1981-ben született Szabadkán, jelenleg is Szabadkán él és dolgozik. Diplomát 2004-ben szerzett osztálytanítóként az Újvidéki Egyetem Zombori Tanítóképző Kara szabadkai tagozatán, 2007-ben informatikus könyvtárosként végzett a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Könyvtártudományi Tanszékén, okleveles mester tanító diplomáját pedig 2008-ban szerezte meg az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán Szabadkán. 2010 óta ugyanitt dolgozik tanársegédként, a környezetünk tantárgy módszertan gyakorlatait vezeti. 2011 óta a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. Az Információs és kommunikációs technológiák az oktatásban doktori programon belül fő kutatási területe a környezeti nevelés. További kutatásait az információs technológia és kultúra, valamint az olvasóvá nevelés témakörében végzi. Középfokú angol nyelvismerettel rendelkezik.
Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, környezeti nevelés
E-mail: lenkemajor@gmail.com
A doktori értekezés témája:
Élményt nyújtó környezeti nevelési program hatásainak attitűdvizsgálata. Kutatásának célja olyan környezeti nevelési program létrehozása, ami egyaránt hozzájárul a tanítóképzős hallgatók és az alsó tagozatos tanulók környezettudatos magatartásának kialakításához, attitűdjének fejlesztéséhez.
A környezeti nevelésnek fontos szerepe van a környezet megóvásához szükséges elhivatottság kialakításában, segít a környezettel kapcsolatos problémák felfedezéséhez és azok megoldásához szükséges készségek elsajátításában, az elsajátított ismeretek felhasználásában. A környezettel szembeni pozitív hozzáállás leginkább gyermekkorban alakítható ki, amikor a gyerekek még fogékonyak a környezet hatásaira, befogadóbbak a környezeti nevelés elemei iránt, könnyebben kialakítható bennük a környezettudatos magatartás. A környezeti nevelés céljainak, feladatainak rendszerszintű, szervezett megvalósítását leghatékonyabban az általános iskolai gyakorlatba lehet beépíteni.
A környezeti nevelés különösen a kisgyermekkorban többet jelent a természettudomány oktatásánál. Ebben a korban a tények és törvények ismereténél fontosabb a közvetlen tapasztalatszerzés. A megfelelő környezeti nevelési programmal el tudjuk érni, hogy a gyermekek fogékonnyá váljanak a természet szépségeire, és kialakuljon bennük a felelősségtudat a természeti környezet iránt. Fontos, hogy a gyermekek megértsék: a természeti környezet minden tagja között kölcsönös egymásra utaltság áll fönn. Nem eléggé hatékonyak azok a környezetvédelmi programok, amelyek csak a környezet veszélyeztetésével kapcsolatos tényeket közlik a közösséggel. Csakis akkor lehet megoldani a környezeti problémákat, ha az attitűdünk megváltozik. A környezeti nevelési programok alkalmat teremthetnek az interdiszciplinaritás megvalósítására és a közvetlen tapasztalatszerzésre. Közvetlen tapasztalat hiányában nehezen építhető ki a személyes felelősség érzete a környezet iránt.
Arra kell törekedni, hogy a gyerekek ösztönös belső késztetését követve támogassuk a természeti környezethez való szoros kapcsolat kialakulását. Lehetőséget kell adni a gyerekeknek, hogy sok időt töltsenek a természetben olyan felnőttek mellett, akik felelős magatartást tanúsítanak a környezetük iránt. Vagyis a megfelelően kidolgozott, felépített környezet nevelési programok megvalósításához mindenek előtt megfelelő hozzáállással és tudással rendelkező pedagógusokra van szükség, akik képesek értékelni munkájuk hatékonyságát, és hajlandóak alkalmazkodni a megváltozott tanítási környezethez.
Jelentősebb publikációk:
Major L. 2012: A környezeti nevelés pedagógiai pszichológiai alapjai. – Új Kép. 15. évf. 1–2. sz. 22–26. o.
Major L. 2012: A környezeti nevelés szerepe a környezettudatos magatartás formálásában. – Iskolakultúra. 22. évf. 9. sz. 67–79. o.
Major L.–Horák R. 2012: Olvasástanítás alsó tagozatosoknak az olvasóvá nevelés különböző színterein. – Módszertani közlemények. 52. évf. 5. sz. 1–10. o.
Major L. 2013: Miért olvas(s)unk meséket? – Évkönyv. Szabadka. ÚE MTTK. 7. évf. 1. sz. 67–76. o.
Czékus G.–Major L.–Horák R. 2013: A környezetünk és a környezetismeret módszertana. Szabadka. Grafoprodukt. [tankönyv]
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A vajdasági magyar tudományos élet fiatal kutatói tehetséges, ígéretes jövő előtt álló, ugyanakkor számos nehézséggel szembenézni kénytelen közösséget alkotnak. A fiatalok értékeit, törekvéseit, lelkesedését nagyon hamar leépítik a társadalmi, gazdasági, politikai élet nehézségei. Mentorainktól, tanárainktól, tapasztalt kollégáink döntő többségétől nagyon sok segítséget és odafigyelést kapunk, de sajnos olyanok is akadnak, akik személyes, anyagi vagy egyéb okokból nem támogatják fiatal követőiket. Bennem él a remény, hogy a fiatal generáció egy sokkal összetartóbb, együttműködőbb közösséget alkot majd, ahol nem félünk egymástól segítséget kérni, magunkénak érezzük majd, és büszkék leszünk társaink sikereire is, és együttes célokkal, közös munkával, egymás támogatásával, méltó elődeinkhez hasonlóan értékes tagjaivá leszünk a vajdasági magyar tudományos életnek.
