Air Filters. – Journal of Scientific and Industrial Research JSIR. 71. évf. 5. sz. 334–340. o.
Šenk I.–Ostojić G.–Jovanović V.–Tarjan L.–Stankovski S. 2013: Experiences in Developing Labs for a Supervisory Control and Data Acquisition Course for Undergraduate Mechatronics Education. – Computer Applications in Engineering Education. [megjelenés alatt]
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Régiónk igen gazdag a tudomány és a szakma terén már érvényesült kutatók tekintetében, de sok esetben érezhető a bezárkózottság. Másrészt, fiataljaink igen motiváltak, és kihasználják a bolognai egyezmény nyújtotta előnyöket, gondolván itt a diákcsereprogramokra, amely nagymértékben befolyásolják a tapasztalatgyűjtést, emberi kapcsolatok kialakítását. Sajnos tanulmányaik után sokan elvesznek az alapvető egzisztencia biztosításában, a kevés és rossz munkafeltételek miatt, valamint az alacsony munkabér okozta több párhuzamos munka vállalásában. Sajnos sokan a megoldást külföldön keresik, és meg is találják. Az Európai Unióhoz közeledvén a közös európai projektumok megoldást nyújthatnak az anyagi nincstelenség és adminisztrációs korlátok áthidalására, és lehetőséget adhatnak a tudás hazai kibontakoztatására.
