1989-ben született Zentán. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem másodéves PhD-hallgatója. Okleveles építészmérnök (2012). Diplomáját az Újvidéki Egyetem Műszaki karán szerezte 2011-ben, majd ugyanezen év szeptemberétől a Műszaki Kar Építészmérnöki Tanszékén megkezdte az MSc-képzést. 2012-ben diplomázott. 2013-ban felvételt nyert a Budapesti Corvius Egyetem Doktori Iskolájába. Kutatási témája: a település tükre a főutca (témavezető: Dr. Schneller István). További kutatási területek: a magyarlakta területek településhálózatával kapcsolatos kérdések. 2010-ben a Balassi Intézet és a Márton Áron Szakkollégium által kiírt ösztöndíj nyertese.
Tudományterület: műszaki tudományok, építészmérnöki tudományok, településrendezés
E-mail: peczeanna@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A főutca, a település legjelentősebb utcájának köznyelvi neve, de gyakran hivatalos elnevezése is. Tükrözi a települést meghatározó tényezőket, olvashatóvá teszi az adott társadalom történelmét, kulturális, építkezési és gazdálkodási szokásait. Megjeleníti a település formálódására kiható természeti és társadalmi tényezőket. A főutca részletes vizsgálatával megismerhetjük úgy a település szerkezetét, fejlődését, változását a történelem során, mint az élet hétköznapjait.
A disszertáció a Tisza menti magyarlakta kisvárosok elemzését tűzte ki céljául, azaz a települések feltérképezését főutcájuk segítségével. A Tisza menti kisvárosok, egy-egy adott városhiányos térség (al)központjaivá váltak. A központi jellegből fakadó intenzívebb fejlődés nem csupán a kisváros fejlődését segíti, hanem a vidék, a falvak életben maradására is nagy hatással van.
A magyar településkutatás a Magyarország határain kívül eső magyarlakta területekre nem terjed ki. Ezért a disszertáció egyik mozgatórugója a határon túli települések bekapcsolása a magyar településhálózat-elemzésekbe. A Tisza mint a „magyarok folyója” kapocs a kárpátaljai, magyarországi és vajdasági települések között. Emellett kapcsolatot képez a hegyvidéki (felső-tiszai) és az alföldi (alsó-tiszai) települések között, mert ahogy a folyó hegyvidéki jellegűből alföldivé alakul, úgy változnak a települések is a folyó partján.
Kutatásom alapvető célja, hogy bizonyítást nyerjen a hipotézis, miszerint a település tükre a főutca. A falu vagy város főutcája nem csak a település kulturális lenyomata, hanem a lelke is, ide tömörülnek a központi funkciók, az üzletek és vendéglátó egységek.
A vizsgálat a kisvárosok kategóriájára összpontosít, ugyanis a kisvárosok a vidékfejlesztésben egyre fontosabb szerepet töltenek be. Száznegyven évvel a mezőváros jogi megszűnése után nem lehet újra hagyományos mezővárosban gondolkodni, illetve a mezőváros-hálózatot egy az egyben feltámasztani, de a kisváros kategória talán képes betölteni ezt a szerepet. A történeti elemzéseken túl fontos az agrárvárosi folyamatok elemzése és a tanulságok megfogalmazása.
A főutca a tükör szerepében többszörösen megjelenik. Ahhoz, hogy megértsük a tükör szerepét először is tisztáznunk kell a tükör jelentését. Az ókorban a tükör a lelket jelképezte. Erre a tényre épít a tanulmány, ugyanis azzal, hogy a település főutcáját vizsgálja egyben a fő ütőerét, lelkét, lényegét vizsgálja. A település főutcája tükrözi a település építészeti arculatát, bemutatja, hogy miként hatottak a különböző természeti és társadalmi tényezők a település alakulására. Az építészeti karakter mellett leolvasható még a lakosság kulturális szokásait, történelmét, a beépítés és telekhasználatot, és ezáltal a lakosok gazdasági és társadalmi pozícióját.
Jelentősebb publikációk:
Pecze A. 2012: Rehabilitációs központ. – Zbornik radova FTN-a. Tehničke nauke. 9. sz. 1737–1740. o.
Pecze A. 2014: A mokrini túzokrezervátum. – Magyar Építőművészet. 1. sz. 29–30. o.
Pecze A. 2014: Vajdasági falvak a Tisza mentén. – Létünk. 3. sz. 81–106. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Vajdaság jövője a tudás fontosságának felismerésén alapszik. Ezt a „magot” kellene időben elültetni, hogy kicsírázhasson, növekedhessen, és bő termést hozhasson. A jelen helyzet felmérése lehetne az első lépés.
