1971-ben született Zentán. Jelenleg Magyarkanizsán él és dolgozik a magyarkanizsai Potisje-Kanjiža a.d. Kanjiža Rt.-nél. Vegyészmérnöki diplomát az Újvidéki Egyetem Technológiai Karán szerzett 1996-ban. Magiszteri fokozatát ugyanezen egyetemen szerkezte meg 2006-ban. Kutatási témája: kerámiaanyagok mikrostrúktúrájának tervezése (témavezető: Prof. Dr. Jonjaua Ranogajec). Pillanatnyilag doktori értekezését készíti. Kutatási témája: a reduktív atmoszféra hatásai karbonátos agyagok égetése során (témavezető: Prof. Dr. Jonjaua Ranogajec). A Szerb Mérnöki Kamara Technológiai folyamatok felelős tervezője licenszet 2007-ben szerezte meg, a Technológiai folyamatok kiépítésének levezetése licenszet 2013-ban. Továbbá Domus Hungarica ösztöndíjas (2011, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest). A tudomány mellett gyakorló mérnök, aki az agyagiparban szerzett jelentős tapasztalatot.
Tudományterület: műszaki tudományok, kémiai tudományok
E-mail: rrekecki@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A szilikátipari termékek égetés során képződő mikrostruktúrája egész sor fizikai és kémiai változás eredményeként alakul ki. A szinterelési folyamatok mechanizmusát a kiinduló nyersanyag fázisösszetétele határozza meg. Azok az alapanyagok, amelyek nagyobb százalékban tartalmaznak karbonátokat (kalcit, dolomit) szilárd fázisú reakciók által konszolidálhatóak, míg ezzel ellentétben, a karbonátmentes alapanyagok esetében az összetételükben található alkáli oxidok játsszák a fő szerepet és a szinterelés jelentős mennyiségű olvadék jelenlétében játszódik le. Ehhez kapcsolódóan a maximális égetési hőmérséklet és a hőn tartás ideje gyártási paraméterekként kihatással vannak egy kerámiarendszer tömörítésére. Hasonlóan az égetésnél alkalmazott atmoszféra is nagy hatással lehet a termék égetésére. A durvakerámiában használatos agyagok lelőhelyenként változatos összetételt mutatnak, ez behatárolja a kutatási eredmények általánosíthatóságát. Ebből kifolyólag, az egyik agyagon definiált gyártási paraméterek nem ültethetőek közvetlenül át a másikra.
A doktori értekezés választ keres arra, hogy a magyarkanizsai agyag esetében egy hagyományos és egy reduktív atmoszféra alkalmazása esetében hogyan zajlanak le az égetési folyamatok, milyen fizikai tulajdonságokat kap a termék a különböző égetési módok függvényében; milyen fázisok tűnnek el és keletkeznek, azok mennyiben térnek el hasonló agyagokhoz viszonyítva. A kutatás külön figyelmet fordít az oxidációs és reduktív atmoszférában megváltozó vas mikrokörnyezetek vegyértékének változásaira, valamint választ keres arra, hogy ez a vas mely fázisok kialakításában vesz részt; létrejöhet-e olyan mértékű vitrifikáció egy ilyen durvakerámia rendszer esetében, ami jelentős előnnyel kecsegtethet az így gyártott termékek alkalmazhatósága területén.
Jelentősebb publikációk:
Rekecki R.–Ranogajec J.–Mesaros A.–Kermeci P. 2002: Microstructure Design of Ceramic Roofing Tiles. – Polish Ceramic Bull. 71. évf. 419– 423. o.
R. Rekecki –J. Ranogajec 2008: Design of Ceramic Microstructures Based on Waste Materials. – Processing and Application of Ceramics. Novi Sad. 18–19. o.
R. Rekecki–J. Balint–P. Kermeci 2008: Perspektive i trendovi razvoja u opekarskoj industriji. – XXIV DIMK-a. Divčibare. 31–38. o.
R. Rekecki–E. Kuzmann–Z. Homonnay–J. Ranogajec 2013: Mössbauer and X-ray Study of the Firing Process for Production of Improved Roofing Tiles. – Hyperfine Interactions. 217. évf. 1–3. sz. 27–35. o.
Rekecki R.–Ranogajec J.–Oszkó A.–Kuzmann E. 2014: Effects of Firing Conditions on the Properties of Calcareous Clay Roofing Tiles. – Journal of Materials in Civil Engineering. 26. évf. 1. sz. 175–183. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Nagyon szűk térben mozog, helyét közvetlen környezetében és leginkább Magyarországon keresi. Sajnos minőségi és mennyiségi szempontból is folyamatosan sorvadó tendenciát mutat. Minőséges fennmaradásának egyik legfontosabb eleme lehet Szerbia mielőbbi EU-s integrációja, valamint közvetlen környezetünk gazdasági mutatóinak jelentős javulása. A meglévő feltételek úgy a kutatásra, mint a tudományos munkára sem biztosítanak megfelelő alapot.
