1981-ben született Újvidéken. Szülővárosában él. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Német Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett diplomát 2006-ban, ahol a 2007/2008-es tanévtől a tanszék munkatársaként dolgozik. 2009-ben szerzett mesterdiplomát, és a 2009/2010-es tanévtől az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Doktori Iskolájában a Nyelvészeti Alprogram hallgatója, valamint egyetemi tanársegéd. Kutatási területe: kontrasztív nyelvészet, szociolingvisztika és pragmalingvisztika (témavezető: Dr. Zrinjka Glovacki-Bernardi, rendes egyetemi tanár, Zágrábi Egyetem, Bölcsészettudományi Kar)
A szerb mint környezetnyelv és a felsőfokú német nyelvtudás mellett középfokú angoltudással is rendelkezik. A Német Felsőoktatási Csereszolgálat (DAAD – Deutscher Akademischer Austauschdienst) ösztöndíjasa volt 2002-ben (nyári német nyelvkurzuson vett részt az Augsburgi Egyetemen), 2003-ban és 2011-ben a Kasseli Egyetemen tanult, illetve kutatott. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Német Nyelv és Irodalom Tanszéke valamint a Freiburgi Pedagógiai Főiskola együttműködésének keretében 2009 júniusában és 2011 júliusában Freiburgban kutatott.
Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, német nyelv
E-mail: ozer.katalin@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A doktori értekezés témáját a német, a (vajdasági) magyar, valamint a szerb megszólítási formák használata képezi két korosztályban: a középiskolás tizenéveseknél (16–18 évesek) és az idősebbek korosztálynál (60. életévtől). Friederike Braun (1988) definíciójának mintájára a megszólítás kifejezés alatt minden olyan nyelvi eszközt értek, amely utal a kommunikációs partnerre – névmási (tegezés/magázás), főnévi (személynév, rokoni kapcsolatra utaló kifejezés, különböző titulusok/rangok stb.), de verbális kifejezések is (igeragozási sajátosságok).
A megszólítás mint összetett nyelvi jelenség számos különböző tényezőtől függ (pl. életkor, rokoni kapcsolat, nyilvános/ privát vagy formális/nem formális kommunikáció, a kommunikációs partnerek ismeretségi foka stb.), és utal a kommunikációs partnerek közötti viszonyra. A disszertációm keretében empirikus kutatási anyagot alapul véve vizsgálom a megszólításkor használt nyelvi eszközöket. A vizsgálat korpuszát kérdőíves módszerrel összegyűjtött adatok alkotják – a három említett nyelven az egyes korcsoportokhoz kapcsolódó jellegzetes kommunikációs helyzetekben. Az adatközlők felét férfiak, a másik felét nők alkotják, amivel a rendszerbeli (konkrét nyelvi) különbségek mellett, az esetleges nemi különbségek is megállapíthatók.
Jelentősebb publikációk:
Ozer K. 2011: Germanizmi i hungarizmi u mikrotoponimiji Novog Sada. In: V. Vasić–G. Štrbac (szerk.): Govor Novog Sada. Sveska 2. Morfosintaksičke, leksičke i pragmatičke osobine. Novi Sad. Filozofski fakultet. Odsek za srpski jezik i lingvistiku. 535–546. o.
Ozer K. 2012: Nominalne forme oslovljavanja na fakultetu. – Savremena proučavanja jezika i književnosti. Godina III/knjiga 1. Zbornik radova sa III naučnog skupa mladih filologa Srbije održanog 12. marta 2011. godine. Kragujevac. Filološko-umetnički fakultet. 285–296. o.
Ozer K. 2012: Upotreba nemačkih leksema Herr i Frau i njihovih srpskih, odnosno mađarskih ekvivalenata u oslovljavanju. – Fiatal Szlavisták Budapesti Nemzetközi Konferenciája I. http://szlavintezet.elte.hu/szlavanyagok/youngslavist/1st%20Conference%20for%20Young%20Slavists%20in%20Budapest.pdf
Ozer K. 2013: Funkcije jezika i oslovljavanje: emotivna funkcija promene modusa. – Savremena proučavanja jezika i književnosti. Godina IV/knjiga 1. Zbornik radova sa IV naučnog skupa mladih filologa Srbije održanog 17. marta 2012. godine. Kragujevac. Filološko-umetnički fakultet. 539–546. o.
Ozer K. 2013: Werbung in Wilhelm Bassett Sebesis „Beschreibung und Wegweiser der Stadt Neusatz und Umgebung“ (1901). In: J. Beli-Göncz–I. Boose–B. Petronijević–A. Wrobel (szerk): Treffpunkte. Literatur, Sprache und Didaktik im deutsch-serbischen Dialog. Baltmannsweiler. Schneider Verlag Hohengehren.164–181. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A vajdasági magyar tudományos élet, véleményem szerint, azok számára, akik azt itthon művelik, nagyobb mozgásteret és lehetőségeket biztosít, azokhoz viszonyítva, akik elhagyták tájainkat. Feltéve, ha a Vajdaság sajátosságaival a tudományos élet résztvevői élni tudnak. A két, sőt többnyelvűség már eleve lépéselőnyt biztosít a vajdasági magyar tudósjelölteknek. Vajdaság többnemzetiségű összetétele, az interkulturalizmus és a tolerancia szükségességének felismerése pedig nemcsak az európai, hanem a tengerentúli modern tendenciák szellemét és az azokba való beilleszkedést is megkönnyítheti.
