1985-ben született Zentán. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszékén PhD-hallgató. 2009-ben a Szegedi Tudományegyetem alapszakán földtudományi kutató diplomát szerzett, majd 2011-ben geológia specializáción okleveles földtudományi kutatóként végezte el a mesterszakot. Doktori tanulmányait 2011-ben kezdte meg a Földtudományok Doktori Iskola Alkáli magmás kőzettani folyamatok alapprogram keretében. Kutatási területe: magmás kőzettan, geokémia. Kutatási témája: a Ditrói Alkáli Masszívum gránitjainak geokémiai és petrogenetikai vizsgálata (témavezetője: Dr. Pál-Molnár Elemér). A szerb, mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztálya által működtetett határon túli magyar A/3 kategória ösztöndíjasa volt 2006-tól 2009-ig, majd miniszteri ösztöndíjban (2009–2011) részesült. 2009-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2. díjat nyert. Jelenleg a Balassi Intézet Nemzeti Kiválóság Program – Campus Hungary ösztöndíjasa a Fokvárosi Egyetem Stabilizotóp Laboratóriumában.
Tudományterület: természettudományok, földtudományok
E-mail: odriagnes@yahoo.com
A doktori értekezés témája:
A kutatás témája a Ditró település (Erdély) környékén található magmás eredetű geológiai képződmény, a Ditrói Alkáli Masszívum [DAM] területén előforduló gránitok vizsgálata. A doktori disszertáció célja a gránitok kialakulása során lejátszódó folyamatok modellezése elsősorban geokémiai adatok alapján. A DAM első irodalmi említése óta (1833) csaknem kétszáz év telt el, azonban keletkezésére, felépítésére, ásvány- és kőzettanára, korára vonatkozóan a vélemények különbözőségéből kifolyólag egyértelmű következtetéseket a mai napig nem sikerült levonni. Ennek köszönhetően a masszívum már két évszázada Európa egyik legizgalmasabb és számos megoldatlan kérdéssel terhelt földtani képződménye. Több magmás kőzettípus és a hazai, valamint a nemzetközi szakirodalomban meghonosodott magmás kőzetnév locus typicusa. A kutatás során, elsősorban fizikai és geokémiai módszereket alkalmazva tudhatunk meg többet a magmát ért befolyásoló tényezőkről. Mikroszkópos vizsgálatok segítségével mindenekelőtt a kőzetet alkotó ásványok azonosíthatók, míg a teljes kőzet, valamint az ásványok fő- és nyomelem koncentrációi többek között a teljes fejlődési trendről, a benyomulási környezetről vagy a nyomásról és a hőmérsékleti viszonyokról is információval szolgálnak. A gránitokra jellemző radioaktív és stabil izotópos összetétel a nagy mélységeben található forrásrégióra vonatkozóan hordoz információkat, valamint egy másik magmával történő keveredés, illetve beolvasztás esetén e folyamatok modellezésének alapját képezi. A gránitban megjelenő cirkon kristályok természetes urán és tórium izotópjainak alapján a kőzet korára tudunk következtetni, mivel e kémiai elemek radioaktív bomlása képezi az alapját az U-Pb és Th-Pb kormeghatározásoknak.
A kutatás végső célja, a fent említett vizsgálatok eredményeinek függvényében a gránitok elhelyezése a masszívum fejlődéstörténetében.
Jelentősebb publikációk:
Bozsó G.–Gódor A.–Ódri Á.–Pál-Molnár E. 2008: Szikes tavi üledékek agyagásvány-tartalmának vizsgálata a szegedi Fehér-tó területén. – X. Székelyföldi Geológus Találkozó. Csíkszereda. 24–27. o.
Gódor A.–Halmos L.–Ódri Á. 2009: Szikes tavi üledékek vizsgálata a szegedi Fehér-tó területén. – XXIX. OTDK. Szombathely. 195. o.
Ódri Á.–Pál-Molnár E.–Batki A. 2010: Mineralogy of Nepheline Syenite Dykes from the Ditrău Alkaline Massif, Romania. – The 20th General Meeting of The International Mineralogical Association. Acta Mineralogica-Petrographica Abstract Series 6. 529. o.
Ódri Á. 2013: Reinterpretation of Granites from the Ditrău Alkaline Massif, Romania. – XLIV Meeting of Young Geoscientist. Abstract Series. 37. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A vajdasági magyar tudományos közösség érdemei mindaddig nem csak a vajdasági tudományos élet tekintélyét fogják erősíteni, amíg a tartományban a színvonalas kutatáshoz szükséges háttér nem biztosított. Továbbá a tudomány művelőinek, az elhelyezkedés bizonytalansága és a megfelelő infrastruktúra hiánya mellett a kisebbségi sors kategóriáján belül kell érvényesülniük, ami még inkább megnehezíti a tudományos élet művelését.
