1984-ben született Újvidéken. Jelenleg Berlinben él, 2013 áprilisa óta a hannoveri Gottfried Wilhelm Leibniz Universität Történelmi Intézetében dolgozik egyetemi tanársegédként. Első diplomáját az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Történelem Tanszékén szerezte 2008-ban. Ezután történelemtanárként dolgozott Temerinben. 2010 és 2012 között a berlini Freie Universität Történelem- és Kultúratudományi Karának Friedrich Meinecke Intézetében vett részt mesterképzésen, ahol kora újkori történelemből szerzett diplomát 2013-ban. Doktori tanulmányait a hannoveri Leibniz Egyetemen folytatja, témavezető tanára Prof. Dr. Michaela Hohkamp. Kutatási témája: Határ, tér és közigazgatás Dél-Magyarországon a XVIII. század elején. A szerb nyelv mint környezetnyelv ismerete mellett felsőfokú német és angol, valamint alapfokú olasz nyelvtudással rendelkezik. 2005–2008 között a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium kollégistája, a németországi mesterképzés alatt (2010–2012) a DAAD ösztöndíjasa.
Tudományterület: bölcsészettudományok, történelemtudományok
E-mail: attila.magyar@hist.uni-hannover.de
A doktori értekezés témája:
A doktori értekezés alapját képező kutatás térelméleti, kommunikáció- és igazgatástörténeti szempontból igyekszik feltárni a XVIII. század elején újjáalakuló dél-magyarországi vármegyék történetét. A kutatás célja, hogy felhasználva a kultúratudományokban aktuális elméleti megközelítéseket, különösen az ún. „spatial turn” nyomán az érdeklődés homlokterébe kerülő történelmi teret, annak létrejöttét, változásait, formálódását és formálhatóságát elemző elméleteket, Bács és Bodrog vármegyék újjáalakulásának körülményeit, valamint a déli határvidék XVIII. századi viszonyait, az új közigazgatás felállításának körülményeit vizsgálja. A vármegyék között kialakult határvita, mely hosszabb megszakításokkal ugyan, de majd egy évszázadig tartott, és melynek során jelentékeny iratanyag keletkezett, lehetőséget nyújt a határ- valamint a térdefiniálás különböző aspektusainak vizsgálatára. Fontos szempont, hogy a tér definiálásában, a határok meghúzásában részt vevő különböző intézményeknek és személyeknek a térrel kapcsolatos ismeretei, a határok definiálására tett kísérletei válnak követhetővé a határvita különböző szintjein, így az uralkodó, a nádor, a főispánok, bizottsági tagok és a kikérdezett tanúk térről alkotott és teret alkotó nézetei is kutathatóvá válnak.
A kutatás fontos eleme a téma közigazgatástörténeti aspektusainak feltárása. Mivel a Habsburg és az Oszmán Birodalom határán fekvő területek kérdése a bécsi udvar és a magyar rendi intézmények viszonyát is befolyásolta, a kutatás szempontjából fontos e hatások szerepének megállapítása a határhúzás, térformálás és igazgatási egységek kialakításának folyamatában. Az igazgatástörténeti kérdések érintik az újjáalakuló vármegyék és a Katonai Határőrvidék viszonyát, a közöttük felmerülő illetékességi és területi konfliktusokat is. Fontos szerepet kap a hitelesség kérdése, a közigazgatás kialakulásában és formálásában részt vevő személyek és intézmények viszonya, az országos és a lokális szervek illetékességének és kapcsolatainak kérdése, amelyek az általános, térelméleti aspketusok mellett mikrotörténeti kontextusba helyezik a kutatási témát.
Jelentősebb publikációk:
A. Magyar 2013: Territorien, Grenzen und Grenzziehungen in den südungarischen Komitaten Bács und Bodrog am Anfang des 18. Jahrhunderts. [megjelenés alatt]
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A vajdasági magyar tudományos utánpótlás elsősorban nyelvtudásának és többrétű kulturális kapcsolatainak köszönhetően nagy potenciállal rendelkezik a nemzetközi tudományos életben is. Ennek kihasználásához azonban elsősorban a hazai (ezen belül a vajdasági magyar) tudományos intézmények intenzív fejlesztésére, kapcsolati hálójának kibővítésére volna szükség, ami alapot, kiindulási pontot és visszatérési lehetőséget teremtene a fiatal kutatóknak.
