1981-ben született. Állandó ideiglenes otthona Nagybecskerek. A Szegedi Tudományegyetemen szerzett angol nyelv és irodalom szakos diplomát, majd néhány év pedagógusi tevékenység után pályát váltott: a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) tanult szociológiát és szociális antropológiát, 2010-től pedig a Ljubljanai Egyetem Balkán tanulmányok doktori programjában vesz részt, a szlovén oktatási minisztérium ösztöndíjasaként. Disszertációja: Discourses and Practices of Multiculturalism: Hungarian Youth in Vojvodina and Prekmurje (A multikulturalizmus diskurzusa és gyakorlata: Magyar fiatalok Vajdaságban és Muravidéken). Témavezetők: Prof. Dr. Mitja Velikonja, Ljubljana és Dr. Marija Mandić Ilić, Belgrád. Egyéb kutatási területei: társadalmi emlékezet, szubkultúrák, szociolingvisztika. Magyarul, szerbhorvátul és angolul beszél. Jelenleg Grazban az egyetem Dél-Kelet Európai Tanulmányok Központjában (Centre for Southeast Europan Studies) vendégmunkatárs, előtte Belgrádban a Bölcsészettudományi Kar néprajz es antropológia tanszékén Basileus ösztöndíjas vendéghallgató, illetve a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschen kutatóintézetben a Robert Bosch Alapítvány ösztöndíjasa volt.
Tudományterület: bölcsészettudományok, néprajz és kulturális antropológiai tudományok, szociális antropológia
E-mail: krracz@gmail.com
A doktori értekezés témája:
Az etnikai identitás eleméleteiben a legnagyobb vita a primordialista, illetve az instrumentalista nemzetiség-koncepció körül alakult ki. Fredrik Barth Etnikai csoportok és határaik c. művében amellett érvel, hogy a etnikai csoportok által konstruált határ nagyobb jelentőséggel bír, mint a kulturális ’anyag’, amit behatárol. Annak ellenére azonban, hogy ezt az elméletet azóta szinte minden etnicitáskutató magáévá tette, a nemzeti közösségek tagjai számára az etnikai kötelékek továbbra is valódi, sőt hangsúlyos kulturális tények.
Hasonlóan, ha ifjúságról beszélünk, a globalizáció és kozmopolitizmus hívószavak ellenére a gyakorlatban sokszor azt tapasztaljuk, hogy a nemzetiségi alapon létrejött kötelékek ugyanolyan erősek, mint generációkkal korábban voltak.
Doktori disszertációm összeköti a multikulturalizmus történetével és értelmezéseivel, az etnicitással és a hétköznapi nemzeti identitással, valamint a diskurzus-analízis módszer használhatóságával, illetve korlátaival foglalkozó szakirodalmat.
Kutatásomban a vajdasági multikulturalizmus fogalmát dekonstruálom, melyet a politikai döntéshozók és a tudományos közösség ugyanúgy adottnak tekintenek akárcsak a hétköznapi emberek.
Doktori értekezésem fontos aspektusa a vajdasági magyar fiatalok társadalmi és kulturális helyzetének összehasonlítása a muravidéki magyar kortársaikéval, akik, bár egy sokkal kisebb közösség tagjai, a történelmi alakulást tekintve hasonlóképpen, azonban napjainkban jelentősen különböző intézményi keretek között élik meg a multikulturalizmust.
Tekintettel a disszertáció módszertani jellegére, szintén fontos tényezője a kutatásnak a kutató bennfentes/kívülálló pozíciójának értelmezése.
Doktori értekezésem konkrét célja annak vizsgálata, hogy a magyar fiatalok Kishegyesen es Lendván (terepmunkám két színhelyén, ahol interjúkat és résztvevő megfigyelést készítettem) hogyan élik meg nem magyar nemzetiségű kortársaikkal való kapcsolataikat, illetve milyen diskurzív statégiákat használnak a multikulturalizmussal kapcsolatos narratívák, metaforák és utalások létrehozására és/vagy megváltoztatására. Értekezésem általános célja megmagyarázni az etnicitás konstruálásának folyamatait és a nemzeti identitás jelentőségét a kisebbségben élő fiatalok életében.
Jelentősebb publikációk:
Rácz K. 2009: Trauma ili zabava: Sećanje na bombardovanja u diskursu Simposiona. In: G. Đerić (szerk.): Pamćenje i nostalgija. Beograd. Institut za filozofiju u društvenu teoriju. 223–248. o.
Rac K.–D. Nikolić 2009: Virdžina u helankama. In: M. Živanović et al. (szerk.): Antimemorandum-dum. Beograd. VBZ. 162–166. o.
Rac K. 2009: Krvotok od benzina. In: M. Živanović et al. (szerk.): Antimemorandum-dum. Beograd. VBZ. 168–171. o.
R. Archer–K. Rácz 2012: Šverc and the Šinobus: Small-scale Smuggling in Vojvodina. In: B. Bruns–J. Maggelbrink (szerk.): Subverting Borders: Doing Research on Smuggling and Small-Scale Trade. Wiesbaden. VS Verlag für Sozialwissenschaften. 59–83. o.
Rácz K. 2012: By the Rivers of Babylon: Multiculturalism in vivo in Vojvodina/Vajdaság. – Jezikoslovlje.13. sz. 585–599. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Méreténél, népességénél és társadalmi-történeti helyzeténél fogva a vajdasági magyar tudományos közösséget semmiképp sem elszigetelten, hanem a magyarországi és szerbiai, továbbá a tágabban értelmezett nemzetközi egyetemi élet keretein belül látom. Fő kihívásnak a parochializmus elleni küzdelmet, illetve a kortárs tanulási, tanítási és kutatási elvek meghonosítását tekintem. Úgy látom azonban, hogy intézményi és anyagi háttér nélkül, valamint a jelenlegi tekintélyelvű (felső)oktatási rendszer fennállásával ezek nehezen megvalósítható célok.
