1985-ben született Szabadkán. Jelenleg Szegeden él, 2012 óta a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Növénybiológiai Tanszékének egyetemi tanársegédje. Diplomát a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Növénybiológiai Tanszékén szerzett 2009-ben. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának Biológia Doktori Iskolájában folytatta, doktori fokozatát 2014-ben szerezte meg. Kutatási témája: a zárósejtek fotoszintetikus aktivitásának szerepe a biotikus stressz által kiváltott sztómazáródásban (témavezető: Dr. Horváth Ferenc). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. 2008-ban a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia helyi fordulóján (Szeged) 1. helyezést ért el, 2013 és 2014 között a Jedlik Ányos Doktorjelölti Ösztöndíj a konvergencia régiókban ösztöndíjban részesült.
Tudományterület: természettudományok, biológiai tudományok
E-mail: aordog@bio.u-szeged.hu
A doktori értekezés témája:
A zárósejtek a növényi epidermisz azon speciális tulajdonságokkal rendelkező sejtjei, melyek a légrés méretének finom szabályozásával a növény szén-dioxid igényét a minimális vízvesztés mellett képesek kielégíteni. A sztómák nyitódása és záródása során a zárósejtek membránjain élénkülő iontranszport, a sejtben anyagcsere-változások mutathatók ki. A nyitódás során a zárósejtben emelkedik az ozmotikusan aktív anyagok mennyisége, ezzel párhuzamosan a sejt ozmotikus potenciálja csökken. Az ozmoaktív anyagok mibenlétére vonatkozó feltevések szerint a turgorváltozás a kálium influx mellett a malát ellenion felhalmozódás, a nap későbbi szakaszában pedig a keményítő-cukor átalakulás és a fotoszintetikus szacharóz szintézis következménye.
A zárósejtek a növényi immunválasz első bástyáinak is tekinthetők, hiszen képesek reagálni a különböző mikroorganizmusok jelenlétére is az ún. MAMP (mikroorganizmusokhoz kapcsolható molekuláris mintázatok) felismerésén keresztül. Miután a MAMP azonosítása megtörtént, különböző szerteágazó jelátviteli rendszerek aktiválódnak, melyek végeredményül sztómazáródást váltanak ki.
Munkám során célul tűztem ki, hogy a megvizsgáljam az egyes eddig azonosított MAMP-molekulák hatását, és hatásmechanizmusát a zárósejtekben lejátszódó élettani folyamatokra (a turgor, a fotoszintézis és a membrántranszport változása tekintetében). A disszertációban a következő kérdésekre próbálok választ és magyarázatot adni:
Hogyan indukálnak az egyes MAMP-ok sztómazáródást, vajon azonos jelátviteli utakat használnak-e, illetve megtörténik-e különböző növényfajok esetében a záródás?
Hogyan járulhat hozzá a fotoszintézis gátlása a záródás indukciójához/nyitódásgátlásához a kezeléseket követően?
Hogyan hatnak a MAMP-kezelések a sztómaműködésre (mik a jelátviteli komponensek, hogyan változik a zárósejtek fotoszintézise)?
Történik-e membrántranszportaktivitás-változás a kezelések hatására?
Jelentősebb publikációk:
Ördög A.–Wodala B.–Horváth F. 2008: Investigating the Role of Potassium Channel KAT1 in NO Mediated Stomatal Closure. – Acta Biologica Szegediensis. 52. évf. 1. sz. 163–165. o.
Wodala B.–Ördög A.–Horváth F. 2010: The Cost and Risk of Using Sodium Nitroprusside as a NO Donor in Chlorophyll Fluorescence Experiments. – Journal Of Plant Physiology. 167. évf. 13. sz. 1109–1111. o.
Ördög A.–Rózsavölgyi T.–Wodala B.–Hideg É.–Deák Zs.–Ferhan A.–Tari I.–Horváth F. 2010: Effect of Chitosanon Guard Cell Photosynthesis. – XVIII Congress of the Federation of European Societies of PlantBiology (FESPB). Valencia. 186. o.
Ördög A.–Wodala B.–Hideg É.–Ayaydin F.–Deák Zs.–Horváth F. 2011: Chitosan Elicited Immune Response Reduces Photosynthetic Electron Transport and Ion Channel Activity in the Guard Cells of Vicia. – Acta Biologica Szegediensis. 55. évf. 1. sz. 135–138. o.
Ördög A.–Wodala B.–Rózsavölgyi T.–Tari I.–Horváth F. 2013: Regulation of Guard Cell Photosynthetic Electron Transport by Nitric Oxide. – Journal Of Experimental Botany. 64. évf. 5. sz. 1357–1366. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A vajdasági magyarokban hatalmas potenciál rejtőzik, ez azonban legtöbbször, a lehetőségek hiányában sajnos kihasználatlan marad. Azt gondolom, hogy Vajdaság ma még nem képes a tehetségek szárnyalásához szükséges hátteret biztosítani, és szívből remélem, hogy ez a közeljövőben változni fog.
