1976-ban született Zentán. Martonoson él, 2000 februárjától a helyi Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola osztálytanítója. Diplomát az Újvidéki Egyetem zombori Pedagógiai Karának szabadkai tagozatán szerzett 1999-ben. 2008-ban fejezte be magiszteri tanulmányait ugyanezen az egyetemen, és a didaktikai-módszertani tudományok magisztere címet szerezte meg a magyar nyelv és irodalom módszertana szakterületen. 2013 óta doktorjelölt az Újvidéki Egyetem Interdiszciplináris és Multikulturális Doktori Iskolájában. Kutatási témája: különböző típusú szövegek kreatív olvasásának fejlesztése a magyar nyelv tanításában. Témavezetők: Prof. Rr. Josip Ivanović és Dr. Horváth Futó Hargita. Magyar és szerb nyelven publikál hazai folyóiratokban (Létünk, Tanulmányok, Hungarológiai Közlemények, Új Kép, Norma). Tudományos konferenciákon gyarapítja tudását; s nyit a tudományterületén tevékenykedő kutatók felé. A Vajdasági Pedagógiai Intézet által jóváhagyott akkreditált szemináriumot vezet osztálytanítóknak az olvasás, a szövegértés és a kommunikáció fejlesztési módszereinek bemutatása céljából.
Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, a magyar nyelv tanításának módszertana
E-mail: ttmarta@stcable.net
A doktori értekezés témája:
Az olvasás és szövegértés a mai kor emberének az egyik legfontosabb kompetenciája. Az olvasás az információszerzés és az élethosszig tartó tanulás elsődleges eszköze. Ugyanakkor a nemzetközi kutatások eredményei alapján a szövegértési képesség mint kulcskompetencia alacsony szintű. A negyedik osztály határmezsgye: eddig azért tanultak, hogy olvassanak (olvasás=cél), mostantól kezdve azért olvasnak, hogy valamit megtanuljanak. Vagyis az olvasásnak eszközjellegű tudásként kell funkcionálnia.
A kutatás célja a szövegértési képesség fejlettségi szintjének megállapítása az általános iskola negyedik osztályában, azaz az oktatás első ciklusának végén. Ez a vajdasági kutatás nem véletlenszerű minta vizsgálatával történik, mely az általános iskolák 780 negyedik osztályos tanulóját érinti. Ezáltal lehetővé válik a kutatási eredmények és a nemzetközi PIRLS-vizsgálat eredményeinek komparatív elemzése, következtetések levonása.
A kutatási cél elérése érdekében a szövegértési képesség fejlesztését megcélzó szakirodalom tanulmányozása történik. A kutatási hipotézis szerint a különböző típusú szövegek értelmezése jelentős mértékben differenciált. Ennek oka, hogy a mindennapi pedagógiai gyakorlatban még mindig az elbeszélő jellegű szövegek vannak előtérben, az informatív és dokumentum típusú szövegek pedig elenyésző mértékben jelennek meg. Az empirikus kutatás fő célja ezen feltételezés igazolása kvantitatív és kvalitatív módszerek alkalmazásával.
A kutatási céllal összhangban lévő kutatási feladat annak megállapítása, hogy a tanuló kétnyelvű vagy egynyelvű környezete pozitív vagy negatív hatást fejt-e ki a szövegértési képesség fejlettségi szintjére. Mindezen túl lényeges kérdés, hogy létezik-e statisztikailag jelentős korreláció a tanulók szociokulturális háttere és nemi hovatartozása, valamint a szövegértési képesség fejlettségi szintje között.
A kutatás során deskriptív módszerrel a szövegértési teljesítmény jelenlegi állapotának leírása történik, természetesen az eddigi és a jelen kutatás során összegyűjtött adatok figyelembevételével. A történelmi módszer alkalmazásával dokumentumok tanulmányozása, a kutatási minta egy újabb dimenziójának (a szociokulturális háttér) megvilágítása válik lehetővé. Emellett a statisztikai módszernek és az elméleti analízis módszerének alkalmazása figyelhető meg.
A deskriptív módszer a kutatás során többféle adatgyűjtési technikán alapul. A kutatás eszközei: a nem formális (nem standard) teszt (elbeszélő – folyamatos – és dokumentum típusú ‒ nem folyamatos – szövegekhez kapcsolódó objektív típusú feladatsor) a negyedik osztályos tanulók szövegértési szintjének megállapítására, a tanulókról szóló dokumentáció tanulmányozása, valamint a tanulók olvasási szokásainak feltérképezésére szolgáló kérdőív.
Jelentősebb publikációk:
Törteli T. M. 2011: Szövegértés-fejlesztés az általános iskola alsó osztályaiban. Újvidék. Fórum Könyvkiadó. Vajdasági Pedagógiai Intézet.
Törteli T. M. 2012: Feladatgyűjtemény magyar nyelvből. Az oktatási standardok alkalmazása az általános iskolai oktatás és nevelés első ciklusában. Újvidék. Vajdasági Pedagógiai Intézet.
Törteli T. M. 2012: A tankönyvi szövegek nyelvészeti és pedagógiai tükörben. In: Takács M. (szerk.): Könyv – kommunikáció – kompetencia. Szabadka. MTTK. 372–386. o. [e-book]
Törteli T. M. 2013: Kreatív-produktív gyakorlatok az irodalomtanításban. – Létünk. 4. sz. 112–120. o.
Törteli T. M. 2013: A szövegértés feltételei, szövegértési deficitek. – Tanulmányok 1. sz. 112–120. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Az itt élő tehetségeknek bizonyítási lehetőségre van szükségük saját tudományterületükön ahhoz, hogy ne merüljenek el; Móricz szavával élve „sáraranyként” ne sikkadjanak el. A társadalom felismerő és elismerő támogatása kellene a külföldi nemzetközi konferenciákon, projektumokban való részvételhez. Csak az idő múlásával derül ki, hogy a fiataloknak ez az elvárása elvárás marad-e.
