1977-ben született Zomborban. A gimnáziumot szülővárosában végezte, tanári oklevelet az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar nyelvből és irodalomból. A Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium első generációs kollégistája, jelenleg az intézmény tutora. A prágai Filmová a Televizní Fakulta Akademie Múzickích Umení, továbbá a Bécsi Egyetem (Universität Wien) részképzéseit hallgatta. Doktori stúdiumait a Pécsi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolájában abszolválta, doktori fokozatát 2014-ben szerezte meg. Doktori képzése során három évig a Sorbonne Nouvelle-Paris 3 Ouest-Est: dynamiques centre-périphérie entre les deux moiti és du continent programjának tagja, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán működő Digitális kultúra és médiafilozófia csoport egyik alapító tagja. A DNS poszt alfabetikus folyóirat főszerkesztője, a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium keretei között működő konTEXTUS műhely kutatója. Főállásban a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar oktatója. Művészeti és tudományos tevékenységét Kilátó-díjjal, Kristálygömb Díjjal és Sinkó Ervin Irodalmi Díjjal jutalmazták. Önálló kötetei: Varázsló Zú (2006, zEtna), A médium eseménye. Szövegmozg(at)ás (2011, Újvidéki Egyetem).
Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok
E-mail: dnsamu@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A disszertáció címe: Határpoétikák. Nyelvi redukció mint intenzív nyelvhasználat Domonkos István és Ladik Katalin költészetében.
A dolgozatot módszertanilag az intervenció fogalma alapozza meg, amely az objektív vizsgálódás távolságeszményének illúzorikus voltát, az elemzésnek mint beavatkozásnak, módosító erőnek jellegét hangsúlyozza. A nyelv mediális deterritorializációja lesz az interveniáló vizsgálódás környezete, az a támadási pont, amely a vajdasági magyar irodalom korpuszába vezet. Az alaptézis asszimilálja Deleuze–Guattari prágai német nyelvre vonatkozó megjegyzéseit, amellyel a kafkai eljárás az (volt), hogy „mivel szókincse kiszáradt, az intenzitás szintjén kell mozgásba hozni, vibráltatni. Szembe kell állítani a nyelv tisztán intenzív használatát annak szimbolikus, esetleg jelentős, vagy egyszerűen csak jelentő használatával. Egy tökéletes és nem formált, intenzív, anyagi kifejezéshez kell eljutni.” Ennek az intenzív, anyagi kifejezésnek a médium testét illetőleg két megnyilvánulása detektálható a vajdasági magyar irodalomban: az egyik a csendbe tartó teljes redukció, a másik pedig a szupraszegmentális jegyek szemiózison túli intenzifikációja, az egyik Domonkos István költői opuszában, a másik Ladik Katalinnál (különösen a fonikus költemények esetében) érhető tetten. Amennyiben a kérdés az: „hogyan szakítsunk ki saját nyelvünkből olyan kisebbségi irodalmat, amely képes aláásni a nyelvet, és józan forradalmi vonal mentén elfolyatni azt? Hogyan lesz valaki saját nyelvének nomádja, bevándorlója, cigánya?” (Deleuze–Guattari ), úgy mindkét esetben a hangzósságnál, a hangbázisnál találjuk magunkat, a jelölő anyagi feltételénél, amely az értelem határértékeit jelöli, transzparenciája vagy kiemelt hangzóssága a nyelv kontúrjait rajzolja meg. Azt az alakzatot, amellyel egyfelől kiléphetünk belőle, másfelől pedig közelíthetünk hozzá, illetőleg az intervenció mint értelmezés tartamában, amely a jelentésességről ugyanakkor nem mond le, kimozdíthatjuk kereteiből.
Jelentősebb publikációk:
Samu J. 2007: A határ/felület ingadozó erőterei (elbeszélni, keretezni egy képet). – Filológia Közlöny. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának folyóirata. 1–2. sz. 84–96. o.
Samu J. 2011: A médium eseménye. Szövegmozg(at)ás. Szabadka. Újvidéki Egyetem MTTK.
Samu J. 2011: Intervenció, hang, szökésvonalak. In: Bene A. (szerk.): A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban. I. Kötet. Nyelvi jelenségek. Szabadka. Újvidéki Egyetem MTTK. 114–124. o.
Samu J. 2012: Határtapasztalatok. – Filológia Közlöny. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának folyóirata. 3. sz. 323–335. o.
Samu J. 2013: A nyelvi jelölő vizualitásának státusa Domonkos István költészetében. In: Bene A. (szerk.): A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban. III. kötet. A sokoldalú nyelv. Szabadka. Újvidéki Egyetem MTTK. 87–96. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A kötelező pesszimizmus változhat, hiszen váratlan események is előfordulnak némelykor. A kiszámíthatatlanság nem mindig jelent rosszat, a rendszer válsága az Új fölmerülésének lehetősége. Ami sajnos nem törvényszerű persze.
