1982-ben született Zentán, Adorjánon nőtt fel. Jelenleg Magyarkanizsán él és dolgozik a Magyarkanizsai Egészségház számviteli osztályának vezetőjeként (2006-tól). Tartományi parlamenti képviselő (Vajdasági Magyar Szövetség) a Vajdaság AT Képviselőházában (2012-től). A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének alelnöke (2011-től). Okleveles közgazdász. Diplomát az Újvidéki Egyetem szabadkai Közgazdasági Karán szerez 2006-ban. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán folytatja 2006-tól, a Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskolában; doktori fokozatot 2013-ban szerez. Kutatási területek: felsőoktatás, kisebbségi társadalmi kérdések, határrégiók, migráció, regionális gazdaság és regionális politika. A szerb nyelv (mint környezetnyelv) mellett felsőfokú német és angol nyelvtudással rendelkezik. 2005-ben a TEMPUS Közalapítvány (Ekonomski fakultet Univerziteta Crne Gore, Podgorica–Montenegró), majd a Dr. Zoran Đinđić Alapítvány és a Német Gazdaság Keleti Bizottságának ösztöndíjasa (Düsseldorf–Németország). Kutatásait a szabadkai Regionális Tudományi Társaság ösztöndíjasaként folytatja (2006–2009, Szabadka–Szerbia) és a szabadkai székhelyű Magyarságkutató Tudományos Társaság projektmunkáiban vesz részt, 2006-tól folyamatosan. A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma és a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma elitkollégiumának (kutatói szakkollégium) ösztöndíjasa (2008–2009, Budapest–Magyarország), továbbá Domus Hungarica ösztöndíjas (2009, 2010, 2011 Budapest–Magyarország). 2009-ben és 2010-ben a Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíjprogram résztvevője (Budapest–Magyarország). 2011-ben SCOPES-ösztöndíjas (Berni Egyetem, Bern–Svájc), majd 2012-ben a Német Akadémiai Csereprogram ösztöndíjasa (DAAD, Lipcse). Hazai és nemzetközi konferenciákon vett részt (pl. az MRTT, Adriatic Forum, Border Regions in Transition [BRIT], Assosiation for Borderland Studies [ABS], International Geographical Congress [IGC], European Fund for the Balkans [EFB] szervezésében), hazai és nemzetközi kutatási projektekben (pl. Szülőföld Alap, Balassi Intézet, CESS–Austrian Development Agency [ADA], IPA, SCOPES) dolgozott és dolgozik folyamatosan. Több mint ötven tanulmánya/tudományos munkája jelent meg folyóiratokban (pl. Területi Statisztika, TéT, Educatio, Közép-európai Közlemények, European Spatial Research and Policy, DETUROPE, MÖGG), gyűjteményes- és konferenciakötetekben (magyar, szerb, angol és német nyelven). Monográfiája (Felsőoktatási határ/helyzetek) 2013-ban jelent meg.
Tudományterület: társadalomtudományok, közgazdaságtudományok, regionális tudományok
E-mail: takac.zoltan@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A doktori értekezés címe: Határok nélküli felsőoktatás. Kisebbségi egyetem regionális és elitképzési szerepe a Kárpát-medencében. Témavezetők: Prof. Dr. Gábrity Molnár Irén, Prof. Dr. Horváth Gyula. A doktori értekezés a regionális felsőoktatás témakörében íródik. Az észak-vajdasági határrégió felsőoktatása kerül bemutatásra, ezen belül pedig Szabadka felsőoktatás-fejlesztési lehetőségei. A disszertáció egy szélesebb kontextusba helyezi a régió felsőoktatását: bemutatja az aktuális európai trendeket, a Kárpát-medence felsőoktatásának jellemzőit (határon túli kisebbségi felsőoktatási intézmények példái), a Nyugat-Balkán országai közül pedig Szerbiát emeli ki, majd a hangsúlyt a szerb–magyar határrégióra helyezi.
