1981-ben született Topolyán. Jelenleg Kishegyesen él. 2005-ben villamosmérnöki diplomát szerzett az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kara villamosságtan és számítástechnika szakán. Egyetemi tanulmányainak befejezése után a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola Számítástechnika és Informatika Tanszékének főállású tanársegédje lett. Posztgraduális tanulmányait 2005-ben kezdte az újvidéki Műszaki Tudományok Kara elektronika szakirányán, magiszteri diplomát 2008-ban szerzett. Doktori disszertációját 2012-ben védte meg, Algoritmusok a hallgatók interaktív képzésére a digitális jelfeldolgozó mikroprocesszoros rendszerek tervezésében címmel. A magiszteri fokozat megszerzése után főiskolai előadó, majd a doktori cím megszerzése után főiskolai tanár kinevezést kapott a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán. Az oktatást és tudományos munkát serkenteni kívánó SISY (SISY – International Symposium on Intelligent Systems and Informatics) konferenciasorozat sikeres megszervezésében 2005 óta aktívan részt vesz, szervezőként. A Kutatók éjszakája 2011 elnevezésű világméretű tudományos esemény hagyományteremtő szabadkai bemutatkozásának létrehozásában is főszervezőként vett részt. Eddig huszonkét tanulmánya jelent meg, magyar, angol és szerb nyelven, folyóiratokban és konferenciakiadványokban. Kutatási területei: jelfeldolgozás (szűrőtervezés) és oktatásfejlesztés a digitális jelfeldolgozás területén.
Tudományterület: műszaki tudományok, villamosmérnöki tudományok
E-mail: saboanita@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A doktori disszertáció témája egy újonnan kifejlesztett szoftverrendszer, amelynek az elsődleges célja, hogy javítsa a tudás elsajátításának fokát a hallgatóknál DSP-megoldások számításánál és végrehajtásánál a digitális jelfeldolgozás területén. A munka a hallgatók munkavégzését egy példán keresztül mutatja be. Ezenkívül adott egy laboratóriumi gyakorlat rövid leírása Hangfeldolgozás tárgyból. A gyakorlat célja, hogy bemutassa a hallgatóknak a tervezett szűrő hatását a hangfrekvenciás jelekre. A gyakorlatnak öt része van:
Szűrők tervezése előre meghatározott paraméterekkel.
A szűrő hatásának tesztelése az audiojelre a szimulátorban (az audiojel előre generált bináris fájl formájában van biztosítva).
A szűrő hatásának tesztelése zajos audiojelre a szimulátorban (az audiojel és a zaj keveréke, előre generált fájl formájában van biztosítva).
A szűrő hatásának tesztelése az audiojelre valós DSP-platformon (az audiojel jelgenerátoron keresztül van biztosítva, amely a DSP-fejlesztő lap audiobemenetéhez kapcsolódik).
A szűrő hatásának tesztelése zajos audiojel esetében valós DSP-platformon (az audiojel forrása egy jelgenerátor, a zaj forrása egy fehérzaj-generátor, a két jel a DSP-fejlesztőlap egy-egy audiobemenetéhez kapcsolódik, a hasznos jel és a zaj keverése a DSP-n belül az A/D (analóg-digitális átalakítás) után történik).
Ennek a koncepciónak a fő előnye abban a tényben rejlik, hogy a hallgatóknak csak egy testre szabott szoftvereszközre kell koncentrálniuk, és nem arra, hogy több programozási csomagot sajátítsanak el. Ezzel a módszerrel csökken a hallgatók és a tanárok terhelése is, megnövekszik a tanítás hatékonysága, ami különösen fontos a kis óraszámú oktatás, valamint a hallgatók viszonylag korlátozott előzetes tudása esetén. A hallgatóknak csak a jelfeldolgozás alapelveit és koncepcióit kell elsajátítaniuk.
A DSP-oktatása területén igen fontos a szimulációs- és a valós hardveren kapott eredmények összehasonlításának lehetősége. Ily módon azonnali gyakorlati tapasztalat szerezhető az elméleti számítások DSP-rendszereken történő gyakorlati alkalmazásában. A hallgatók így mélyebb betekintést nyernek a jelfeldolgozó algoritmusok működésének elveibe, mert a számítási képletek a szimulációs szoftverekben 32 bites vagy akár 64 bites lebegőpontos számokkal vannak kiértékelve, és így nem vehetők észre azok a problémák, amelyek a korlátozott pontosságú DSP-rendszerben jelentkeznek. Ugyanakkor a valós DSP-processzorokban főleg 16 bites regiszterek állnak rendelkezésre, amelyek csak az egész számú matematikai műveleteket támogatják. Ebben az esetben a hallgatók megfigyelhetik a korlátozott bitszám és kerekítés közvetlen hatását a digitális jelfeldolgozás matematikai műveleteire és eredményeire. A tervezett rendszernek nem az a célja, hogy a már meglévő és széles körben elterjedt programcsomagokat kiváltsa, hanem hogy elősegítse több programcsomag használatát egy összevont grafikus felületen keresztül. A rendszer alapfeladata, hogy meghatározott DSP-algoritmusokat állítson elő, és hogy bemutassa ezen algoritmusok eredményeit úgy a szimulált, mint a valós fejlesztőrendszer esetében.
Jelentősebb publikációk:
A. Sabo–B. Kuljić–T. Szakáll 2013: Educational Tools for Object-Oriented DSP Interactive DSL Framework. – Computing and Informatics. Institute of Informatics. Slovak Academy of Sciences. 32. évf. 2. sz.
A. Sabo–B. Kuljić–T. Szakáll 2012: Methodology Enhancements of the Educational Process in DSP Programming Course. – Deturope. The Central European Journal of Regional Development and Tourism. 4. évf. 3. sz.
B. Kuljić–A. Sabo–T. Szakáll–A. Sagi 2013: Integration of the Remote Students in the Mehatronical Laboratory. – Proceedings of the CINTI 2013. International Symposium on Computational Intelligence and Informatics. Budapest.
B. Kuljić–A. Sabo–T. Szakáll–A. Sagi 2012: Unified UML Software Environment for Embedded Systems in Education. – Proceedings of the SISY 2012. International Symposium on Intelligent Systems and Informatics. Subotica.
A. Sabo–B. Kuljić–T. Szakáll–A. Sagi 2012: Realization of Concurrent Programming in Embedded Systems. – 4th International Symposium on Exploitation of Renewable Energy Sources. Subotica.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Minél több a tanult ember, annál értékesebb a közösségünk. Az oklevélhez megfelelő munkát és bért is biztosítani kellene.
