1984-ben született Zentán. Jelenleg Magyarkanizsán él. A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének alelnöke (2012-től). Művelődésszervező (2008), Okleveles andragógus (2011) és Balkán specializációval rendelkezik (2012). Diplomáit a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán és a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán szerezte, majd 2009 szeptemberétől a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Interdiszciplináris Doktori Iskolája Politikatudományi Doktori Programjának hallgatója. Kutatási témája: Szerbia európai integrációs útja (témavezető: Prof. Dr. Hajdú Zoltán). További kutatási területek: a vajdasági magyarsággal kapcsolatos kérdések. 2010-ben a Balassi Intézet Tehetséggondozó ösztöndíjának nyertese, majd 2011-ben és 2012-ben a Balassi Intézet Kutatói Szakkollégiumának ösztöndíjasa.
Tudományterület: bölcsészettudományok, politikatudományok
E-mail: rozsa.rita84@gmail.com
A doktori értekezés témája:
Szerbia a 2000. évi demokratikus választások után a látszólagos haladás útjára lépett (az Európai Unió felé való törekvés minden nagyobb párt programjában kiemelkedő helyet foglal el), a jelen kutatás célja pedig e folyamat nyomon követése, elemzése és a tanulságok levonása a kapott eredmények alapján. Feldolgozandó forrásként a szerbiai pártok programját és azok média megjelenéseit vizsgálom az ezredfordulótól napjainkig, különös tekintettel arra, hogy ezekben mennyire észlelhető az Unióhoz való csatlakozási hajlam, melyek azok a törekvések, amik megmutatják, hogy a valóságban mi valósult meg az ígéretekből.
Mivel minden sajtótermék elemzése lehetetlen feladat elé állítaná a téma feldolgozására törekvő kutatót, kiválasztottam a legrelevánsabb sajtóorgánumokat, hogy mindegyik politikai irányvonal közvetítőjét bemutathassam: Blic, Dnevnik, Novosti, Politika, VelikaSrbija (szerb nyelvű periodikák), Magyar Szó (az egyetlen magyar nyelvű szerbiai napilap).
A Blic napilap mindig az aktuális hatalom kiszolgálójaként jelenik meg, ez esetben a demokratikus irány képviselője. A Dnevnik az egyik legnépszerűbb és viszonylag független napilap, mely szerkesztői állítása szerint mindenre kiterjedő tájékoztatási politikát folytat. A Novosti és a Politika az aktuális hatalomtól függetlenül az új szocialista vonalat követi. A VelikaSrbija folyóirat a szélsőséges Szerb Radikális Párt lapja. A Magyar Szó pedig a magyar kisebbség naponta megjelenő újságja, melyben központi szerepet játszik a vajdasági magyar politikum, mindegyik politikai párt nézetei helyet kapnak, de a Vajdasági Magyar Szövetség befolyása a legerősebb, hiszen az alapító jogokkal is a VMSZ-többségű Magyar Nemzeti Tanács rendelkezik.
A kutatási módszerként elsődlegesen a pártprogramok elemzését tűzöm ki célul, ezen felül a sajtóelemzést használnám, valamint a médiában elérhető interjúkat, nyilatkozatokat, a választások előtt megjelenő plakátokat, szórólapokat egyaránt. Ezeken keresztül betekintést lehet nyerni egy-egy párt munkájába és gondolatvilágába.
Hipotézisem szerint a pártok programjában megjelenő Uniós csatlakozási törekvések tekintetében az ország megosztott, a többség bizonyos célkitűzésekkel egyetért (támogatások, innováció és fejlesztés szükségessége stb.), de ezek általában csupán választási jelszavak, melyek mögött valós tartalom nem rejlik. Az Európai Unió tagjává válás nem hat motivációként a Szerbiában élők bizonyos részére.
A csatlakozáshoz szükséges néhány feltétel teljesítése Szerbia számára eszmei nehézséggel bír, mint Koszovó önállóságának elismerése vagy az országban hősként tisztelt háborús bűnösök elítélése. A pártok viszonyulása különösen meghatározó ezekhez a témákhoz, ezekben mutatkozik meg leginkább, hogy a haladás és az európai út csupán jól hangzó választási jelszó vagy valós törekvés esetükben.
Jelentősebb publikációk:
Rózsa R. 2011: A Magyarországon diplomát szerzett vajdasági magyarok identitásváltozásai és karrieresélyei. – EDU Szakképzés és környezetpedagógia. Elektronikus szakfolyóirat. 1. évf. 1. sz. 87–98. o.
Rózsa R. 2011: Migráció és identitás. Vajdasági egyetemisták Magyarországon. – Közép-Európai Közlemények. 4. évf. 3–4. sz. 166–173. o.
Rózsa R. 2013: Az uniós források szerepe a vajdasági szakképzésben. In: Szoták Sz. (szerk.): Határhelyzetek V. Sztereotípiák, választások, túlélési stratégiák kisebbségi léthelyzetekben. Budapest. BI MÁSZ. 449–463. o.
Rózsa R. 2013: Európai Vajdaság: fikció vagy lehetséges jövő?! In: Fedinec Cs.–Szoták Sz. (szerk.): Határhelyzetek VI. Változó világ – változó közösségek a Kárpát-medencében. Budapest. BI MÁSZ. 155–173. o.
Rózsa R. 2013: To Be or Not To Be in the EU that is the Question. In: J. T. Karlovitz (szerk.): Current Issues in Some Disciplines. Komárno. International Research Institute s.r.o. 7–12. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Egyelőre nem látom a vajdasági magyar tudományos élet jövőjét, hiába a sok ígéret, nem valószínű, hogy minden diplomás számára megfelelő munkahelyet tud teremteni sem a tartomány, és még kevésbé a magyar közösség.