Az intézményfejlesztés lehetőségét (egyetemalapítás: Szabadkai Egyetem) területfejlesztési- és regionális tudományi szempontrendszer alapján közelítem meg. Összegzem a régió felsőoktatás-fejlesztését érintő tényeket: fokozódó tanulmányi célú migráció, képzettségi mutatók és felsőoktatási statisztikák, munkaerő-piaci és foglalkoztatásügyi helyzetkép, a gazdasági térszerkezet (át)alakulásának vezérvonalai.
Tekintettel arra, hogy a felsőoktatás formálásában a helyi-regionális (kisebbségi) akadémiai és politikai elit tagjainak („változásmenedzsereknek“) van meghatározó szerepük, így az általuk képviselt vélemények döntően befolyásolhatják a régió felsőoktatásának fejlesztési távlatait/forgatókönyveit: például multietnikus (vagy önálló magyar) egyetemalapítás, közös (többnyelvű) képzési programok, határon átívelő felsőoktatási és tudományos együttműködések kezdeményezése. Az intézményalapítás helyi társadalom általi támogatottságát, a helyi-regionális elit (magyar–szerb–horvát közösség) képviselőivel készített interjúk (több mint 70 mélyinterjú) során vizsgálom, megszólaltatva a felsőoktatás hatalmi harcát alakító és formáló fő érdekcsoportokat (az állami bürokráciát, az akadémiai oligarchiát, a piac résztvevőit és további stakeholdereket, hallgatókat). Az alapítás szükséges feltételeit is összegzem a disszertációban, figyelembe véve a jogi szabályozást, humánerőforrás-igényeket (oktatók, kutatók), potenciális hallgatók számát, valamint a forrásszabályozási alternatívákat. Rávilágítok továbbá arra, hogy a helyi társadalom számára milyen gazdasági hatásokkal/előnyökkel jár egy új intézmény, és hogy egy új intézmény milyen széleskörű és szerteágazó, regionális-társadalmi szolgálatokat teljesít/nyújt a lokális közösségben.
A helyi-regionális elit Magyarország és Szerbia közötti intézményi együttműködésekben játszott szerepe, a határon átívelő kapcsolatok (CBC – Cross-border Cooperation) kiterjesztése szintén bemutatásra kerül – mivel Szabadka felsőoktatásának fejlesztése csakis egy – tágabban értelmezett határ(okon) átnyúló – a modern tudományszervezés elemeivel építkező felzárkóztatási stratégiai mentén valósítható meg.
Jelentősebb publikációk:
Takács Z. 2009: Egyetemalapítási helyzetkép a Délvidéken. In: Kötél E.–Szarka L. (szerk.): Határhelyzetek II. Kultúra–Oktatás–Nyelv–Politika. Budapest. Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium. 289–313. o.
Z. Takač–A. Kinčeš 2010: Migracija stanovništva iz Republike Srbije u susednu Mađarsku u razdoblju pre Šengenskog sporazuma. – Anali Ekonomskog fakulteta u Subotici. 46. évf. 24. sz. 69–82. o.
Takács Z. 2012: Regionális és határon átívelő felsőoktatási intézménykapcsolatok és együttműködések Észak-Vajdaságban. – Educatio. Magyar kisebbségek az oktatásban. 21. évf. Tavasz. 104–122. o.
Takács Z.–Tátrai P.–Erőss Á. 2013: A Vajdaságból Magyarországra irányuló tanulmányi célú migráció. – Tér és Társadalom. 2. sz. 77–95. o.
Z. Takács–I. Nagy 2013: Institutionalization of Regional Policy and the Regional Institution System in Serbia. – European Spatial Research and Policy. 20. évf. 1. sz. 27–47. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Életképes, kreatív közösség, amely lehetőségeit nem tudja Észak-Vajdaságban megtalálni. Életképességének és kreativitásának bizonyítása érdekében, helyi intézményi háttér hiányában (egyetem, kutatóintézet) a lehetőségeket keresve vélhetően külföldön fog érvényesülni. A vajdasági magyar ifjú tudományosság egy hidat képez Magyarország (Európa) és Szerbia között, a „jelképes híd” azonban „egyirányú forgalmat” tükröz: az intellektuális értékek, megszerzett tudás „határon, szülőföldön, hazán túli” forgalmazása, áruba bocsátása, hasznosulása, amelyből a vajdasági magyar tudományos közösség egyre kevesebbet kap.
