1987-ben született Nagybecskereken. Jelenleg Újvidéken él, 2011 novembere óta az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának Környezetvédelmi Tanszékén fiatal kutató. Ugyanitt szerzett diplomát 2010-ben alapfokon, majd egy évre rá 2011-ben mesterképzésen, ezután tanulmányait a fent említett Tanszék doktori iskolájában folytatta Környezetvédelmi mérnök szakon, 2011 óta doktorjelölt. Kutatási témája: szennyvíztisztítás és iszapkezelés – különböző biomasszából mesterséges úton előállított adszorbensek kivizsgálása ipari szennyvizek terciális, azaz harmadlagos tisztítása során. (témavezetők: Doc. dr Maja Turk Sekulić, Doc. dr Jelena Radonić). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. 2011-ben elnyerte a Műszaki Tudományok Karának kitüntetését a mesterfokozaton elért 10-es átlagáért. 2011 óta a Szerb Köztársaság Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztériuma doktorandusz ösztöndíjasa. A 2012/2013-as tanévben az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet Soós Kálmán ösztöndíjasa. Aktív résztvevője különböző nemzeti és nemzetközi projekteknek. Mintegy tizenöt tanulmánya jelent meg angol és szerb nyelven, folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben.
Tudományterület: műszaki tudományok, bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományok, környezetvédelem
E-mail: sabolcpap@uns.ac.rs
A doktori értekezés témája:
A kutatás célja, olcsó adszorbensek előállítása a szennyvíz filtrációs kezelésére, és a vízerőforrások racionális kihasználása. Külföldön már évek óta folynak hasonló kutatások ezen a területen, de hazánkban még gyerekcipőben jár a téma vizsgálata. Olcsó adszorbens alatt olyan különböző szerves alapú anyagokat értünk, amelyek hatalmas mennyiségben fordulnak elő a természetben, magas a széntartalmuk, és kevés energia befektetésével állíthatók elő. A biomassza minden pontban megfelel a fent említett leírásnak, és sikeresen alkalmazható mint nyersanyag a filtrációs anyagok gyártásában. A biomassza biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok széles spektrumát foglalja magába, és rengeteg alkategóriába osztható, mint pl. különféle mezőgazdasági növényi és állati eredetű anyagok, gyümölcstermesztési maradékanyagok, kerti hulladék stb. A kísérletekben ezek közül csak a gyümölcstermesztés folyamán fennmaradó magvak kihasználására koncentráltam. Szerbiában ezekből a nyersanyagokból nincs hiány, sőt ahelyett hogy különböző hulladéktárolókban végeznék, maximálisan ki lehet őket használni. A kísérletben résztvevő szilva, barack, meggy- és cseresznyemagok Törökbecse környéken lettek begyűjtve. A kísérlet első részében különböző hő- és kémia hatásoknak lettek kitéve az előzőleg ledarált gyümölcsmagok. Az így keletkezett úgynevezett „low cost“ adszorbensek a kísérlet második szakaszában kommerciális adszorbensekkel lettek összehasonlítva. A befektetett energia mennyisége, a kommerciális adszorbensek ára és a kapott eredmények mindent kizáróan azt mutatják, hogy ez a fajta filtráció az ipari és kommunális szennyvíztisztítás terén is alkalmazható. Ezeket a filtrációs anyagokat a harmadlagos (terciális) szennyvíztisztításban lehet felhasználni, más szóval olyan szennyvizeken, amelyek előzőleg már valamilyen technológiával tisztítva lettek. Nyers, előzőleg nem kezelt szennyvizeken ezek az adszorbensek nem alkalmazhatók. A kapott víz minősége nagyban megfelel a szerbiai törvényekben megengedett átlagos koncentrációk és csúcskoncentrációk határértékeinek. Szerbiában gyakorlatilag sehol sem tisztítják az ipari és kommunális szennyvizeket, és azok folyókban vagy más felszíni vizekben végzik. Innen már különböző fizikai és kémiai folyamatokkal könnyen a talajvizekbe jutnak, ott pedig közvetlenül veszélyeztetik az ivóvízkészleteket (a Vajdaságban túlnyomó részt felszín alatti vizeket használnak a lakosság ivóvíz-
ellátására). Ezek a biomasszából nyert adszorbensekre támaszkodó filtrációs technikák jelentősen olcsóbbá teszik a legkomplexebb és legdrágább szakaszát a szennyvíztisztítás technológiájának, és a vizet is újrahasznosíthatóvá teszik, mellyel jelentősen csökken az vízerőforrások fogyasztása.
Jelentősebb publikációk:
Djogo M.–Milovanovic D.–Vojinovic Miloradov M.–Kovacevic S.–Adamovic D.– Mirosavljevic Z.–Pap S. 2012: “Preliminary Results of the Cadastre of Meat Industry Polluters in Vojvodina Region, Serbia”. – International Conference Engineering of Environment Protection. TOP2012. Bratislava. Slovak University of Technology in Bratislava. 93–99. o. [Projekat Ministarstva prosvete i nauke III46009]
S. Pap–I. Mihajlović–M. Đogo–M. Stupavski–M. Turk Sekulić–M. Vojinović Miloradov–J. Radonić 2013: Reuse of Wastewater from Meat Processing Plants after Final Filtration with Activated Carbon. – 14th European Meeting on Environmental Chemistry. Chemical Society of Montenegro in Cooperation with European Association of Chemistry and the Environment. Crna Gora. 124–125. o. [Projekat III46009]
D. Adamovic–I. Mihajlovic–S. Pap–M. Vojinovic-Miloradov–J. Radonic–M. Turk-Sekulic–S. Adamovic 2013: Application of Adsorption Process in the Treatment of Meat Industry Waste Water. – 19th International Symposium on Analytical and Environmental Problems. Szeged. SZAB Kémiai Szakbizottság Analitikai és Környezetvédelmi Munkabizottsága. 241–244. o.
Mihajlović I.–Đogo M.–Pap S.–Ubavin D.–Stošić M.–Vujić G. 2013: S::Can Spectro::Lyser –Useful Tool For Monitoring Of Wastewater. – 6. PSU–UNS International Conference on Engineering and Technology – ICET. Novi Sad. University of Novi Sad. Faculty of Technial Sciences. http://www.psu-uns2013.com/material/papers/Session14/Session14-07007.pdf
Mihajlović I.–Đogo M.–Pap S.–Stošić M.–Vujić G.–Vojinovic Miloradov M. 2013: Continuous On-line Monitoring and Analysis of Wastewater in the Vicinity of Novi Sad, Serbia. 19th International Conference “Engineering for Environment Protection” – TOP. Časta-Papiernička. Slovak University of Technology in Bratislava. 1–5. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
„Minden káoszban van kozmosz (ékesség, rend, tisztesség) is, minden rendetlenségben rend is rejlik, s minden önkényben folyton ott a törvény, mert mindaz, ami hat, ellentéten alapszik. Ennek fölismeréséhez a megkülönböztető emberi értelemre van szükség.” (Carl Gustav Jung)
