1982-ben született Szabadkán. Jelenleg Budapesten végzi doktori tanulmányait a Közép-európai Egyetem politikatudományok szakán. Tanulmányai során Yehuda Elkana ösztöndíjban részesül, amelyet a felsőoktatási politikák kutatásáért ítélnek oda. Egyesített mesterdiplomát, Erasmus Mundus ösztöndíjasként az Oslói Egyetem Oktatástudományok Karán szerezett 2009-ben. Kutatási és szakmai érdeklődése a felsőoktatási és innovációs politikákra összpontosul. Tanulmányai közben több éves munkatapasztalatra tett szert külföldi és hazai civil szervezeteknél, valamint két évet dolgozott a Szabadkai Műszaki Szakfőiskolán, mint technikai menedzser. Jelenleg több regionális és nemzetközi szervezettel is együttműködik, melyek között megemlíthetjük a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetét, a belgrádi Oktatáspolitikai Központot, a bukaresti Felsőoktatás-fejlesztő Intézetet (UEFISCDI) és az Oktatási Innovátorok Nemzetközi Hálózatát (INIE). Az együttműködések eredményeként számos nemzetközi kutatóprojektben is részt vett már. Magyar, szerb és angol nyelven egyaránt publikál, valamint közepes szinten beszéli a német nyelvet.
Tudományterület: társadalomtudományok, politikatudományok, szakpolitikák, felsőoktatási politikák
E-mail: norbert.sabic@outlook.com
A doktori értekezés témája:
Az Európai Felsőoktatási Térség több nemzeti felsőoktatási rendszerből áll össze, amelyek eltérő jellemzőkkel és történelmi tradícióval rendelkeznek. A gazdag kulturális örökség ellenére az európai felsőoktatást sűrűn éri olyan kritika, hogy nem képes eleget tenni a vele szemben állított különböző társadalmi és politikai elvárásoknak. Ebben a tekintetben az Európai Bizottság az intézmények közötti sokszínűség hiányát emeli ki az európai oktatás és kutatás globális kiválóságának legfőbb akadályaként. Az aggodalom számos szakpolitikai ajánlást eredményezett, melyek ugyancsak számos nemzeti szintű reformnak adtak ihletet Közép-Kelet-Európában. Itt említhetjük a romániai felsőoktatás klasszifikációját, illetve a macedón és szlovák felsőoktatás rangsorolását is. Ezeknek a politikai fejleményeknek a tükrében a kutatás célja, hogy kivizsgálja a régióban zajló felsőoktatás diverzifikációjának indokait, és megvizsgálja az európai szakmai közösségek szerepét a szakpolitikák közép-kelet-európai térhódításában.
Az Európai Unió egy aktív „vállalkozói” szerepet tölt be a szakpolitikák különböző területein. Folyamatosan terjeszti ki tevékenységi köreit, és fokozatosan szerez politikai befolyást olyan terülteken, amelyek korábban a hatáskörén kívül estek. A társadalmi konstruktivizmus elméletéből kiindulva, feltételezem, hogy a szakpolitikák kidolgozását alapvetően meggyőződések irányítják, tehát az európai szinten kialakult elképzelések befolyásolhatják a nemzetpolitikai törekvéseket. A politikai szereplők nyelvi elemeket használva győzik meg egymást elképzeléseik létjogosultságáról. A nyelv a politikai ötletek közlésének a legfőbb médiuma. Ezek a gondolatok idővel szisztematikusan elrendezett rendszerré állnak össze, amiket diskurzusoknak nevezünk. A kutatás esetében a jelenség, amely köré a diskurzus épült, a felsőoktatás diverzifikációja.
Az Európai Bizottság már a 2003-ban kiadott felsőoktatási közleménye óta a diverzifikáció mellett érvel. A közleményben említettek alapján a Bizottság arra törekszik, hogy megteremtse a szükséges feltételeket az európai felsőoktatás sokszínűségének fenntartására és növelésére. Néhány tanulmány kivételével eddig még nem vetették alapos vizsgálat alá a diskurzus tágabb értelmét és annak lehetséges következményeit az országos felsőoktatási rendszerekre való tekintettel. Ezért a tanulmány eredményei hozzájárulnak majd az Európai felsőoktatás diverzifikációját övező diskurzus szerkezetének és szerepének pontosabb megértéséhez megválaszolva azokat a kérdéseket, hogy miért vált fontos politikai témává a felsőoktatás diverzifikációja, mit képvisel, és nem utolsó sorban, milyen módon lehet a felsőoktatást diverzifikálni.
Jelentősebb publikációk:
Šabić N. 2009: A vállalkozó egyetem. In: Csányi E. (szerk.): Stúdium. Vajdasági Magyar Felsőoktatási Magazin. Újvidék. VMFK.
Šabić N. 2010: Autonomous Province of Vojvodina: Organisation of Higher Education for Minorities on the Territory of the Autonomous Province of Vojvodina. – Feasibility Study on the Opportunities for Higher Education Development in South Serbia. Belgrade. Centre for Non-violent Resistance and Centre for Education Policies.
Šabić N. 2010: Kritički osvrt na binarni sistem visokog obrazovanja i mogućnosti za razvoja strukovnih master i doktorskih studija u Srbiji. In: Katić V. (szerk.): Zbornik radova/XVI skup. Trendovi razvoja. Novi Sad. Fakultet tehničkih nauka.
Branković J.–Šabić N. 2011: Research Policy, Financing and Performance. Croatia, Serbia and Slovenia in a Comparative Perspective. Belgrade. Centre for Education Policies.
Šabić N.–Branković J. 2013: Europeanising National Research Policies. The Case of Serbia. – EIHER-WBC Working Paper Series. 1. sz.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A vajdasági magyar tudományosság, bár fellendülőben van, mégis nagy kihívásokkal néz szembe. Ezek, elsősorban a kutatási területek szűkös skáláján, a kutatók elenyésző számában, valamint a kutatómunkák minőségében és eredményességében mutatkoznak meg. Véleményem szerint nem lesz könnyű lefaragni a nemzetközi tudományos mércével szembeni lemaradásból, viszont, a folyamat elengedhetetlen eleme, hogy teret biztosítsunk a vajdasági magyar fiatal kutatóknak a szakmai és tudományos érvényesüléshez.
